Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)
1918-07-17 / 159. szám
Nyíregyháza, 1918. jnlins 17. • Szerda XXXIX. évfolyam • 159. szám. iMnMIMMi Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. ' Tanítóknak félévre 10 korona. I POLITIKAI NAPILAP A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACWEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Reims mellett nj offenzívát kezdtek a németek Budapest, julius 16. [A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák : A Wolffügynökség jelenti esti: Reimstől délnyugatra és keletre a francia állások egyrészébe benyomultunk. Budapest, julius 16. Nyirvidék tudósítójától.) A Pesti Napló bécsi munkatársa az esti német jelentéssel kapcsolatban arról .értesül, hogy a tegnapi nappal megkezdődött a németek uj offenzívája, mint teljesen önálló akció és nem mint a legutolsó offenzívának negyedik lökése. Budapest, juliut 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) A francia vezérkar jelenti : A németek hétfőn reggel Ghateau Thyerritől a Marne-Massigetig terjedő fronton támadást iutéztek frontunk ellen. A nyolcvan kilométer hosszú arcvonalon a franciák erősen helytállanak. Budapest, juliut 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák: Az, hogy a németek Reimstől keletre és délnyugatra benyomultak a francia állásokba, nagy esemény, de a lapok egyelőre semmi kommentárt nem fűznek hozzá. Kétségtelen azonban, írják a lapok, hogy elérkeztünk a háború nehezen várt döntő fázisához. A támadás ivalakban történt és Reims három oldalról körül van keritve, eleste órák kérdése. A németek támadási öve szélesebb, mint bármelyik eddigi volt. Budapest, juliu* 16. ( A Nyirvidék tudósítójától.) Félhivatalosan jelentik: A külügyminiszter a külügyi helyzetről a monarchia két miniszterelnökéhez a következő közlést intézte: Ma céltalan volttá a háború okozóját kátatni. Nincs más célunk, mint hogy ellenségeink békehajlandóságát kikényszeritsük. Ellenségeink hadicéljai olyanok, hogy csak a további vérontást igazolják saját népeik előtt. Bizonyos, hogy véderőnket, katonai véderőnket akarják megsemmisíteni. Az antant teljesen elitéli Oroszországgal, Romániával és Ukrajnával kötött békeszerződéseinket, pedig mindenkor készek vagyunk velük is a békéről tárgyalni, a kártérítések azonban indokolatlanok. Ezeket inkább mi állithatnánk föl, de ebben a kérdésben lehetséges volna a megegyezés. Teljesen elfogadhatatlan azonban az antantnak territorrális követelése Elszász Lotharingiára, Trentinora és a német gyarmatokra. Ezeknél a pontoknál megszűnik békekészségünk. Saját ter ritoriumunk épsége felül áll minden vitán. Ellenségeink hadisikereik helyett arra törekszenek, hogy belső békénket megbontva, egyes részeinket meggyengitve, azokat maga számára engedékenyebbé tegye. A monarchia népeinek nagy többsége azonban visszautasítja ezt a föltevést, mert belső problémáikat — mint eddig — ezután is uralkodójukkal együtt akarják megoldani. Mi nem avatkozunk l>e ellenségeink belügyeibe és ahol ez mégis megtörtént, csak viszon zása volt az ellenség eljárásának. Másik eszköze az ellenség hadviselésének az aljas rágalmazás, amellyel bizalmatlanságot akar kelteni dinasztiánk és a nép között. A monarchia népei azonban, ámbár fölháborodással utasítják vissza ezt az örök időkre megbélyegzett módszert, tiltakoznak az ellen, mintha békeoffonzivát kezdene, melyet ellenségeink azzal szeretnének magyarázni, hogy mi háborús sikereinket azzel pótolni akarjuk. A diplomácia és a hadviselés egymással szoros kapcsolatán. Egyik a másikat nem zárhatja ki. A "hadviselés eredményéi irányadók a diplomácia munkája szempontjából, viszont a diplomácia kötelessége, hogy állandóan alkalmat keressen tevékenységre. Felszólítja az antant népeit, hagyjanak föl avval az elvakultsággal, amelyből vezetőik sem tudnak kijózanodni, hanem továbbra is hamis jelszavak beállításával akaják népeiket elámitani. Kifejti, minden veszedelemmel szemben megóvnak bennünket szövetségeseink, küönöslen Németországgal fönálló szövetségünk amelyet most készülünk megújítani. Ez a szövetség kimélyitésenem jelent támadó szándékot, csak a magunk érdekeinek védelmét, ennek biztosítását. A most kötendő szerződés a szerződő felek függetlenségét, szuverenitását és egyenjogúságát meg fogja óvni. A külügyminiszter végül uralkodónk nak a pápa békejegy zekére adott válaszának szavait idézi: Olyan békére törekszünk, amely a népek további életét a gyűlölködéstől, bosszúvágytól megszabadítja és nemzedékeken át megóvja őket a fegyveres erőhatalom alkalmazásától. Pichon a békejavaslatokról Bndapest, julius 16. < A Nyirvidék tudósttájától.) Genfből jelentik; Pichon Párisban kijelentette, hogy Franciaország és szövetségesei nem kapitulálnak, ellenben szívesen megvizsgálnak minden békejavaslatot, amely számol az antantállamok jogos igényeivel. Budapest, julius 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) Moszkvából jelentik ; A Volga-front ellen küldött Muravieov tábornok árulást követett el a szovjetkormány ellen, de csak csapatainak kis része támogatta. A tábornok fölhívta a népet, vonuljanak Moszkva ellen, egyben megüzente a háborút Németországnak. Mikor meglátta a Németország által ellene küldött csapatokat, agyonlőtte magát és meghalt. Cönrád tábornagy fölmentése Budapest, julius 16, (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből jelentik ; A király legfelsőbb kéziratot intézett, Conrád tábornagyhoz, akit hadseregcsoportparancsnoki állásától fölmentett. A kéziratban meleg hangon köszöni meg az uralkodó Conrádnak érdemeit és a grófi méltóságot adományozta neki. A király Conrád hadseregcsoportjának vezetését József főhercegre bizta, Conrádot pedig testőrségének ezredesévé nevezte ki. A királyi pár Pozsonyban Budapest, juliut 16, (A Nyirvidék tudósítójától.) Pozsonyból jelentik: Károly király és Zita királyné ma reggel a Szt. István hajón Pozsonyba érkeztek, ahol a kormány tagjai, a város polgári és katonai hatóságai fogadták a királyi párt. Az uralkodópár gyalog a dómtérig ment, ahol a város polgármestere és a vármegye alispánja üdvözölték Károlyt és Zitát. A király hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre és beszédében kifejtette, hogy az ősi magyar koronázó város, amelyben a magyar rendek Mária Teréziának életüket és vérüket ajánlották föl, nagy és szép jövő előtt áll. A király Frigyes főherceg palotájában fogadta az egyházak vezetőit, a helyőrség tisztikarát, az állami tisztviselők küldöttségét és tizenegy Törvényhatóság vezéíőifégét. A királyi pár délután őt órakor tartózkodási helyére tért vissza. Ára 12 fillér