Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-27 / 218. szám

1918 szeptember 27 JSTyíritidbe:. 3 jává lett. Borkereskedelmünk hatalmas fejlődését igazolja az a körülmény is, hogy a közelmúltban két pinceszövetkezet, illetve részvénytársaság alakult városunkban, melyeknek betonhordókra berendezett hatalmas borpincéi most kerülnek épités alá Az ujabban alakult ipari vállalatok közül elsősorban említendők a Nyíregyházi városi közjxmti szeszfőzde, amelynek építkezéseibe és berendezésébe a város már eddig is GOO.OOÍ) koronát meghaladó összeget fektetett be s a mely egyike az ország legnagyobb központi főzdéinek, továbbá a folyó évben alakult és két millió korona alaptőkét reprezentáló Szabolcsvármegyei Zöldségkonzervgyár részvénytársaság hatalmas gyártelepe, amelynek épitkezései már folyamatban vannak. Közlekedési viszonyaink is lényegesen javultak. Nyíregyházáról 6 irányban indul ki rendes nyomtávolságú vonal. Állomásunk a forgalom tekintetében az első hetv^ek egyikét foglalja el az egész országban. Ezenkívül van egy keskenyvágáxiyu vasutunk, amely a közeli Tisza melletti gazdag és népes községeket köti össze Nyír egyházával. A vasút utasainak száma ma már felülmúlja az évi két milliót. Városunk határa termékeny, minden időjárás mellett megterem itt minden a mi csak az országban megterem. 46,000 katasztrális holdat meghaladó határunk túlnyomó része, szorgalmas, józan, takarékos kisgazdák kezében van, akik az utolsó években anyagilag nagyon megerősödtek K egyik erős biztositékát képezik további fejlődésünknek. ' ' Pénzügyi viszonyainkra élénk világot vet az a körülmény, hogy az itteni pénzintézetek alaptőkéi fiz év alatt megkétszereződtek, az általuk kezelt idegen pénzek, betétek pedig megötszöröződtek. A nyolc hadikölcsönre 70 millió korona jegyzés történt Nvíregyházán Maga a város 3 millió 400.000 koronát jegyzett. Nyíregyháza az első városok közzé tartozik az országban, amely a város végleges szabályozási tervét és szintezési mun kálatait elkészítette. E tervek szerint rendezzük széles utcáinkat tereinket, amelyek mind be vannak f ásítva, parkírozva s nagyobbrészt ki vannak burkolva és gárdákkal ellátva. Mindezek a tények ujabb bizonyítékok n mellett, hogy városunk megérett arra, hogy a maga ügyeit pnállóan intézhesse De mi még tovább akarunk haladni Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a változott viszonyok uj feladatok teljesítését, uj intézményeket kívánnak tőlünk. Ezeknek alapjait raktuk le a város készülő uj szervezeti szabályrendeletében, amelyet a város képviselőtestülete általánosságban már el is fogadott s a mely most van részletes kidolgozás alatt. Az oly fontosnak felismert népjóléti tevékenység hatósági ellátására külön ügyosztályt szervezünk s az összes városok között az elsők vagyunk akik felismertük, hogy a többtermelés előmozdítása elsőrangú városi felndat s akik ennek a programnak a megvalósítását intézményekkel is biztosítani törekszünk Az általános vízvezeték és csatornázás kérdésével már 10 éve foglalkozunk s suinak végleges megoldását csupán a há!>oru akadályozta meg. A képviselőtestületünk azonban jogerős határozatban jelentette ki, hogy a vízvezeték és csatornázás létesítését az első sorban és legsürgősebben megvalósítandó feladatnak tekinti s határozott szándéka, hogy ezt a fontos kérdési a háború befejezése után haladéktalanul megoldásra juttatja. Nagyméltóságú miniszter ur! Kegyelmes Urunk! Ezekben igyekeztünk vázolni a fejlődésnek azt az irányát, amely a városunk közönségét a legszebb jövőnek joflos reménységével tölti el. Egy akadály vanmég csupán előttünk^ amely biztos előhaladásunkat megnehezíti — az önállóság hiánya. Mindezekre támaszkodva a következő tiszteletteljes kérelemmel fordulunk N agymé 11 ó ságo d ho z: Méltóztassék az 1907-ben beadott kérelmünk elintézését napirendre tűzni s a . törvényhozás elé kerülő uj városi tör-1 f r.rr t ilitift i^fTtAiff iTiiir Híltt ;.rt vénytervezet keretében, vagy amennyiben ez bármely okból okból akadályokba ütköznék, külön törvény alakjában az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni. amely szerint Nyíregyháza rendezett tanácsú varos a törvény hatályba léptétől kezdődőleg törvényhatósági .joggal ruháztatik fel. azgatás államosításáról elkészült Kinevezési rendszer a vármegyénél SjiregybíMB* szeptember 26 (A Nytruidé* h«tó»<<*já*a.> A belügyminisztérium elkészült a közigazgatás államositásáról szóló törvényjavaslattal. A törvényelőkészités munkájában állandóan részt vett iWekerie Sán dor, abelügyminiszterium vezetésével megbízott miniszterelnök és Némethy Károly belügyi államtitkár, akik a maguk részéről is mindent elkövetnek hogy a javaslat minél előbb az országgyűlés elé kerülhessen. A kész javaslatot a napokban küldik széjjel a belügyminiszter által összehívott közigazgatási ankét tagjainak. Az uj javaslat, amely a vármegye fontos alkotmányjogi szerepére nagy súlyt helyez, nagyjában a Sándor János-féle 1914-es reform alapelvein épült fel. A javaslat a kinevezési rendszert hozza be valamennyi közigazgatási tisztviselőre nézve, a kormány áthelyező jogával. Az alispánt azonban, mint a törvényhatóság első tisztviselőjét, kiveszi a kinevezés alól. Erre a fontos tisztségre nézve a vármegye közgyűlésének választási, illetőleg kijelölési jogát az nj javaslat is fentartja. Az alispán ugyanis nemcsak tisztviselő, hanem a vármegye politikai megnyilatkozásában is részt kell vennie és ami a fő szempont, alkotmányjogi kérdésekben a végrehajtó hatalom a megye területén az ő kezében összpontosul. Ezért a javaslat szerint az alispánt vagy a király hármas kijelölés alapján választja meg egyszerű többséggel a törvényhatóság vagy pedig a vármegyei közgyűlés hármas kijelölése alapján nevezi ki a király a belügyminiszter ellenjegyzése mellett. Az alispán a javaslat szerint a VI. fizetési osztályba kerül. Ha pedig közszolgálati működése a huszonöt évet meghaladja, vagy ha az alispáni székben tiz esztendőt tölt ki, az V.-be lép elő. Az uj tervezet elejti a vármegyei táblabíró intézményét, amely : a Sándor-féle javaslat szerint az alispán f politikai jogkörét vette volna át. A főjegyzőt a király nevezi ki, belügyminiszteri ellenjegyzés mellett, ami anynyiban tér el az eddigi gyakorlattól, hogy a király ma csak a VI. fizetési osztálytól felfelé nevezte ki a tisztviselőket. A főjegyző ugyanis a VII. fizetési osztályba kerül a javaslat szerint, de megfelelő szolgálati idő után a Vl.-ba lép elő. A főszolgaf bírák a VIII. VII. és VI. osztályba lesznek sorolva, de a VI. osztályba csak a főszolgabirák 20 százaléka kerülhet. A VI. osztályba való előlépés jogát a király adományozza. egyébként pedig a belügyminiszter nevezi ki ,a főszolgabírókat. Ugyancsak ő nevezi ki a szolgabirókat és aljegyzőket is. akik a IX. és VIII. fizetési osztályba kerülnek. A körjegyzőket szintén felveszi a javaslat az állami státusba s kinevezésük a belügyminiszter, esetleg az alispántól fog függni. Az árvaszéket a javaslat kiveszi a közigazgatásból. Ezek az igazságszolgáltatáshoz vitetnek át és a törvényszékké kerü-1 nek szoros kapcsolatba. Legérdekesebb a javaslat intézkedése a jelenlegi státus átvételére vonatkozólag. A jelenlegi státus ugyanis teljes egészében államivá lesz, de a belügyminiszter nem köteles minden tisztviselőt állami szolgálatba átvenni. Ezek részére azonban a megyei nyugdíjalapok kötelesek a teljes nyugdijat megadni, tekintet nélkül szolgálati idejükre. Azok a tisztviselők, akik állami szolgálatba nem hajlandók átlépni, szintén njuigdijba mehetnek, de részükre csak a szolgálatuk szerint jogosult nyugdijat fizeti a megyei alap. A kinevezési rendszer mellett azonban továbbra is csorbittatlanul megmarad tt vármegye közgyűlésének egész jogköre, beleértve a költségvetési jogot is és a mai őse szetételükben és hatáskörükben hagyj* meg a közgyűlés valamennyi bizottságát is Spitzmüller állása megrendült Saé&pwsí, szeptember 26 (A Nyirvidék tudúsittjáttl,) Bécsből jelentik, hogy Spitzmüller állása Tisza tárgyalásai következtében megrendült és tarthatatlanná vált. A Reichsrat összehívása után Spitzmüller Tölmentése is megtörténik. ötaapest, setfUirétr ÍS (A Nyirvidék tudósit^átúi.) Bécsből jelentik : A parlament legelső ülésén Hasszarek miniszterelnök nyilatkozik a helyzetről, a csek-délszáv kívánságokról és Buriánnal való megegyezés alapján a békekérdésről. A bosnyák kérdés megoldását jelenleg elhalasztják. Talaat basa Berlinben Uiurtet;, szeptember 26 (A Xytrvidék tadáttiijáHl) Béssből telefonálják : Talaat basa nagyvezir Berlinből hazatérőben Bécsbe érkezett és folytatja útját Konstantinápolyba. ' LliüS Minisztertanács a fúzióról Bié&pimí, uvytinter 24 (A Nyirvidék tudtáUjátáU) A miniszterelnöki palotában ma délután nagyjelentőségű minisztertanács lesa amelyen fi fuzTőrőI döntened. JSTuzTő tólatt Zichy Aladár és Windischgraetz kivfBU nak a kormányból. — .. „ . „,••. 1