Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-17 / 159. szám

Nyíregyháza, 1918. jnlins 17. • Szerda XXXIX. évfolyam • 159. szám. iMnMIMMi Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. ' Tanítóknak félévre 10 korona. ­I POLITIKAI NAPILAP A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACWEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Reims mellett nj offenzívát kezdtek a németek Budapest, julius 16. [A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák : A Wolffügynökség jelenti esti: Reimstől délnyugatra és keletre a francia állások egyrészébe benyomultunk. Budapest, julius 16. Nyirvidék tudósítójától.) A Pesti Napló bécsi munkatársa az esti német jelentéssel kapcsolatban arról .értesül, hogy a tegnapi nappal megkez­dődött a németek uj offenzívája, mint teljesen önálló akció és nem mint a legutolsó offenzívának negyedik lökése. Budapest, juliut 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) A francia vezérkar jelenti : A néme­tek hétfőn reggel Ghateau Thyerritől a Marne-Massigetig terjedő fronton táma­dást iutéztek frontunk ellen. A nyolcvan kilométer hosszú arcvonalon a franciák erősen helytállanak. Budapest, juliut 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák: Az, hogy a németek Reimstől keletre és délnyugatra benyomultak a francia állásokba, nagy esemény, de a lapok egyelőre semmi kommentárt nem fűznek hozzá. Kétség­telen azonban, írják a lapok, hogy elér­keztünk a háború nehezen várt döntő fázisához. A támadás ivalakban történt és Reims három oldalról körül van ke­ritve, eleste órák kérdése. A németek támadási öve szélesebb, mint bármelyik eddigi volt. Budapest, juliu* 16. ( A Nyirvidék tudósítójától.) Félhivatalosan jelentik: A külügymi­niszter a külügyi helyzetről a monarchia két miniszterelnökéhez a következő köz­lést intézte: Ma céltalan volttá a háború okozó­ját kátatni. Nincs más célunk, mint hogy ellenségeink békehajlandóságát ki­kényszeritsük. Ellenségeink hadicéljai olyanok, hogy csak a további vérontást igazolják saját népeik előtt. Bizonyos, hogy véderőnket, katonai véderőnket a­karják megsemmisíteni. Az antant tel­jesen elitéli Oroszországgal, Romániával és Ukrajnával kötött békeszerződésein­ket, pedig mindenkor készek vagyunk velük is a békéről tárgyalni, a kártérí­tések azonban indokolatlanok. Ezeket inkább mi állithatnánk föl, de ebben a kérdésben lehetséges volna a megegye­zés. Teljesen elfogadhatatlan azonban az antantnak territorrális követelése El­szász Lotharingiára, Trentinora és a német gyarmatokra. Ezeknél a pontok­nál megszűnik békekészségünk. Saját ter ritoriumunk épsége felül áll minden vi­tán. Ellenségeink hadisikereik helyett arra törekszenek, hogy belső békénket megbontva, egyes részeinket meggyen­gitve, azokat maga számára engedéke­nyebbé tegye. A monarchia népeinek nagy többsége azonban visszautasítja ezt a föltevést, mert belső problémáikat — mint eddig — ezután is uralkodójuk­kal együtt akarják megoldani. Mi nem avatkozunk l>e ellenségeink belügyeibe és ahol ez mégis megtörtént, csak viszon zása volt az ellenség eljárásának. Másik eszköze az ellenség hadvise­lésének az aljas rágalmazás, amellyel bizalmatlanságot akar kelteni dinaszti­ánk és a nép között. A monarchia népei azonban, ámbár fölháborodással uta­sítják vissza ezt az örök időkre megbé­lyegzett módszert, tiltakoznak az ellen, mintha békeoffonzivát kezdene, melyet ellenségeink azzal szeretnének magya­rázni, hogy mi háborús sikereinket az­zel pótolni akarjuk. A diplomácia és a hadviselés egymással szoros kapcsolat­án. Egyik a másikat nem zárhatja ki. A "hadviselés eredményéi irányadók a diplomácia munkája szempontjából, vi­szont a diplomácia kötelessége, hogy állandóan alkalmat keressen tevékeny­ségre. Felszólítja az antant népeit, hagy­janak föl avval az elvakultsággal, amely­ből vezetőik sem tudnak kijózanodni, hanem továbbra is hamis jelszavak be­állításával akaják népeiket elámitani. Ki­fejti, minden veszedelemmel szemben megóvnak bennünket szövetségeseink, küönöslen Németországgal fönálló szö­vetségünk amelyet most készülünk meg­újítani. Ez a szövetség kimélyitésenem jelent támadó szándékot, csak a magunk érdekeinek védelmét, ennek biztosítását. A most kötendő szerződés a szerző­dő felek függetlenségét, szuverenitását és egyenjogúságát meg fogja óvni. A külügyminiszter végül uralkodónk nak a pápa békejegy zekére adott vála­szának szavait idézi: Olyan békére tö­rekszünk, amely a népek további életét a gyűlölködéstől, bosszúvágytól meg­szabadítja és nemzedékeken át megóvja őket a fegyveres erőhatalom alkalmazá­sától. Pichon a békejavaslatokról Bndapest, julius 16. < A Nyirvidék tudósttájától.) Genfből jelentik; Pichon Párisban kijelentette, hogy Franciaország és szö­vetségesei nem kapitulálnak, ellenben szívesen megvizsgálnak minden békeja­vaslatot, amely számol az antantállamok jogos igényeivel. Budapest, julius 16 (A Nyirvidék tudósítójától.) Moszkvából jelentik ; A Volga-front ellen küldött Muravieov tábornok árulást követett el a szovjetkormány ellen, de csak csapatainak kis része támogatta. A tábornok fölhívta a népet, vonuljanak Moszkva ellen, egyben megüzente a há­borút Németországnak. Mikor meglátta a Németország által ellene küldött csapa­tokat, agyonlőtte magát és meghalt. Cönrád tábornagy fölmentése Budapest, julius 16, (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből jelentik ; A király legfelsőbb kéziratot intézett, Conrád tábornagyhoz, akit hadseregcsoportparancsnoki állásától fölmentett. A kéziratban meleg hangon köszöni meg az uralkodó Conrádnak ér­demeit és a grófi méltóságot adomá­nyozta neki. A király Conrád hadsereg­csoportjának vezetését József főhercegre bizta, Conrádot pedig testőrségének ezre­desévé nevezte ki. A királyi pár Pozsonyban Budapest, juliut 16, (A Nyirvidék tudósítójától.) Pozsonyból jelentik: Károly király és Zita királyné ma reggel a Szt. István ha­jón Pozsonyba érkeztek, ahol a kormány tagjai, a város polgári és katonai hatóságai fogadták a királyi párt. Az uralkodópár gyalog a dómtérig ment, ahol a város pol­gármestere és a vármegye alispánja üdvö­zölték Károlyt és Zitát. A király hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre és be­szédében kifejtette, hogy az ősi magyar koronázó város, amelyben a magyar ren­dek Mária Teréziának életüket és vérüket ajánlották föl, nagy és szép jövő előtt áll. A király Frigyes főherceg palotájában fo­gadta az egyházak vezetőit, a helyőrség tisztikarát, az állami tisztviselők küldött­ségét és tizenegy Törvényhatóság vezéíő­ifégét. A királyi pár délután őt órakor tar­tózkodási helyére tért vissza. Ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents