Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-22 / 187. szám

XXXIX. évfolyam • szám. r POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. ===== Tanítóknak félévre 10 korona. ­K, (MWOHMWl ALAPÍTOTTA ÓBA ELEK osmaamhmi Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFON SZAM 139. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. 8 awB ii niwwj mu Nyir^jháza, ím augusztus 22. • ©nMtörtök A szovjet-csapatok ujabb győzelme Budapest, augusztus 21. (A Nyirvidék tudósítójául.) Stockholmból jelentik: Az egyik itt megjelenő bolseviki lap arról értesül, hogy a szovjetcsapatok Arcbangelszknél és Onagánál megverték az antant csapa­tokat és nagy győzelmet arattak. A szovjetcsapatok a Don-vidékén is győzel­mesen nyomulnak előre. A német gyarmatok sorsa. Badapest. augusztus 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből jelentik; Mer ff gyarmati államtitkár kijelentette, hagy a németség becsület és életkérdésnek tekinti, hogy a gyarmatokat megtartsa. Balfaur legutóbbi beszédével foglalkozva kijelentette, hogy a beszédből kicsendülő érzelemvilágból arra következtet, hogy Angliában örökre uralkodni tag az az akarat, hogy a gyar­matokat megtartják, Magam is amellett volnék, hogy ae igy vivjuk életre halálra a küzdelmet. Meg vagyok győződve, hogy a háború vége mindenütt kiváltani, kü­lönben a népek ligájának megvalósítása utópista, háborúellenes lenne. Belgiumot seaamiféle formában nem szándékozunk megtartani. A bresztli­tovszki béke az oroszokkal történt meg­egyezés alapján évszázadok óta elnyomot népeknek adta vissza a szabadságát és függetlenségét. Végül megállapítja Balfour vádjával szemben, hogy seai Lusitania, sem Lengyelország egyetlen katonáját nem kényszeritették az angolszász ügyért harcolni. Oroszországtól félnek az olaszok Budapest, augusztus 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) Luganóból jelentik: A Corriere irja: Károly királynak a német császárral foly­tatott megbeszélését Bem szabad túlbe­csülni. Berlin és Bécs esetleg elhatároz­hatták, hogy a háború folytatása érde­kében minden további áldozatot meghoz­nak. Ezt az antantnak nem szabad szem elől tévesztenünk, különösen figyelni kell Oroszországra, ahol igen kellemetlen meglepetések történhetnek. Oroszország könyen elláthatja a központi hatalmakat emberanyaggal. A Cunard felelős a Lusitániáért Badapest, augusztus 21 (A Nyirvidék tudósítójától,) Stockholmból táviratozzák: A Lusi­tánia-pörében az életben maradottak rá­bizonyították a Cunardtársaságra, hogy a Lusitanie muníciót is szállított, a sze­rencséllenséget tehát azok okozták, akik megengedlek, hogy muDiciószállitó gőzö­sön személyek is utazhassanak. Orosz parasztok lázadása BsdapMtt augusztus 21 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Wolf-ügynökség jelenti Kievből: Lázadó parasztok elfoglalták Csernikov városát, . ahol két ágyút, géppuskákat, azonkívül a bankokból nagymennyiségű pénzt zsákmányoltak. Egy másik szikra­távirat szerint pedig az ezerötszáz főből álló német helyőrséget lemészároltak. A Wolff-ügynökség a híresztelést valótlan­nak mondja. A román iskolák államosítása Budapest, augusztus 21 (A Nyírvidék tudósítójától.) Mangra Vazul a román iskolák ál­lamosítására vonatkozóan ujabb emlék­iratot nyújtott át Wekerlének és Zichy Jánosnak és ebben behatóan indokolja a görög keleti román püspöki karnak ál­láspontját. Meglopták a moszkvai szociálistákat Bndapest, augusztus 21 (A Nyirvidék tudósítójától.) Moszkvából jelentik : A szociálforra­dalmárok pártkasszájából másfélmillió rubelt elsikasztottak A tolvaj Ukrajnába szökött. Eíbm éi isiid®, Minden fenjáró lélek, ki rabja szivének, nemcsak tudja de vérezve érzi, hogy az em­berszeretet hónába rideg tél költözött, az emberi cselekvések hulló csillagként vésznek a világegyetembe. A nagy fájdalmak üvöltő felkiálltását ma már nem hallja a fájdalmak­ban érzéketlenült világ, miért és hogyan hallaná meg az iskolák csendes munkásainak lassú hangon mondott panaszos szavát. De itt az ideje, hogy az iskola a társa­dalom jobbérzésü köreiben keresse a gyógy­irt s a tanerők a nevelési közvélemény ki­alakulására megadják az alapot. Ha a közvé­lemény megegyezik abban, hogy a mai könyviskola nem állta ki a nagy próbát s követeli egy uj iskola típusnak a munkaisko­lának felállítását, ugy akkor már megtalálta a mai osztályneveléstől egészen eltérő állam­polgári nevelést s lerakta a közös munkasze­retet faragta emberi törvények alapját, a fe­lebaráti szeretetet. Közvélemény eddig nem volt, nem nyil­vánult meg a nevelés terén, pedig ez az egyedüli fórum, melytől az iskola ez a lelán­colt Prometheus felszabadulását várja. Nincs és nem lesz a társadalomnak soha oly kari­tatív intézménye mellyel a bűnbe rohanó szegénység, a folyamként hömpölygő nyomo­rúság kicsapó árjait végérvényesen fékezni tudná a meder mélyítése, a folytonos szabá­lyozás nélkül, melyet az iskola müvei. Az iskola és a lassan őrlő szu erejét a nagy pusztítások illetve pusztulások mutatják. Az irredentizmus addig nem veszélyes, mig egyes rajongók agyában él, de azzá lesz mi­helyt a törekvés a társadalmi közvélemény nyomására az iskola padjai közt is helyt fog­lal. A franciák német gyülületét az iskolai oktatásban kereshetjük s megtaláljuk. Harz erdejének fáit kicsiny férgek rágták, mégis millió ember vesztett több millió értéket mire megszületett a madárvédelem. Hát a háború nagy pusztítása még nem eiég intő példa a jövő generációt védő gyermekvédelemre ? Ha a társadalomban nem alakul ki oly nevelési közvélemény, mely az élet művészi szépsé­geinek, a munka örömeinek, a legfőbb er­kölcsnek, a felebaráti szeretetnek helyt nem kér az iskolában s a gyűlöletből csak Iál erőszakosságának gyűlöletét türi meg, ugy a nagy mulasztást a később jövő nem­zedékeknek lesz okuk megsiratni. Ha a köz­vélemény messzehangzó szózata, a sajtó is nyomatékosan követelné a békekötés alkal­mával, hogy az iskolák ne szítsák a politikai ellentétek tüzét, a faji, nemzeti, vallási különb­ségek tanulása és tanítása címén ne hintse­nek konkolyt a vetésbe, hanem engedjék az emberi szolidaritás érzését kifejlődni, mint ez érzés a gyermekben születésétől fogva van s csak az előítélet öli ki, — és ha végül az iskolát az együttélés előkészítő intézményévé avatni kivánja az emberiség jólétéért dolgozó sajtó s követeli az embertömeg egyenlő és testvéries nevelését, úgy akkor megszabadul az óvilági átoktól s újvilágba jut az emberiség. Ara 12 fiHér

Next

/
Thumbnails
Contents