Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-26 / 47. szám

3 J^YÍRIflDÉK 1918, február 26 Fényes László beszámolója Nyíregyháza, február 2~>. (A N&md£i tuMtS^USL; Fél esztendő munkája után tegnap tartotta meg Fényes László. Nyíregyháza város országgyűlési képviselője első beszámoló beszédét. Azok után á heves liarcok, éles támadások után. amelyek Fényes László parlamenti szerepléséi kisérték. országos érdeklődés fordult a nyíregyházi beszámoló elé és a tegnapi ünneplés. amelyben Nyíregyháza város polgársága képviselőjét részesítette, nyílt, határozott és félre nem magyarázható feleletéül szolgál a Fényes támadóinak. Illetéktelenül és jogtalanul támadták meg a parlamentben Fényes Lászlót azok. akiknek szeméhe vágta, hogy nem törődnek a néppel, hogy mást tesznek, mint a mit hirdetnek és ezek vágták oda Fényesnek. hogy: Nyíregyháza pirul a képviselője miatt. Nos. hát tegnap meglátszott, hogy mennyire pirul miatta Nyíregyháza. Tegnap ennek a polgárságnak a hatalmas tömege nagy és osztatlan lelkesedéssel vette körül képviselőjét, áhítattal hallgatta tőle az igazság szavát és feleletül a támadásokra meghagyta Nyíregyháza polgársága a képviselőjének, hogy* haladjon tovább egyenesen azon az utón. amelyen eddig haladt, ne engedje magát sem 'megfélemlíteni, sem eltántorítani, mert Nyíregyháza város polgársága teljes bizalommal van eddigi működése iránt és csak addig marad mellette, amíg az eddigi uton halad. De addig ellántorithatlanul mellette marad minden szeretetével, minden ragaszkodásával és bizalmával a nyíregyházi nép, * Vasárnap IdéMőtt szorongásig megtelt a Korona-szálló nagyterme, zsúfolva voltak a karzatok is. A hallgatóság közölt ott volt ennek a városnak minden osztálya, a legegyszerűbb emberektől kezdve a leggazdagabbig. Gazdák, kereskedők, iparosok, latájnerek, városi és vármegyei, állami és magánliszlviselők óriási tömegben, de igen sok szegény asszony és űrben, de igen sok szegény asszony és úrhölgy hallgatta végig nagy figyelemmel a beszámolót. Kovács András elnök nyitotta meg a gyűlést a következő beszéddel; —- Ha egy családban a család egyik tagját magasabb fokú nevelésben akarják részesíteni, elküldik azt egy idegen nágyob városba, ahol módja nyílik a tanuláshoz. Mikor ez a családtag ott, az idegenben befejezte tanulmányait és ugy látja, liogy jövője, megélhetése immár bizlositva van, haza megy az ő szűk családi körébe, a falujába. ahol a rokonok, ismerősök összegyűlnek. hogy számol kérjenek tőle, mit látott, tanult, tapasztalt. Tisztelt polgártársak! Nyíregyháza város polgársága egy ilyen család, amelyik kiküldötte egyik tagját egy idegen városba. Nem tanulni, hanem azért, hogv ott az ország törvényhozó testületében képviselje ennek a városnak polgárságát, érette dolgozzék, és jogait megvédelmezze. A családtag most vissza jött. most amikor az ország átalakítására hivatot választójogi törvény tárgyalása megkezdődött. visszajött, hogy számot adjon munkájáról. A választójogról én magam is nyilatkozni akarok, röviden ugyan. Nem lehet tovább, hogy az ország ketté oszoljék, nem szabad a munkást elválasztani az értelmiségtől. Ez a két osztály egymás nélkül nem élhet. Egymás támogatására van utalva. Mi. akik félesztendő előtt kiküldöttük a magunk nagy családtagjából Fényes Lászlót, hogy képviseljen bennünket az országházban, most összegyültünk, hogy számonkérjük tőle munkáját. Üdvözli a beszámolón megjelent polgárságot és fölkéri Lukács Vilmost. Barla Sándort, Prok Pált és Szmolár Páll. hogv hívják meg a terembe Fényes Lászlót * Fényes László beszéde Pár perc múlva belépett a terembe Fé nyes László, akit a választók sokáig zugó tapssal fogadtak. Kovács András pár szóval üdvözölte Fényest és fölkérte, mondja el a választópolgároknak beszámoló beszédét. Nagy csendben kezdett beszélni Fényes László: Félévvel ezelőtt állott itt ezen a dobogón ajkán az ígérettel, szivében az erős akarattal az ígéret beváltására. Félév hosszú idő a szenvedések mai idejében és szive vágya szerint jött ide most. hogy számot adjon félévi munkájáról. Ugy érzi magát most itt. mint amikor a napszámosember az első napi munka után lejön a szőlőhegyről a házhoz és jelenti a gazdának, hogy mit, mennyit végzel! az első napon. Nem" tudott sokat dolgozni, nehezen haladt előre a munkában, mert száraz és köves a talaj, sok rajta a galagonyabokor, kevesebb az elvégzeit munka, mint szeretné. Sarokba állítja a kapát, leveszi a fövegét, megtörli izzadt homlokát és megpihen itt, a gazda házánál, hogy uj erőt merítsen a további munkához. — (Hosszantartó éljenzés.) Nem kell több háború. A béketárgyalásokról beszélt azután és azt mondja, ugy látszik vége felé megyünk a győzelmes háborúnak. Győzelmes minekünk ez a háború, mért nem sikerült ellenségeinknek Magyarország földarabolása. Teljes mértékben elismeri a szövetségeseknek minden készségét az áldozatokra. de mindenkinek látnia kell, hogy a magyar nemzet kétszeresen lelt, fáradt, szenvedett és áldozott. Ezt meg kell állapítani. ezt nagyon jól tudják mindenütt; csak elismerni nem hajlandók most éppen ugy. mint ezer év óta sohasem. Jutalmazni az áldozatokért, erre süketek a füleik azoknak, akik szívesen látták, hogy a fiaink vérzenek, nekünk pedig itt kell megvívni a nagy csatát azokkal, akik csak a munkában, az áldozathozásban engednek előre bennünket, de hátra akarnak szorítani a jogok elismerésében. A győzelmes béke felé megyünk és én — mondotta Fényes, — átéreztem minden szenvedését, közelből látta minden borzai mát és nyomorúságát, borzadva gondolok arra. hogy ugy értelmezzék a győzelmes békét, hogy ez a győzelem elvegye egyik néptől a másik javára annak jogát, vagyonát. Nem kell semmiféle annexió, nem kell határkiigazitás, nem kell védelmi vonal a más nép rovására, csak béke kell, munkaalkalom kell. élet kell, nem pedig kedvező harctéri pozíció. Én. aki nem tartozom a szociáldemokrata párt kötelékébe, teljes elismeréssel szólok a szociáldemokraták béke munkájáról, amelyben a kellő óvatosságot mindig betartották, mikor pedig ezt a békemunkát máskép igyekeztek magyarázni, azonnal helyreállították a legteljesebb rendet. A szociáldemokraták békemunkájukkal Czernin hivatalos politikáját támogatták. de mikor attól lehetett félni, hogy Lloyd Georgék azt a tápot nyerik, hogy itt fölborult a rend, nem feszitették tovább a huri. Diadalt kell aratnia a pacifizinusnak. mert a szenvedések megtanították rá az emberiséget, hogy nem kell több háború. A magyarság hallatlan áldozatokat hozott ebben a háborúban. Nemcsak a magyar föld termése tette lehetővé, hogy a központi hatalmak kibírják a háborút, de az idegen országokat is mi vetettük be a legdrágább maggal, egy millió magyar alussza örök álmát idegen földben Ennek a rettenetes vetésnek nem lehet más eredménye, csali az, hogy ne legyen több háború A kormányzás kritikája Gyönge és tehetetlen kormányunk van amely ezzel az országgal, mint idegen államok gyarmatával rendelkezik. Nálunk egymást érik a rekvirálások. a cseh alföldön még mindig nem rekviráltak. Hát ar ra akarják megtanítani ezt a nemzetet hogy ugy tegyen, mint a csehek és akkor nekünk is engedményeket tesznek? Az a kormány, amely az ilyen sérelmek ellen nem tud tenni, amely ily bűnben leledzik. ilyen gyenge, mindig szembeu találja őt magával. A függetlenségi pártról beszélt azu tán és emlékeztette választóit arra, hogy a választása idején nem akart belépni az Apponyi pártjába, mert —• mint mondotta, ő valóban függetlenségi, mig azok oda fönt csak a szájukkal azok. Most lálszik hogy neki volt igaza. Az Apponyi-párt be csavarta a zászlót és sutba dobta azt Csali két esetben lehet becsavarni a kibontott zászlót: és pedig vagy akkor, ha mindaz, amit a zászlóra írtak, beteljesedett, vagy ha elárulták azt. Kérdi megvalósmltak-e azok az eszmék, amelyek megvalósítását a függetlenségi párt a zászlajára irt? Ugyebár nem? Hol van az önálló magyar bank? Hol az önálló vámterület? Most már nemcsak Ausztriának vagyunk a gyarmata, de Németországnak is a kihasznált piacává leszünk. Éppen most akarnak bennünket száz évre újra gyarmattá tenni. Most oszlatják föl a függetlenségi pártot, amikór jobban szüksóg volna rá. mint valaha. Amikor önöktől a mandátumot kértem — folytatta — azt mondtam, adjanak kezembe kanócot, hogy a négy sarkán gyújtsam meg a hazugság házát. Megmond tam nekik, hogy nem törődnek a néppel. A bevonultak családjait engedik szivtelenül nélkülözni, a kormány közönye nyo moruságba döntötte a támogatásra legjobban rászorultakat: a magyar katona feleségét, gyermekét. Ezért lármáztam, ezért. verekedtem a gúnnyal és közönnyel szemben. A történelemben külön lapja lesz annak. hogy ennek a mai kormányzatnak mennyire csak jelszó, csali játék volt az ajkán a demokrácia és a szociális reformok megvalósítása. A gyermekvédeelmrő! beszélnek, milliókat adnak olyan egyesületnek, amely szép könyveket ad ki és nyomtatványokkal tömi meg az embereket a gyermekvédelem nagyszerűségéről kioktatják a higiénikus nevelésre azt a szegény, szerencsétlen anyát, aki kenyeret sem tud adni a gyermekének. Az igazi népképviselő A hazugságok láváját látom mindenütt a politikában: az elmélet és a gyakorlat között álló óriási különbséget. Én nem teszek másképpen, mint ahogy beszélek és ha szembekerülök azokkal, akik a mellébeszélés politikusai, néha bizony erősebb hang is kijön a számon. Elneveztek ezért demagógnak. Ha az Ígéretek beváltása demagógia, vállalom a demagóg elnevezést, de áílitom, hogy ők a demagógok. akik csak beszélnek, de semmit sem tesznek. Bizonyítja, hogy ő, aki félév e~ lőtt csak általános kérdésekkel foglalkozott, a mindennapi élet gyakorlati kérdéseit is egyekezett szóbahozni a parlamentben és például Hoffmann Mihály kérelmére szóbahozta a parlamentben a burgonyából való szeszfőzés kérdését, aminek az lett az eredménye, hogy a szeszfőzést betiltották, és néhány százezer métermázsa burgonya megmaradt a szegény nép élelmezésére. Vallom, hogy a képvi-