Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-17 / 159. szám

2 1918 jalms 17 i anbolcsi tunénol Nyíregyháza, julius 16. (A Nyirvidék tudósítójától,) Kausay Tibor gazdasági felügyelő a na­pokban tett jelentést a szabolcsi aratásról és egyáltalán a szabolcsi termés állapotáról- Ezek a sorok, amelyeket alább közlünk, igen szo­morú képót adják a most elmúlt gazdasági év szabolcsi eredményének. A háború folyama alatt mult hó vé­gén. kezdették meg gazdáink a negyedik laratást, melynek eredménye sajnos az e­lőző évek sem egészen kielégítő eredmé­nyén is előreláthatólag alul fog maradni. Szomorú aratás, a kasza suhintásának hangjába nem vegyül a marokszedő dal­ja, a magyar földmivelő népnek a szá­razság, fagy, aszály és rovarkár elnémítot­ta a dalt ajkán, kevés a kereszt sokhelyt oly apró a szalma, hogy sással kell kötni á kévét, a fej pedig hiányos és szintén ap­ró. A beérkezett jelentések szerint leszá­mítva a fagykár folytán már levágott és mintegy 12000 kat. holdra tehető buza és rozsvetésünket kat. holdanként buzábókt 300, rozsból 400, árpából 300, zabból 300 kgr. hozam remélhető. E gyenge termés folytán egyes községekben lesznek gaz­dák és gazdaságok kiknek a szükséges ve­tőmag sem fog rendelkezésre állani, te­kintettel pedig arra, hogy az uj termés rendelet lalapján a gazdasági szükséglet is csak a község határából beszolgáltatott magvakból szerezhető be a Hadi Termény bizományosa utján a gazdasági egyesületre háramlik a feladat a gazdaközönség ré­szére szükséges jó minőségű vetőmag sür­gős beszerzése és kiosztása iránt intéz­kadni, amennyiben az uj rendelet értel­mében a földmivelésügyi miniszter ur az egyesületeknek erre felhatalmazást adhat. A tartós szárazság jobban mondva a ­szály miatt a fagykárt szenvedett kapása­ink is nehezen fejlődnek. A burgonyák alatt apró, kevés gumó van, az újból ve­tett bab nem tud bokrosodni, a kölest már több helyen ki kellett szántani és új­ból vetni. Még a kapások közül legjobban a tengeri állja a szárazságot mely a fagy­kárt kiheverte és feltöltögetés után még elég üdén áll. Kitka, egyenlőtlen a cukor, takar­mányrépa és dohány is ezeket a száraz­ságon kivül a féreg is károsítja, ugy, hogy egyes táblákban már 30—35 százalék a hiány. ^ Nem nőnek a zöldségfélék sem, ezek­nek is a szárazságon kivül a rovarokkal is kell küzdeni, sárga répából, petrezselyem­ből, hagymából egész táblák áldozatul es­tek a rovarkárnak, a korai káposztát fej­üődésében pedig a szokatlanul nagy mér­tékben fellépett korpa féreg hátráltatja. Tanaton, quassia, rézgálic permetezések­kel védekeznek a gazdák nemcsak a ker­tekben de a külső földeken vetett zöldség, káposztaféléknél, hogy a felcsigázott á­ix)n vett zöldség magvak termését a köz­nek megmentsék. A rétek hozama is igen gyenge, kat. holdanként! 3—4 mm. terméssel betaka­rítva utánnövés nincs, lóherék, lecernák, csalamádék, legelők elsülve és már a je­lenlegi takarmány hiányt legjobban jel­lemzi azon sajnálatos körülmény, hogy a legtöbb gazdaság kénytelen volt álla­tait a téli hónapokban szokásos módon szecska etetésére már most rászorítani. A jiyegető takarmány ínség némi enyhítése végett feltétlen szükséges volna várme­gyénk területén néhány szalma feltáró te­lepet felállítani és a törvényhatóságnak tenne feladata az ezek felállítására szük­séges költségeket előlegezni, hogj állat­tenyésztésünket megvédjük. Állattenyész­tésünk súlyos, nehéz napoknak néz elébe, ezt tudva a földmivelésügyi miniszter ur, felhatalmazta a vármegyék alispánjait, hogy a hánom éven aluli üszők levágási és szállítási tilalmát a gazdasági felügye­lőség meghallgatásával egyes járásokra, vagy a vármegye egész területére felfüg­geszthesse. En a levágási tilalmat az e­gész vármegye területére felfüggeszteni lá­tom célszerűnek, míg a szállítási engedé­lyek iránti kérelmeket eselről-esetre vélem célszerűnek elbírálni, azon szempontból kiindulva, hogy amennyiben a rendelet hatálya felfüggesztetnék és az elszállítás korlátlanul engedélyeztetnék, az elszállí­tás oly nagy mérveket öltene, mely állat­tenyésztésünkre károsan hatna. A földmivelésügyi miniszter ur a gaz­dasági gépek javításának könnyítése vé­gett a cs. és kir. hadügyminiszterrel egyet­értőleg, Pozsony, Kaposvár, Szabadka, Ko lozsvár és Nagyvárad városokban mező­gazdasági gépjavító műhelyeket rendezett be, legközelebb pedig még Nagykanizsa, Székesfehérvár, Pécs, Zombor, Nagybecs­kerek, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Léva, és Munkács városokban fog ilyen műhe­lyeket ahol elsősorban gőz- és motorekék, valamint cséplőgépek, másodsorban pe­dig bármely gazdasági gépek katonai- mér nöki felügyelet alatt gyorsan és szakszerű­en méltányos díjtételek mellett lesznek ki­javíthatok. E leirat vétele után azonnal felterjesztést tettem a miniszter úrhoz, hogy a vármegyei gazdák részére Nyír­egyházán is állítasson fel ilyen javító mű­helyt, egyrészt mert a felállított műhelye­ket a mostani nehéz szállítási viszonyok mellett gazdáink igénybe nem vehetik, másrészt pedig azért, mert vármegyénk mezőgazdasági kultúrája sokkal fejlettebb azon megyék legnagyobb részénél, holy ily műhelyek felállitattak vagy felállitatni fog­nak. Végűt jelenlem, hogy a földmivelés­ügyi minisztérium hegyvidéki kirendelt­sége Munkácson augusztus tió 10-től az egyes gyümölcsfajták nyersen való érté­kesítése esetén a csomagolás megfelelő módjának, aszalványok, izek, gyümölcs bo­rok és ecetek készítésének elsajátítása, a bosnyák és házilag elkészíthető gyümölcs­aszaló, a vele való bánásmód bemutatása végett teljesen díjtalan tanfolyamot tart, melyen bárki részt vehel. E körülményre tekintettel, hogy egyes járásokban almából és szilvából nagy termés mutatkozik a Nyirvidék hasábjain hívtam feJ a terme­lők figyelmét, egyben az alispán ur elő­terjesztésemre szives volt intézkedni, hogy e tanfolyamon való részvételre a terme­lők az elöljáróságok iitján is l'elhivassa­nak. A közigazgatási bizottság albizottsá­gához mint laz ingatlanok forgalmának döntésére kijelölt szervhez az első félév­ben 1687 jogügylet érkezett be, melyből 1649 nyert elintézést. Ezek közül 11 eset­ben tagadtatott meg a hozzájárulás, me­lyek közül 9 a felek által megfelebbeztetett mig 2 esetnél jogerőre emelkedett a hatá­rozat. Az uj termésreadelet A fSggoay légiidül! dráma. A főszerepben: P3YLANDER. II. Az átvevő bizottság az elszámolási jegyi zék kiállításánál a házi és gazdasági szük­ségletet a következők alapján állapítja íncg. Házi szükséglet: buza, rozs, kétsze­res, árpából havonkint és fejenkint 15—12 és 10 kgr. A 15. éven aluli férfi és női munkások kapják a 12 kgr. fejadagot, va­lamint ezt kapják az őstermelők család­tagjai. 15 kilogrammot kapnak a dolgozó őstermelők 15 éven felül nemre való kü­lönbség nélkül. Más mindenki napi 24b gram lisztet, vagyis havonkint 7.2 kilog­ram lisztet, vagyis 10 kgr. buza vagy ga­bonát kap. Kölesből 3.2 és I.1/2 kilogramm laz alispán által megállapított tejkvóta, a mely a fentiek szerint oszlik meg. Gazdasági szükséglet: konvenció, a­melynek rovata alatt számolandó el a lel­kész, tanító, közbirtokossági alkalmazott, révész, kovács, kondás, gulyás, pásztor, kerülő, dinyecsősz, mezőőr stb. járandó­sága, továbbá az időszaki munkások élel­me, haszonbér, aratórész, csépiőrész, a. felmenő és lemenő hozzá tartozók 10 kilóg rammos fejadagja, a vetőmag, az állat­állomány elesége és a hizlaláshoz szükség ges termény. Vetőmag címén kat. holdan­ként 100 kgr. buza. 110 kgr. rozs, 100 kgr. árpa, 90 kgr. zab, 90 kgr. zabos bükköny, ebből árpa, zab vagy együtt legfeljebb 65 kgr. továbbá 20 kgr. kölés és 70 kgr. tatár­ka oldható fel. Az állatállomány járandó­sága: 1. Igáslónak 7 mm. zab, ménnek 3.2 mm. zab, 2 éven alóli csikónak b mm. zab jár. 2. Bikának 7 mm., ökörnek 2 mm., borjúnak egy éves korig 1 mm. árpa, vagy zab jár, tehenészetnek az OKH. da­rabonkint 5 mm.-t adhat. 3. Kosnak 30 kgr. báránynak 10 kgr. zab jár. 4. Koca a szaporulattal 3 mm. kan 2 mm. árpát, illetve zabot kap. Süldő sertésnek fél mm árpa, vagy zab jár. Akinek tengeri ter­mése van, árpából a kan részére 2 mm -t, a koca részére I.V2 mm., a hizók részére 2 mm. kaphat. A hízónak együttesen bmm. termény jár, egy hízót mindenki hizlal­hat, kettőt előljárósági, többet főszolga­bírói engedély alapján. Házi szükségletre nem lehet vásárolni csak október l-ig terjedő szükségletre, gazdasági szükségletre, hizlalásra lehet vá­sárolni, de zabból az igás lovak részére csak november végéig. Az átvevő bizott­ság a termelő másik gazdasága számára terményt csak akkor oldhat fel, ha a má­sik gazdaságban a már megtörtént leszá­molás szerint hiány volt. K körülményt, a termelő elszámolási jegyzékkel tartozik igazolni. Igazolás hiányában csak a ké­relem jegyzendő fel. Ha a termelő később, az átvétel után kéri más gazdasága részére a feloldást a kérelem lelett, melyhez az összes elszámolási jegyzékek csatolandók, ugyanazon járást illetőleg a főszolgabíró, a megyét illetőleg az alispán, több megyét illetőleg az OKH. határoz. Az átvevő bi­zottság a részben termelőkről is köteles elszámolási jegyzéket kiállítani. Ha a rész­ben termelő eltávozott, az elszámolási jegyzék kiállítására a lakóhely átvevő bi­zottságát kell felszólítani. Más országbeli laratók részére csak az igazolt háziszük. 1­ségletet lehet kiadni. A termény árát a H. rl. bizományosa vagy a raktárba szál­lításkor, vagy a vasúti állomáson történt átvételkor köteles kifizetni. Katonai ve­zetés alatt álló gazdaságok feleslegét ttv. átvevő bizottság a Hadi Terménynek nem ladhatja át. Erről az OKH. intézkedik. Az átvevő bizottság intézkedése ellen ugy laz érdekeltek, mint a bizottság tagjai a főszolgabíróhoz 15 nap alatt birtokon ki .vüi felebbezh etilek, másod és végső fokú laz OKH. határoz. Az 1. fokú határozat b® fcöbbot old f»l, Mteriesatamlő.

Next

/
Thumbnails
Contents