Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-14 / 227. szám

1917- október 14 1

? - ks h' b, Városi közlemények 2X804—1ÍM7. K. I'irtleJméSiy. Felhivoín az összes nyíregyházi gazdákat. hogy folyó év szeptember hó 25: után kiásott és a hatóság áftal ínég öszsze nem jrolt burgony;i mennyiségét a pénzügyi tanácsnok hivatalos helyiségébe azonnal jelentsék be. Nyíregyháza, 1917. október 9-én. Dr. Bencs Kálmán 2091-2 1 b. polgármester. K. 2G81Ö—1917. sz. liírdctmény. A ni. kir. minisztériumnak 3382 -1917. M. E. számú rendelete alapján a tüzelőanyagokkal való takarékosság tárgyában a következőket teszem közhírré: Álla!áno>» rendelkezések. 1. §• Lakó-, irodai, üzleti munkahelyisége kel és az oktatás céljára szolgáló helyiségekéi az 1917. évi október lió 15. napja elölt fűteni tilos. Oly lakásban, amelyben beteg vagy elaggott egyén vagy két éven aluli gyermek tartózkodik, egy szoba korábban is fűlhető. A hatóság e iiialom alól más indokolt esetekben is felmentést adhat. (láz- és villamos .'e. etekbe uj bekapcsolások létesi cse vagy a meglevőknek kibővítése tilos. A hatóság — 29, szakasz e tilalom alól a székesfővárosban az országos szénbizoltságnak. egyebütt a helyi szénbizoUságoknák meghallgatása után indokolt esetekben felmentést adhaí. 3. §. A-»gázt és a villamos áramot előállító vállalatok kötelesek a hálózatukba bekapcsolt motorok használóinak nevét, és lakóhelyét, a használat célját, a motorok szárnál és lóerejét 1917. évi .szeptember hó 30. napjáig bezárólag az országos S/én bizottságnak — Budapest, IV., Harisköz 3. bejelenteni. Az országos szénbizotlság az ilyen mo torok üzemidejét megállapíthatja és egyes motorok üzemet részben vagy egészben be is szüntetheti. Különös' rendelkezések, í. Világítás 4- §• Gázpiiíangó égők használata tilos. 5. §. Városok — községek — közvilágítását annyira kell korlátozni, amennyire azi a közbiztonság érdekei megengedik. Azt, — hogy a városi — községi — közvilágítás a közbiztonsági érdekek veszélyeztetése nélkül mennyire korlátozható, a városi ta nács íározata ellen van helye, varosokban a közgyűléshez, e gyebütt az alispánhoz. 6. §'. Nyilvános gyűjtemények, muzeumok kiállítások és hasonlók csak napvilágnál tarthatók nyiiva és mesterségesen csak — annyira világithatók, amennyire ozl a közbiztonsági tekintetek feltétlenül megkövetelik. 7- §. Mindennemű belső vagy külső, háláskeltésre szánt reklánivilágitás, lóvábbá a név- és cégtáblák és ezekhez hasonlók megvilágítása tilos. Nem esnek e rendelkezés alá kórházak, mentő- és tűzoltóállomások, rendőrszobák, orvosok lakásai. főszolgabíró - állapítja meg. Haegyfoku felebbezésnek gyógyszertárak és hasonlók, amelyeknek jelzőtáblái ezentúl is kivilágíthatok. 8. §. Az üzletek kirakatai csak a sötétség be álltától kezdve és csak addig világithatók ki, míg az üzlethelyiség, amelyhez tarloznak. nyitva tartható. .Minden egyes kirakat világítására azonban csak egy, akár külső, akár belső lámpa alkalmazható. Ha gázlámpát használnak, ebben csak egy égőt szabau meggyújtani, ha víllamosiámpát használnak, ;iz égőlest óránként 60 váltnál többet nem fogyaszthat. A hatóság. ha szükségét látja, a kirakatok világítása 1 még tovább is korlátozhatja, vagy általában be is tilthatja. Üzleteknek egyéb külső megvilágítása, továbbá szállodáknak, vendéglőknek és kávéházaknak, penzióknak, szanatóriumoknak, és hasonlóknak, valamint színházaknak, hangversenytermeknek, mozgóképhelyiségeknek, varrieléknek. és egvéb mulatóhelyiségeknek, egyleteknek, társas köröknek, és klubhelyisegeknek külső — megvilágítása tilos, hacsak reájuk nézve a hatóság közbiztonság szempontjából — másképen nem rendelkezik. 9. §. A 8. szakasz 2. bekezdésében emliteit üzleteknek, vállalatoknak stb., a közönség részéről hozzáférhető helyiségeiben a hej. ső világítást a feltétlen szükségnek arra a mértékére- kell korlátozni, amely azok rendeltetésszerű használatát még lehetővé teszi és a közbiztonsági követelmények nek is megfelel. Azokat a helyiségeket, amelyek a mindenkor jelenyő közönség elhelyezésére — nem feltétlenül szükségesnek és az üzem folytatásához sem nélkülözhetetlenek, — nem szabad megvilágítani. 10. §. Idegenek befogadására szolgáló lakóhelyiségekben, mint szállodákban, vendég fogadókban, penziókben. szanatóriumokban. és hasonlókban a lépcső és folyosó világításán felül csakis a lakotI. szobák és ezek mindegyike csakis egy-egy égővel világítható. Ha villamos világítás van, óránként 00 vallót fogyasztó égőtestnél nagyobbat használni liios. 11. §• A 9. szakasz korlátozásai kiterjednek mindenféle vállalat, üzem és intézmény irodai; üzleti, raktári és fogadó — reprezentációs is. helyiségeinek megvilágítására A 8, a 10. és a 11. szakaszban megjelölt helyiségek üzleti vagy üzemi időn kívül történő tisztogatásnál a világítást az erre a célra okvetlen szükséges mértékre kell korlátozni. 13. §. Korcsolyapályák világítása tilos: üzemükei a sötétség beálltakor be "kell szüntetni. 14. §. Magánháztartásokban egyidejűleg legfeljebb 3 lakószobát és a konyhát szabad megvilágítani. Mellékhelyiségek — elő-, fürdő-, cselédszoba. pince, padláshelyiség. — .világi tását is a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Ha gázvilágítás van, helyiségenként — csak egv. óránként legfeljebb 125 liter gázt fogyasztó láng éghet, ha villamos világítás van, csak annyi áramot szabad elhasználni, amennyi egy — óránként legfeljebb 60 vall árairofgvászlásu égőtestnek megfelel. Ugyan..zon lakóhelyiségnek gázzal és vi lánnyal való egyidejű világítása tilos. II. Fűtés*. 15- §• Bármiféle tüzelőanyaggal —- szén, — koksz, barnaszén, kőszén, brikett, tűzifa, litrfá, gáz stb. — való fűtést az elkerülhe tétlen szükséges méretekre kell korlátozni. 16. g. Szállodák, penziók és hasonlók, valamint magánlakások, melegvíz szolgáltató központi berendezéseit, csakis, szombati napon, nyilvános fürdőket pedig Couk vasárnapon és ezenfelül a hét három napján szabad üzemben tartani. Az előbbi bekezdés korlátozása nem vonatkozik olyan ipari üzemekre, amelyek ben az alkalmazottak fürdése egészségügyi tekintetből szükséges, továbbá a kórházakra s egyéb gondozó intézetekre, valamint a természetes hévvizi gyógyfürdőkre sem. 17. §. Nyilvános gyűjtemények, muzeumok, kiállítások, és hasonlók csak akkor és csak oly mértékig fűthetők, amikor és amely mértékig fűtésük az olt elhelyezett tárgyaik épségben fenntartásához' elkerülheteíJeuül szükséges. 18. §. ' Üzlethelyiségek, szállodák, vendéglők, kávéházak, penziók, szanatóriumok és hasonlók, továbbá színházak, hangversenytermek, végül egyleti és gyülekező helyiségek fűtését, ha ez egyáltalában nem mellőzhető, az elkerülhetetlen szükség — mértékére kell korlátozni, ezekben csak a mindenkor jelenlevők beí'ogadsáára szükséges és azokat a helyiségeket szabad fűteni. amelyek az üzemhez nélkülözhetetlenek. Ezek a korlátozások kiterjednek mindenféle vállalat, üzem és intézmény, irodai,üzleti, raktári és fogadó — reprezentációs — helyiségeinek fülesére is. Szállodákban, vendégfogadókban penziókban, szanatóriumokban és hasonlókban az idegenek befogadására szolgáló lakóhelyiségek csakis akkor fűthetők, ha gazokban tényleg laknak. 19. §. Magánháztartásokban legfeljebb csak 3 szobát és a konyhát szabad fűteni. — Ezeken kívül fűthetők azok a cselédszobák is. amelyeket a cselédség tényleg — használ. Ha a háztartásbeli személyeknek száma a cselédeken kivid nyolcnál több, a hatóság az 1. bekezdés szerint fűthető szobák számát az okvellen szükség mértékéig felemelhető. 20. §. 'V. ' Központi fűtéseknél, amennyiben ez műszakilag lehetséges, és fűtőanyag megtakarításával jár. a íütővezetékbői a nem lakott helyiségeket ki kell kapcsolni, — Nevezetesen ki kell kapcsolni: a. szállodákban, vendégfogadókban,— penziókban, szanatóriumokban és hasonlókban a nem lakott szobákat — 18. szakasz 3. bekezdése; b. magánháztartásokban mindazokat, a helyiségeket, amelyek a fűtésre engedélyezett lakószobák számán felül vannak — 19. szakasz és 22. szakasz 2. pontja. — II!. Vegyes' rendelkezések. 21. §• A hatóság — 29. szakasz — a székesfővárosban az országos szénbizottságnak, egyebütt akár az országos, akár a helyi szénbizoltságnak javaslatára általában — vagy meghatározott időre megtilthatja a csupán szórakozásra, szolgáló nyilvános helyiségeknek — mozgófénykép helyiség, orfeum" bar. dalcsarnok, varieté; tánetéterem, tánciskola stb. —. továbbá klubbok nak, kaszinóknak, és társasköröknek fülé-; sét, valamint a szállodák, vendéglők. —