Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-01 / 172. szám

jfífesröfeK. 1918, augusztus 1 1 szabolcsi lakosság lisztellátása Az alispán rendelkezése a termés átvételéről Nyíregyháza, julius 81, (A Nyirvidék tudósítójától.) A mult liélen járt a vármegye tisz­tikara és Nyíregyháza polgármestere a közélelmezési miniszternél aki — mint ismeretes — a küldöttség kérésére meg­engedte, hogy'a szabolcsi termést egyelőre október elsejéig ne szállítsák el és hogy üa a lakosság ellátására a termés nem elég igy máshonnan szállíttat ide termést. A miniszternek szóbeli ígéretére hi­vatkozva most Mikecz István vármegyei főjegyző — miniszteri rendelkezés hiányá­ban — rendeletet adott ki és ebben sür­gős intézkedéseket tesz. Ezt a nagyfon­tosságú rendéletet egész terjedelmében itt adjuk: Az .országos közélelmezési miniszter urnát a f.. hó 24-ik napján eljárt tiszti küldöttség előtt a miniszter ur által tett szóbeli Ígéretre hivatkozással — ama fe­nyegető veszély elhárítása céljából, mely. a lakosságot a kenyérrel való ellátás te­kintetében már a legközelebbi napokban is fenyegeti, a miniszter ur idevonatkozó rendelkezésének hiányában rendelem a következőket: , 1. Minden termelővel, hol a cséplés inár befejeztetett a leszámolás az átvevő bizottságok utján azonnal eszközlendők. 2. A feleslegként megállapított tér­ni én vmennviség a H. T. megbízottjának közbenjöttével azonnal átveendő s a köz­ségi raktárakban elhelyezendő. — A H. megbízottja az átvételnél csupán szak­értőnként alkalmazandó, mert minden ter­ménv, mely átvétetik hatósági rendelkezés alatt áll. — 3. A községi raktárakban elhelyezett terményből az ellátatlan lakosság kenyér­mag s zükséglete f. évi augusztus hó 1-től szeptember hó 30-ig terjedő időre beszer­zési utalványok alapján a készlet erejéig terményben azonnal kiszolgáltatandó. Hol az összes ellátatlanok kielégítése azonnal nem lehetséges, ott a rendelkezésre álló terménymemiyiség arány.liagosan megosz­tandó. Azok beszerzési utalványa, kik a jelzett időtartamra részben már hatósági liszttel ellátattak. ^— csak a nyert liszt­mennyiség levonása után fenmaradó ke­nyérmag mennyiségre állitandók ki. 4. A községi elöljáróságok a raktárak­ban átvett terményekről a termelő neve a tárolási hely, az átvett termény neme s mennyiségéről pontos raktárkönyvet kö­telesek vezetni,, mely raktárkönyvbe a beszerzési utalványok alapján a raktár által kiadóII termény neme és mennyisé­ge, az átvevő nevének feltüntetése mellett szintén bejegyzendő. 5. Raktárkezelőként teljesen megbíz­ható oly községi lakosok alkalmazandók, kikben anyagi és erkölcsi biztosíték van s kik a kezelést a közjó érdekében önként s díjtalanul vállalni hajlandók. A ratárak őrizetéről s az esetleg huzamosabb ideig raktáron lévő termény megfelelő forgatá­sáról' gondoskodni kell . b. A raktárakban átvett "és az ellátat­lanok részére kiosztott terménymennyi­ségről a községi elöljáróságok minden va sárnapra kimutatást terjesztenek be a já­rási főszolgabíróhoz. E kimutatásban fel­tüntetendő az ellátatlanok azon összes ter­tnényszükséglele is, mely jelen rendelet 3-ik pontja szerint a község összes ellá­tatlanjai részére a meghatározott időtar­tamra szükséges. 7. A járási főszolgabíró e kimutatá­sok alapján legkésőbb minden hét kedd napjára összesített kimutatást küld be hoz zám a községi raktárak készleteiről, az ellátatlanok részire kiosztott terményme­nviségek után fenmaradt feleslegekről, vagy az ellátatlanok még ki nem elégített szükségletéről. 8. A község a termelőtől áLvett ter­mény ellenértékét az átvétellel egyidejű­leg a termelőnek készpénzben, avagy va­lamely pénzintézethez szóló utalványnyal az érvényben lévő prémiumai együtt kie­gyenlíti. A szükséges hite! a járási főszol­gabíró közbenjöttével az erre alkalmas pénzintézeteknél előzetesen biztosítandó. 9. A község az ellátatlanok részére kiosztott terményt 15 korona, illetve 10 korona ártöbblet, 5 korona praemiális fel ár, 4 korona bizományosi jutalék felszá­mításával 1, készpénzfizetés ellenében oszt­ja ki. A kiadásokról s bevételekről pon­tos számadást vezet. 10. A járási főszolgabírók a raktá­rak kezelését, a raktárkönyvek s pénz­forgalomról vezetett számadási könyvet Valiamint az ellátatlanokról vezetett nyil­vántartást a járási számvevő közbenjöt­tével állandóan ellenőrizni — s az ellen­őrzés megtörténtét az említett könyvek­ben feljegyezni köteles. 11. A H. T.-nek már a vármegye terü­letéről beszolgáltatott, dc a vármegye te­rületéről még el nem szállított termények a járási főszolgabirák által azonnal ki­nyomozandók s a vármegye lakossága ré­szére biztositandók. Az esetleg a körzeti malmokba már lisztté feldolgozott ily termények liszt alakban szintén lefogla­1 and ók. Az igy lefoglalt terményekről, lisztről és korpáról hozzám 3 nap alatt jelentés teendő. A járási főszolgabírónak ilv termé­nyeknél meg kell állapítania azt' is, hogy a termény 15, 10, avagy 5 korona praemi­ális ár mellet vétetett-e át a termelőktől a H. T. által s az igy kiszámított vételár a tárolási hely szerint illetékes község által a H. T.-nek a bizományosai jutalék hozzáadásával kifizetendő. Küldöttség menjen Szabolcsból a közélelmezési miniszterhez x NyíregrjhAza, julius 31. (A Nyirvidék tudósítójától.) £ rendelkezés célja a lakosság kenyér szükségletének biztosítása lévén, szándé­komban áll, hogy a vármegye területén bar hol tárolt feleslegekel oly vidékek ren­delkezésére bocsássam, hol a termés ered­ménye a lakosság szükségletének ellátá­sára a fenn meghatározott időtartamra sincs biztosítva. Ezért a feleslegeknek a járás területén belül való átutalása egyik községből a másik községbe a főszolga­bíró ur, egyik járásból a másik járásba az én feladatomat fogja képezni.' Az át­utalás folytán felmerülendő költségek a fentebb meghatározott terményárakhoz a­ránylagos megosztással hozzászámitan­dok. Elvárom a járási főszolgabiráktól hogy a vármegye lakosságának eme leg­fontosabb életérdekét képező kérdésben a lelkiismeretes ember aprólékos gondos­ságával s minden kényelmet félretéve e­rélyesen fognak eljárni.. ZZT OOOOODQOOGQOOGQO • EEg D 8 & D ü L B Kedd—Széria El A budapesti állatkert =B TAVASZI VINNE _ O Biá aa 4 felyoiásbaia D • —•ÖOÖODÖÖÖÖOOÖÖÖÖ Sok igazsága van annak a levélnek, melyet alább közlünk és amelyben egy értelmes iparos mutat rá arra, hogy a nehezebb munkákat végző ipari munkások a lisztellátás dolgában mennyire hátrányban vannak az őstermelőkkel szemben. Ezen kiván segíteni az a panaszos irás és küldöttségbe szólítja a nyíregyházi és megyebeli iparosokat, hogy a kormánytól kér­jék ennek a panasznak az orvoslatát. A levelet itt adjuk: Közérdekből tisztelettel kérem az alábbiak szives közlését: A mindennapi kenyér — amennyiben ezt testi fejlődés, munka teljesítmény s egyáltalán a létfentartás megköveteli —mindenkinek egyenlően nélkülözhetetlen. A kenyérhez tehát, ebben a tekintetben, mindenkinek egyenlő joga van Ha az nincs meg abban az arányban, ahogy a szervezet megköveteli, vagy hiányosan van meg, akkor ugyanabban az arányban csökken az erőfejlődés és a munkaképesség. A közélelmezési hatóságoknak azon ren^ delkezése, amely a liszt, illetve gabonanemüek mikénti felosztását szabályozza, sok részben hiányos, de különösen abban, hogy kit jelöl meg őstermelőnek, kit nem. Ugy tudom, hogy az őstermelőnek minő­sített gazda osztály — és méltán '— nemcsak azért jogosult a nagyobb darab „mindennapira" mert ő közvetlen termelője, hanem azért is, mert a kitermelési év nagyrészét künn mezőn, tarisznyakoszton dolgozza át. Ha tehát ezen két ok adja a mindennapi kenyér e módon való elosztását, akkor méltán és feltétlenül igényelhetik azt mindazon nagyobb fizikai erőt igénylő ipari munkások és mesterek, akik különösen a mai válságos élelmezési vi­szonyokban, egész héten át, minden más élelmiszer teljes hiányában az úgynevezett tarisznya kosztra van utalva. Értem ez alatt a többek között különösen az épitőiparoz mun­kásokat és mestereket. Köztudomásu ezeknek élelmezési viszonyai, sőt ha összehasonlítást teszünk a gazdasági és építőmunkások között, még ez utóbbinak helyzete annyival kedvezőt­lenebb, hogy mig az őstermelőnek minősített gazda és gazdasági munkásnak többször van módjában az általa termelt főzelők mellé legalább olykor ebéd vagy vacsora mellé tele­pedni, addig ezen megbecsülhetetlen kedvez­ményben, az utóbbi csak néha, néha vasárnap részesülhet. Azon körülmény is köztudomásu, hogy építőipari muakást már egyáltalán csak ugy kaphatunk, ha legalább a kenyér és szalonná­nak ezen lenti okokból előállott hiányát pó­toljuk. Természetesen ezt mi munkaadó kis mesterek nem tehetjük, s igy segédmunkást nem is kaphatunk, minek csak az a következ­ménye, hogy igy magunk koplalunk künn a munkában, ők pedig otthol. E tarthatatlan helyzet megváltoztatásának szempontjából, felkérem Szabolcsvármegye és Nyíregyháza r. t. város összes építő iparosait és azok vezetőit, hogy a tenti élelmezés elosz­tására nézve, küldöttségileg kérelmezzük az illető hatóságokat, hogy az építő ipari munká­sokat és mestereket, akik különösen oly ked­vezőtlen élelmezési viszonyek közt tengődnok. kivételesen az őstermelők osztályába sorozni méltóztassanak. Kemecse, 191'8 julius 29-én. Juhász Ferenc, áesmester. Grétean E. a IftjkSnnysbb zeugora islsela n| WaAása M*g«rkM»U. Az 1. és M. rés* ára 5 JK. Kajjhaté minden fcönyv­htratfíedéxben és lapunk kiadóhivatalá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents