Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-26 / 47. szám

49 i8, február 26 HYJRIflDÉK 3 selőnek együU kell dolgoznia a néppel, máskép eredményt nem érhet el. A választójog reformja Részletesen foglalkozik a megalkotan­dó választójog reformjával. Az elsők e­gyike volt az országban, aki követelte az általános, egyenlő üti.OK választói jogot. Engem ebben különösén az a gondolat ural — mondotta, — hogy az embernek csakúgy veleszületett joga azt hogy megválassza azt. aki a rólaszóló tör­vényt hozza, mint például a költözködés szabadsága. Ha meg lesz az általános, tit­kos választójog, nem fog megtörténni, hogy egyes érdekcsoportok másokai ki­használjanak. A másik ok. amiért nélkülözhetetlen­nek tartja az általános választói jogot az, hogy azok, akik nem szólhatnak bele a törvények megalkotásálja. a maguk sza­vazatával. nem érzik olyan mértékben a törvény kötelező erejét magukra. Vele­született joga az embernek, hogy- a saját dolgainak az intézéséből ki ne zárják. Titkos szavazást követel azért, mert -t nviltszavazásnál a korrupciónak ezer >szköze van. A magyarság szupremáciáját azok fél­tik. akik sohasem csináltak őszinte nem­jetiségi politikát Ha a 67-es pártok negy­ven évvel ezelőtt megalkották volna a kö­telező állami népoktatást, ugy ma már nem volna román nemzetiségi kérdés. — Ebből a mulasztásból lett az a bizonyta­lanság. ami ebben a kérdésben van. Av­val, hogy vasszekrénybe szorítják a nem­zetiségeket. nem szereznek biztosságot a magyar államiságnak. Nyíltan ki kell jön­ni evvel a kérdéssel és a szelekció meg­hozza a biztosságot és a nyugalmat. A választói jogot ő nem megadandó­xiak tartja, de olyan jognak, amelyet min­denki a születésével megszerzett és ame­lyet nem lehet elveimi tőle. A nők válaszlói joga. Általános helyeslés mellett igy foly­tatta: Ugyanazon az elven, amelyen követe­tem az általános választójogot, követelem a nők választójogát is. Azt tartom: min­den ember, aki bizon3 Tos kort elért, dol­gozik, és teljesiti kötelességét embertár­sai iránt, joggal követelheti, hogy bele­szóljon ügyei Intézőjének a megválasztá­sába. A nőkben megvan a politikához szük séges intelligencia és azt tartja. hogy szabadabban is gyakorolhatja politikai jo­gait. Mig a férfi bizonyos tekintetben le van kötelezve jobbra és balra, addig a nő lekötelezettsége kisebbfoku. Azt várja a nők választójogától, hogy lobban beleviszik a közéletbe az emberi érzést, emberi momentumokat. Nem tud­ja elképzelni, hogy ha két nő bent van a parlamentben, vagy csak szavuk van a képviselőválasztásnál, nem történt volna-e meg rég a hadisegély reformja. Különösen sokat vár a nők választójogától az egész­ségi és kulturális kérdésekben, hogy a bé­ke kérdéséről ne is szóljon. Nem kell fél­ni attól a rögeszmétől, hogy ha a nők sza­vazati jogot kapnak, mindig csak politi­zálni fognak. A férfiaknak is csak a sza­bad idejét foglalja el a politika, az senkit nem zavar, nem gátol munkájában. Ne higyjék, hogy a nők politikai sze­replésével fel fog borulni a család és min­den, ami vele kapcsolatos. Meggyőződése, hogy a nők becsületesebbé, nemesebbé, teszik a politikát. De ő tiltakozik az el­len. hogy csak a város és városi hölgyek kapjanak választójogot s a falu, a magyar nép asszonyai ki legyenek zárva abból. abból fakadt, hogy az emberek nem ér­tették meg egymást. A vagyon magánjo­gi zárkózottsága mellett, sokáig igy is lesz és ezért kell a gyöngét megvédelmezni a hatalmasokkal szemben. Ennek a véde­lemnek a sajtószabadság a leghathatósabb fegyvere. Megtanulta hosszú pályája alatt hogy a sajtószabadságra nem annyira az újságoknak, mint magának az országnak van szüksége. A bajok, a sérelmek igy la­tálnak utat az emberekhez. A sajtószabad­ság védelmében erős ellenfele volt Tiszá­éknuk. mert a hadiérdek címén béklyót raklak a cenzúra által a sajtóra ugy. hogy nem lehetett ostorozni a tőke visszaéléseit. Dc a Tisza kormány soha sem veteme­dett arra, hogy a miniszterek cselekvése­it biráló cikkeket a cenzúrával a hadiér­dek elmén letiltsa. Volt cenzúra Tiszá­ék alatt is. és Vázsonyi, aki akkor képvi­selő volt. akárhányszor nem tartotta elég erélyesnek a lapok állásfoglalását a cen­zúrával szemben. De mikor Vázsonyi a bársonyszékbe került, és a lapok az ő mi­niszteri cselekedeteit kezdték bírálni. rögí­lön megváltozott az álláspontja és üldöz­ni kezdte a sajtót. Hogy bizhat meg a nép az ilyen ember többi cselekedetében, mi­kor ebben a sarkalatos dologban ennyire következetlen volt. Ezt vetette ő szemé­re Vázsonyinak és ekkor azt kérdezték tő­le a parlamentben: mit fognak ehhez a nyíregyháziak szólani. Hát ő lejölt és most itt kérdi választóitól: mit szólnak hozzá: (Sokáig tartó, lelkes éljenzés. Főikiáltá­sok: Helyeseljük!) | Jaj íiz országnak, ha a sajtóban nem kelnek védelmére az igazságnak. Szembe­szállott Vázsonyi igazságügyminiszterrel és két súlyos vádat kapott ebben-a harc­ban. Megvádolták avval, hogy bolseviki és antiszemita. i A sajtószabadság védelme Negyedszázadnál hosszabb ideje újság Író és megtanulta pályája alatt szeretni a magyar népet, látta a nép nyomorát, mely Nincs magyar bolsevikizmus Nyíltan áll szemben mindkét váddal, nincs titka, nem vár semmit, nem akar mást, csak az igazságot szolgálni. Orosz­országban érthető és természetes, hogy a 300 éves elnyomatásabn, üldözésben, és szenvedésben kifejlődött a rombolás vá­gya. Hozzá kell gondolni az orosz nép rettenetes szenvedését, a borzalmas orosz kancsukát, a szibériai jégmezőket, az ó­lombányákat, a rabszolgaságot, amiben a nép élt. Ott az emberi egyenlőségre va­ló törekvés természetszerűen kifejlesztet­te az anarchiát, mert a nép gondolkodása ugy alakul ki. ahogyan a hatalmon levők bánnak vele. Az első kedvező alkalom­mal a rabszolgasorsban élő orosz nép szét feszitette börtöne falát és hogy nem ál­lott meg ennél, az már a nagy elnyomott­ságból hirtelen fölszabadult nép lelkéből folyt. A mérték megtelt és a kiömlő kese­rűség mindent elöntött. Magyarországon nincs bolsevikizmus, azt csak néhányukra találták ki. mert tud­ják. hogy a magyax* ember nem szereti a zavargást. Ő mindig rendet követelt. Azt kívánta, hogy a hatalmasok maguk közölt csináljanak rendet Ellensége volt min­dig a szenvedésnek, a rendetlenségből jön minden szenvedés. Az anarchia és a kor­rupció mind a rendetlenségből folynak. Hozzák ki a rendetlenségeket a napfényre a demokrácia napfénye meg fogja gyó­gyítani azt. Ne legyen vallás a politikában Ami az antiszemitizmus vádját illeti, kijelenti, hogy ugyanannak az általános emberi elvnek az alapján áll. mint a vá­lasztójognál. Minden ember egyformának születik, a címek, a megkülönböztetések, az emberi cifraság, a természet megkorri­gálása. Antiszemitizmussal vádolják meg őt. de ő nyíltan vallja, hogy az emberek val­lásához nincs senkinek semmi köze. De a galíciaiak beözönlése ellen indilott harc és az antiszemitizmus kettő. A háború alatt történt meg az, hogy Ausztriából és Orosz országból elmenekültek és Magyarország: északi részén nagy számmal telepedtek lu a zsidók. Ezek Ausztriában és Oroszor­szágban bizonyos lenézésben és elnyomás ban éltek és ez a helyzet összetartást fej­lesztett ki közöttük, összetartást vallási és faji alapon. Ezt a vallási zárkózottsá­got és ezt a faji összetartozást áthozták Magyarországba is. Itt ugyan szabadab­ban élhettek, de megtartották zárkózott­ságukat. vallási különválásukat. Ez már bizony: klerikálizmus, e klerikáliz­mus pedig veszedelmes áramlat. A galici aiak beözönlését nem bírtuk ki és éppen a zsidó vallású magyar polgárok szólaltak föl ez ellen legelőször itt Nyíregyházán is és másutt is. Magyarországon nincs ma zsidókérdés, és nincs is szükség rá, hogy egyesek, vagy csoportok, akik ki akarják fejezni felekezeti és faji kii lön váltásukat — zsidókérdést csináljanak és ezzel éket verjenek a nemzet egységébe. Most, hogy Vázsonyivat szemben, vé­delmébe vette a sajtószabadságot. azt mondták rá az ellenségei, azért támadja Vázsonyit, mert zsidó. Nyíregyházán is próbáltak evvel ellene agitálni és jól esik neki. hogy nem sikerült. Képtelenség len­ne. hogy egy minisztert azért ne lehessen kritizálni, mert véletlenül zsidó. Ne vi­gyék bele a politikába a vallást, mert kle­rikálizmus valakit csak a vallás miatt pár tolni. Ha Vázsonyi ellen azt mondták vol­na. hogy nem lehet miniszter, meri zsidó élesen ellene támadt volna azoknak, akik ezt használták volna föl Vázsonyi ellen Hiszi. ]iogy hivei és minden magyar ember vele lesz abban és segíteni fog ne­ki. hogy a hitéletet teljesen különválaszt­va harcoljanak a magyarságért és a ma­gyar demokráciáért. (Ugy van! Ugy van! Igaza van! kiáltották mindenfelől.) Uj. nagy munka kell... i Tisztelt polgártársak! Egész tömegét a kérdéseknek érintenem kell még. A vá­lasztójogon kivül ott vau az önálló vám­terület és a német vámunió kérdése. Saj­nos, Wekerle teljesen a német álláspon Ion áll. és olyan két minisztert vett maga mellé. Szterényit és Serényil. akik készek megtenni Németországnak ezeket az en­gedményeket. Német gyarmattá teszik Magyarországot és ez ellen minden erő­vel tiltakozni kell. Ellenkezőleg, magyai­gyáripart kell létesíteni és éppen ezért üdvözli örömmel Meskó László dr. főis­pán kezdeményezését, aki pl. Nyíregyhá­zán zöldségkonzervgyárat állit föl. Igy kell dolgozni az ország népének érdekében, uj alapon, uj eszmékkel, Eljön ínég az ideje a földek csatornázásának, a több termelés nek és erre az eszmére egy hatalmas gaz­dapártot kell szervezni, mert agrár ál­lam vagyunk, amely a földre van utalva. Nem kell nekünk annexió. határkiiga­zitás. Románia rovására, az Erdélyből Ro­mániába vágyó oláhokat engedjék haza, de telepítsük haza helyettük a romániai csángókat, az amerikai magyarokat, hogy legyen kivel megvívni az eljövendő mun­ka harcát. Meleg szívvel köszöni, hogy eljöttek, meghallgatták és nagy. nagy elégtétele ne­ki. hogy az a polgárság, amely a törvény­hozásba küldte, igazat ad neki. Kéri to­vábbra is szeretetüket, bizalmukat, de azt is kéri, hogy ha nem hetyeslik a cse­lekedeteit, mondják meg nyíltan a sze­mébe. Sokat akart, de érzi, hogy csak ke­veset teremthetett. Ha más érdeme nincs is. azt az egyet minden esetre joggal vin­dikálja magának, hogy sohasem hazudott az ország házában, amit kevés politikus mondhat el magáról odafönt. — Büszkén megy el innen, boldogan és megelégedet­ten, mert itt megértik, itt a polgárságnak füle van az igazságra és szive a szeretet­re. Uj erőt kapott itt választói között és uj erővel indul uj harcok felé.

Next

/
Thumbnails
Contents