Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-27 / 218. szám

2 miniszterhez Syíregykáea, szeptmbtr 26 (.A NyWviilk UdósitijéUl.) Nagy alapossággal és tudással készítette el Garay Kálmán dr. városi tanácsos azt a memorandumot, amelyet a város képviselőtestülete íWekerle Sándor belügyminiszterhez intéz Nyíregyháza önálló törvényhatósággá alakulása érdekében. A memorandumot, amely Nyíregyháza hü tükre és amely a város-fejlődés történetében egyik legérdekesebb dokumentum, alább adjuk: Nagyméltóságú m kir. Belügyminiszter Ur! Kegyelmes Urunk! Nyíregyháza rendezett tanácsú város előbb 1897-. évben, majd másodízben az 1907. év folyamán azzal a kérelemmel fordult Nagyméltóságod akkori liivatali elődjéhez. hogy a Szabolcsvármegyébe bekebelezett Nyíregyháza város törvényhozási uton önálló törvényhatósági joggal ruháztassák fel. Fö-1 terjesztésünk annak idején Nagyméltóságod hivatali elődjének rendelete folytán Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága elé került véleményadás végett. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága az 1907. október hó 8-ik napján tartott közgyűlésén velte tárgyalás alá felterjesztésünket s a törvényhatósági bizottsági véghatározattal kiegészített iratok az 1907. évben terjesztettek fel Nagyméltóságod hivatali elődjéhez. Kérésünk érdemleges elintézést a mai napig nem nyert Énnek magyarázata az, hogy időköziién a belügyminisztériumban megkezdődtek és le is folytattattak az előmunkálatok abban az irányban, hogy a városok rendezésének már hosszú idők óta megérett kérdése egy külön önálló városi törvény keretében a változott viszonyoknak megfelelően véglegesen megoldassák A városi törvény tervezete azonban az 1907. óta eltelt 11 év alatt a közbejött politkiai események s később a kitört háború miatt nem került a törvényhozás elé. Igy pihen a mi kérelmünk 11 év óta A négyéves háború s a velejáró gazdasági átalakulás óriási arányokban növelte a megoldásra váró városi feladatokat Kétségtelenné vált, hogy a jelenlegi smár a békés időkben is elavult, idejét mult elégtelen szervezet képtelenné teszi városainkat az uj feladatok megoldására. Ez a. belátás a kormánykörökben is érvényesült s azt eredményezte, hogy a városi törvény revíziójának kérdése egyik legsürgősebben megoldandó állami feladatnak ismertetett fel. Az uj városi törvény, — amint azt a napilapokban és a szaksajtóban megjelent közleményekből olvashattuk. még ez év folyamán a törvényhozás elé kerül. Ezzel kapcsolatban értesüléseink vannak arról is. hogy a városrendezés keretében egyes nagyobb rendezett tanácsú városoknak önálló törvényhatósági joggal való felruházása is tervbe vétetett Ezt az alkalmat kívánjuk felhasználni erra. hogy városunk régi jogos igényének érvényesítése céljából szavunkat ismét felemeljük. s azzal a kérelemmel járuljunk Nagyméltóságodhoz. hogy az 1907 évben beadott kérelmünk kedvező elintézése iránt a szükséges intézkedéseket megtenni méltóztassék. Eredeti kérelmünkben részletes, és a városi élet minden terére kiterjedő adatokkal igazoltuk, hogy városxmk lüktető, gazdasági, szellemi, kulturális élete régesrégen túlnőtt a vármegyei kereteken. A midőn tehát utalunk az ott felhozottakra, ezúttal csupán az azóta eltelt tizenegy év alatt elért ujabb eredményekről kívánunk röviden beszámolni. Városunk lakosságának száma az 1910 évben tartott népszámlálás idejére 38198ra emelkedett. A népszámlálás óta a hadbavonultakat számításba véve már bizonyára jóval meghaladta a 40.000-et Ha összehasonlítjuk városunk lakosságát — Budapestet nem számítva — az ország 25 törvényhatósági joggal felruházott városával, azt találjuk, hogy csak 14 olyan törvényhatósági joggal felruházott város van az országban, amely népesebb és 11 van olyan amely kisebb, sőt sokkal kisebb. Kétségtelen, hogy azok között a féltételek között, amelyek egy magasabb köz- i ségi szervezetté való átalakulás mérlege: lésénél elsősorban jönnek tekintetbe — a legfontosabbak az anyagiak. Súlyt helyezünk ezért annak a tény- j nek a megvilágítására, hogy .városunk ön- i állósitásának anyagi eszközei teljes mér-! tékben rendelkezésünkre állanak. Az 1907 évben beadott kérvényünk i idején a város cselekvő vagyona 9 millió ; 500000 korona, szenvedő vagyona 4 mil

L ' lió 500000 korona s így tiszta vagyona 5 millió korona volt. 1916 december 31-én volt: cselekvő ; vagyon Í4420975 K 20 fillér Szenvedő vagyon 7453289 K 73 fillér s igy tiszta vagyonunk kerek számban 7 millió koronával emelkedett. Szükségesnek tartjuk itt ki- j emelni, hogy az értékfelviételnél sehol sem vettük számításba a háborús értékemelkedést, holott különösen ingatlan állagaink ' pénzben kifejezett értéke a háború alatt megtöbbszöröződött. Egyedül a 6000 kal~ ! hold kiterjedésű föld és 800 katasztrális hold kiterjedésű erdőbirtokunk a mai földárak mellett 20 millió koronát meghaladó vagyont képvisel. A folyó évi költségvetésünk mégha- : ladja a két millió koronát s nem hagy- J hatjuk megemlítés nélkül azt sem, hogy : a háborúval felmerült rendkívüli kiadá- ; sokat nem kölcsön utján, mint egyes na-! gyobb városok — hanem kizárólag évi • bevételeinkből és pótadóból fedezzük. Ez , a körülmény az egyedüli oka annak, hogy , pótadónk kulcsát a háború alatt 25 száza- j lékkai voltunk kénytelenek emelni. Már az 1907. évben beadott kérel- j műnkben rá mutattunk arra, hogy városunknak önálló törvényhatósági jogkörrel való felruházása semmi néven nevezendő ujabb anyagi megterheltetést nem jelent. Ez a helyzet azóta sem változott. A város vezető tisztviselői ez időszerűit: a polgármester, főjegyző, három tanácsnok, két aljegyző, gazdasági intéző, főmérnök, főszámvevő, három városi orvos, két árvaszéki ülnök. A változott viszonyok folytán megszaporodott tennivalók — tekintet nélkül arra. hogy a város önállósittatik vagy sem, föltétlenül szükségessé teszik a tisztviselők számának szaporítását. A város képviselőtestülete ennek teljes tudatában van sőt már általánosságban el is fogadta a tanácsnak a városi szervezeti szabályrendelet módosítása tárgyában előterjesztett javaslatát, amely az ügyosztályok számát kettővel — a szociáíis-közkazdasági és műszaki ügyosztálylyal szaporítja. Az ekként felemelt létszámú tisztikar a törvényhatósággá alakulás következtében felmerülő ujabb tennivalókat is könnyen elláthatja s igy az önállósítással kapcsolatban ujabb állások szervezésére szükség nem lesz. A városok fejlesztéséről alkotott 1912 évi 58. t. c. az önálló törvényhatósági joggal biró városok alkalmazottai részére a rendezett tanácsú városok alkalmazottainál magasabb javadalmazást biztosilolt — Kérelmünk elbírálásánál tehát mérlegelés tárgyává fog tétetni az is, vájjon képesek leszünk e a tisztviselőink javadalmának rendezésével felmerülő ujabb terheket viselni. A kérdésnek ez a része azonban — tárgytalan, mert képviselőtestületünk fizetésid egészítő pótlék alakjában már biztosította alkalmazottai részére azt a javadalmazást, amelyet a törvény az önálló törvényhatósági joggal biró alkalmazottak részére megállapít s amely javadalmazás alkalmazó ttainkat városunk fejlettségi foka. és a magyar városok között elfoglalt helyzete szerint joggal megilleti. Nem kell tehát anyagi áldozatot hoznunk városunk önállósítása érdekében. De még ha nem igy volna is, ha az önálló törvényhatósági joggal felruházás ujabb terheket jelentene számunkra, ezeket is könynyü szerrel volnánk képesek elviselni, — mert városunk pénzügyi helyzete épen a legutolsó időkben az örvendetes javulás képét mutatja. A földbirtokainknál elért többlet jövedelem az 1916. év bevételeivel összehasonlítva meghaladja a 150,000 koronát. Az elmúlt évben berendezett városi központi szeszfőzde bevételeiből már az első évben 100,000 korona folyt be a város házipénztárába. De mindezeknél prvendetesebb az a tény, hogy a községi pótadó kivetésének alapját képező állami adó alapunk, az elmúlt évben előirt 599,460 korona 75 fillérrel szemben a folyó évbea 1,274214 koronára, tehát több mint kétszeresére emelkedett. Olyan emelkedés ez a melyhez hasonlót bizonyára egyetlen vidéki város sem tud felmutatni s a melf, lehetővé teszi, hogy pótadónk kulcsát, —* dacára egyre fokozódó terheinknek — már a reánk kővetkező évben tetemesen leszállítsuk. Ha az itt előadottak kiegészitéseképen még felemiitjük, hogy önállósításunk esetén az eddig S zabol csvármegye részére fizetett s a törvényhatósági útadóval együtt mintegy 70,000 koronát tevő megyei pótadókat is szükség esetén városunk további fejlesztésére fordíthatjuk, lakkor az önállósítás kérdésének anyagi részévet végeztünk is s nyugodt lelkiismerettel állapithatjuk meg, hogy önálló törvényhatósági joggal való felruházásunk anyagi szempontból a legkisebb akadályokba sem ütközik. Kulturális téren is óriási haladást tettünk az utolsó 10 év alatt. Népiskoláink száma megkétszereződött, középfokú tanodáink száma pedig hárommal szaporodott A vallás és közoktatásügyi miniszter ur Nyíregyházán egy állami tanítóképző intézetet állított fel. Ezen kivül a nyíregyházi ág. h. ev. egyház által alapított leánygimnázium és felsőkereskedelmi iskola és a folyó évben megnyitott községi felsőkereskedelmi iskola szaporították középiskoláink számát. Az 1907. év óta városunk két püspökségnek lett székhelye. Az egyik a tiszavidéki ág. h. ev. püspökség és a másik az újonnan szervezett hajdudorogi görög katbolikus püspökség, a papnevelővel kapcsolatban. Kereskedelmünk és iparunk fejlődését mi sem igazolja inkább, mint az a tény. hogy a folyó 1918. évre kivetett III. osztályú kereseti adó összege a 60 százalékos pótlék nélkül 929653 korona 50 fillérre emelkedett az 1917-ben előirt 29096b korona 10 fillérrel szemben. Ez a példa nélkül álló emelkedés csakis kis részbea irható a háborús konjunktúrák javára s abban leli magyarázatát, hogy a háború illat t városunk a magyar borkereskedelemegyik hatalmas és legjelentősebb gócpont-