Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-01 / 172. szám

1918 auguszlus 1 ;.KYÍR¥IDÉK Gyilkosság a barak temetőnél ÚJDONSÁGOK Drágád \m a vonaton vaiO jegyváltás Egy korona helyett husz korona a jegyváltás i dij Jíjlrcgj b&zft, julius 31 (A Nyircidék tudósítójától.) Az utóbbi pár esztendőben a vasutakon, — mint ezt gyakorlatban mindenki tudja, — annyira megszaporodott az utasok száma, hogy a legtöbb állomáson rendszerint lemaradt a vonatokról egy csomó ember, másik része pedig az utasoknak épen a nagy tolongás miatt • nem jutott a jegyváltáshoz és jegy nélkül szállt föl a vonatra, Ezek után az államvasutak igazgatóságának rendelete alapján a vonatvezetőnél illetve a kalauzoknál váltották meg jegyüket és jegy váltási pótdíj eimén a jegy árán felül egy koronát fizettek. Egy korona a mai világban nem nagy pénz és sokan akiknek nem volt, kedvük a pénztár előtt való tolongáshoz, vagy pedig későn érkeztek ki az állomáshoz, egyenesen jegy nélkül szálltak be a vonatba és azért a kényelemért, hogy nem kellett ácsorogniok a pénztárnál, szívesen fizettek egy koronával többet. Az utasok egyrészénél az utóbbi időben egészen rendszerré vált ez. Átlagban véve az utasok 25 -30 százaléka a vonatban váltotta meg a jegyét, ami természetesen a kalauznak, illetve a vonatvezetőnek okozott igen nagy felesleges munkát. Budapest és Szerencs, vagy Budipest és Debrecen között egy-egy uton ezer koronánál többet is összeszedett a kalauz, ami egyrészt igen sok munkával jár, másrészt pedig meggátolja a kalauzt, hogy igazi munkáját az ellenőrzést igazán ellása. Az államvasutak igazgatóságit belátta ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát és radikális módon akar segíteni azon, hogy az utasok egy része a kalauznál váltja meg a jegyét. Rendeletet adott ki, amely szerint augusztus elsejétől az egy koronás jegyváltási dij husz korona lesz. Bizonyos, hogy husz koronáért mindenki kétszer is meggondolja mielőtt jegy nélkül beül a vonatba, megér-e neki az a kényelem, hogy nem tolakodik, husz koronát. Természetes, hogy ez az újítás is, mint minden újítás, nem fog zökkenés nélkül menni, az első napokban sokan ülnek még jegy nélkül vonatra, de a husz koronás büntetéspénzek hamarosan leszoktatják az embereket erről. A legkelemellenebb azoknak lesz ez az újítás,, akik valamelyik vicinálisról szállanak át a fővonalon levő vonatra és nincs idejük jegyet váltani az átszálló állomáson. Nem valószínű, hogy ezek az utasok hajlandók lesznek megfizetni a husz koronákat azért, mert a vonatuk késett és bizonyos, hogy ebből még sok veszekedés lesz utasok és vasutasok között. Másik újítás is életbelép az államvasuta, kon auguszlus elsejon. Eddig ha a második osztályban nem volt hely és az utas bement az első osztályba, a különbözet lefizetése után senkise háborgatta. Augusztus elseje után az ilyen jeggyel utazó helyet foglalhat ugyan az első osztályban, de ha valamelyiK közbeeső állomáson első osztályú jeggyel száll föl valaki ennek a hülönbözetet megfizető utas köteles helyét átengedni A választójog a főrendiházban Budapost, julius 31 A főrendiház ma délelőtti jülésén Károlyi József gróf kérte a miniszterelnököt, hogy tekintettel arra, hogy az ország lakosságának 57 százaléka katholikus, a hústalan napokat péntekre, illetőleg kedd re tegye át. A miniszterelnök ama kijelentése után, hogy eredetileg is ez volt a terv, Juhász Andor plőadó ismertette a képviselőház állal elfogadott választójogi törvényt és kérte, hogy azt ugyanolyan értelemben fogadja el a főrendiház is. Egy rozsdás szöggel szivenszurta a feleségét Syíregyháza, julius 31. (A Nyirvidék tudósítójától,) Vérfagyasztó kegyetlenséggel gyilkolta meg a feleségét tegnap délután a barak-temető mellett egy jómódú nyiregyházi gazdaember, aki csak néhány hónappal ezelőtt vette el feleségül a szerencsétlen asszonyt. A gyilkosság részletei a következők : Német József hatvan éves szélsőbokori gazda hét hónappal ezelőtt feleségül vette Jeney Mária gazdaasszonyt. Az első hetekben még csak megértették egymást, de később az asszony kezdett elhidegedni a nálánál jóval idősebb embertől és emiatt napirenden volt köztük a veszekedés. Tegnap délután az asszony árpát hozott be az egyik malomba őrlés végett és az aszszonnyal bejött Német József is. A veszekedést még otthon megkezdték és folytatták azt egész uton, majd a malomban is. Mikor az őrléssel végeztek, hazafelé indultak és amikor a dohánybeváltó hivatallal szemben levő vámsorompóhoz értek, az ott elterülő tengeri földön, a hősök temetője mellett megpihentek. Hét óra lehetett, amikor a tengeri föld mellett lakó Jelen Sándor fuvaros egy emberfejet látott a kukoricásból kibukkanni. Jelen abban a hiszemben volt, hogy egy. már napok óta a környéken garázdálkodó tolvajt sikerült megfognia, ódament, amikor az ember elkezdett kiabálni egy képzelt alak után: — Ha megölted állj meg I Jelen még ekkor nem tudta mi törtónt, de amikor egészen odaért, Német elbeszélte, hogy egy orosz fogoly el akarta rabolni a felesége pénzét, majd dulakodás közben szivenszurta az asszonyt. Jelen Sándornak első dolga volt értesíteni a rendőrséget, ahonnan Csordás Ferenc és Gönczy János detektívek Radványí Sándor és Csomó József katonarendőrükkel kimentek a helyszínre. Mikor a rendőrség emberei kiértek, az öreg ember még mindig ott jajgatott felesége holttesténél és egyre a maszka fogoly után kiabált, aki állítólag meggyilkolta a feleségét. Csordás és Gönczy detektívek megtartották a helyszíni szemlét, kihallgatták Német Józsefet, aki a detektívek előtt is fönntartotta muszkafogoly-meséjét. A megtartott helyszíni szemle alkalmával Csordás dete'ktivnek föltűntek a hulla körül és a távolabb levő csizma nyomok, amelyek teljesen hasonlók volrak Német József csizmájának nyomával. Behozták az öreget a rendőrségre, ahol vallatóra fogták és hosszas vallatás után beismerte, hogy még tegnap reggel elhatározta otthon, hogy meggyilkolja a feleségét, mert féltékeny rá ,és fél, hogy megcsalja. Pihenés közben az asszony megint elkezdett veszekedni, ez még jobban elkeserítette és hirtelen elhatározással kirántott a zsebéből egy körülbelül harminc centiméteres rozsdás szöget és azzal -szivenszurta a feleségét, aki azonnal szörnyet halt. A gyilkos férjjel ma délelőtt Gönczy és Csordás detektívek kimentek a gyilkosság színhelyére, ahol gyilkos megmutatta hogyan ölte meg a feleségét és megmutatta azt a helyet, ahova a szöget dobta, ahol azt meg is találták a detektívek, A szerencsétlen asszony hulláját az alsótemetői hullaházba szállították, ahonnan a boncolás után holnap temetik el, a gyilkost pedig valószínűleg még ma átszállítják a kir. ügyészség fogházába. Szabolcsvármegye Hivatalos Lapja t {Nyirvidék* előfizetői által évf 18 K kedvezményes előfizetési áron rendelhető me| Nem előfizetőknek 21 K. — Gyermekek előadása. Kirtván Mariska és Sáreczki Marika rendezésében Kazár Manyika, Zarnóczay Vilma, Zarnóczay Icuka, Asztalos Ilonka, Diószegi Mariska, Molnár Juliska, Lippa Annuska, es. Kósa Lajos jótékony célra előadást rendeztek.. A begyült összeget, 50 koronát a vak katonák részére küldték pl. Nvéky Ilonka, Fábián Mariska Egrv Jolánka, Kurucz Juci, Várkonyi Irén, Szűcs Juci, Jencsel Gabriela, Balog Jolán és Fábián Pisla ugyancsak előadási rendeztek, amely 118 koronát jövedelmezett. Az összeget a hadiárváknak küldték el. — Csecseinőhulla a Tiszában. Dombrád mellet a Tiszából egy csecsemőhullál foglak ki az oltani lakosok, akik'a leletről jelentést leltek a csendőrségnek. Bizottság szállott ki, amely megállapította, hogy a hulla egy halva született gyermekké és három-négy napig lehetet a' vizben. A Vizsgálat a gyermek anyja után megindult. — Eljegyzés. Weisz Mór eljegyezte Rosenwasser Iduskát Nagyhalászról. (Minden külön értesítés helyett.) — Szublimáiot ivott. Tegnap délután az Uj-utca 18. szánni házban lakó halvy Mária 24. éves leány, aki Debrecenben villamos kalauznő volt, szublimátot ivott, mivel famíliájával összeveszell. Az önöngyilkos leányhoz a mentőket Jiivták kj, akik az Erzsébet-közkórházba szállították be Palvay Máriát, akinek nem súlyos a sérülése. — A Renlow-Koczka cirkusz megnyitó előadása. Nyíregyháza város közönsége rég idők óta ismeri a Renlovv cirkuszt, amely a békeidőben évenkint felkereste és szórakoztatta pompás előadásaival. Ugyancsak régi ismerősünk a Koczka-féle állatkert is, amely gyönyörű .illataival szintén gyakori vendég Nyíregyházán. Ez a két, önállóan is hatalmas vállalat most egyesült és igy arányaiban megnagyobbodva, teljesítő képességében megerősödve jön hozzánk, ahol a Buza-téren felállítandó, 2000 ember befogadására alkalmas sátrában szombaton este fél 9 órakor kezdi meg előadásait. A programm minden száma érdekes és változatos. Jegyek minden előadásra kaphatók Jakobovits Fanny k. a. tőzsdéjében. — Barbusse és René Musset — két francia, aki gyűlöli a háborút és aki ki is meri mondani, kimondja megrázó erővel és követelő bátorsággal. De míg Barbusse .Tüz'-e csak azzal a — lehetne mondani: szemléltető móddal tiltakozik a háború ellen, hogy minden kommentár nélkül az otthoni tömegek elé emeli a lövészárok rettenetes Golgotaképét, kínlódó állatokra, pusztuló és döglő hustőmegekre hustömegekre mutat a háború embereire — addig Musset az elkeseredés^ vakmerőségével ordítja ki a világba gyűlöletét* és kétségbeesését a háberus' tébolyba őrült emberiség miatt. René Musset hírneves könyve, „Pierre Duraet, le refractaire", a háború leg- • nagyobb, legemberibb problémáját tárgyalja, melyhez senki se mert eddig nyylni: a szökött katonát. Merész kézzel hárítja el a háborús őrület ós a háborús érdekek hamis jelszavait, tisztán lát és tisztán szól a vérvörös ködbe borult agyvelökhöz. Szociális, humanisztikus, bölcs és kézenfekvő okokat hoz fel és velük szembeállítja a düh és vedság vak érveit. Főhőse szájába és gondolkozásába adja a legnehezebb vádakat és támadásokat a világgyilkosság ellen. Komoly, igazi tragédiát ad a szó klasszikus értelmében, melyben a főhős az egész félrevezetett világrenddel, az elmúlt véres történelem emlőin tölnevelkedett és véres indulatu társadalommal került összeütközésbe. Valóságos ó görög erejű tragédia, Cassandra szenvedésekkel, vergődéssel, küzködéssel teli. Végül a főhős elbukik, letöri a világot végigszántó öldöklő indulat, amelynek megállításához egy ember kevés és amelynek egetverő