Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-01-28 / 14. szám
2 JSTyÖOTDÉK. 1917. január 28. Közgyűlés a városházán A város és a tüzoitsság viszonya Nyíregyháza, január 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délután tartotta meg" Nyíregyháza város képviselőtestülete január ha vi rendes közgyűlését, amelyen B a 11 a Jenő polgármester elnökölt. A közgyűlésre szokatlanul nagy számban jelentek meg a városatyák, mert közéleti pikantériának Ígérkezett a tárgysorozatnak az Önkéntes Tűzoltó Egyesületre vonatkozó pontja. Ball a Jenő polgármester nyitotta meg a közgyűlést és bejelentette, hogy elhunyt Prok Samu, aki 34 éven át volt lelkiismeretes rendőrbiztosa a városnak, továbbá Prok Lajos, aki buzgó tagja volt a képviseletnek. Mindkettő emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Azután a tárgysorozat következelt, a melynek első pontjával — a polgármesteri jelentéssel lapunk más helyén foglalkozunk A miniszteri leiratok között tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter megengedi a gyámpénztári tartalékalap kamatjövedelméből az elhagyott gyermekek segélyalapjának támogatását. Néhány kisebb ügy elintézése után kimondotta a közgyűlés a tanács és a szakosztályok véleménye alapján, hogy a városnak ama, nem szorosan a közigazgatási ágazathoz tartozó alkalmazottait, akik eddig háborús segélyben nem részesültek, fizetésük egyharmadáig drágasági pótlékban részesiti. Azután következeti a tűzoltóság ügye Ennek az előzménye az, hogy a polgármester egyik szakosztályi ülésen erősebb kifejést használt a tűzoltó egyletre, amely erre kérte ügy kezelésének megvizsgálását. A közgyűlésen a polgármester kijelentette, hogy felindulásában használl olyan kifejezést, amellyel — elismeri — tulment azon a haláron, ametyet állása megenged. Evvel tulajdonképpen az egész incidens elintézett is lenne, de elintézetlenül mai-ad a város és a tüzoltóegylet egymáshoz való viszonya, amely évek hosszú sora óta rendezetlen annyira, hogy még az is eldöntetlen, vájjon a tüzoltószerek a város, vagy az egyesület tulajdonához tartoznak-e. A polgármester azután hosszan mutatott rá a rendezetlen pontokra és viszásságokra, amelyek annak a viszonynak a meghatározatlanságából folynak, és ezekre ugy ő, mint a tüzoltóegylet is kérte a vizsgálatot. Hosszú vita indult meg és dicséret illeti érte a fölszólalókat, hogy ez a vita mentes volt minden idegességtől és elfogultságtól. A közgyűlés ugy határozott, hogy Kováeh Elek dr. elnöklésével bizottságot küld ki a dolgok megvizsgálására és utasitja a bizottságot, hogy a lefolytatandó vizsgálatról necsak jelentést tegyen, de javaslatot is terjeszszen a szakosztályok elé. Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után a közgyűlés fél hét órakor véget ért. Hémet tengeralattjáró egy francia kikötőben Budapest, január 37. (A Nyirvidék tudósítójától). Berlinből táviratozzák : Tegnap a Gironde torkolata előtt mogjelent egy német tengeralattjáró és a kikötőben horgonyzó francia hadibajók. aknalerakók és kereskedelmi gőzösök között nagy pusztítást vitt végbo. Több hajó elsülyedt. A kikötőben semleges gőzösök is horgonyoztak, amelyek szintén nagy kárt szenvedtek. nyíregyháza a múlt évben b polgármester éti jaíentáse Elismerés a városi tisztikarnak Nyíregyháza január 37. (A Nyirvidék tudósítójától). A város szervezeti szabályrendeletének megfelelően tegnap ter jesztette B a 11 a Jenő polgármester a képviselőtestület elé a város mull évi eseményeiről szóló jelentését, amelynek minden szava, minden adata éppen a világháború miatt történelmi jelentőségű és valamikor nagyérlékü kutforrás lesz a város történetírásához. A hatalmas munkának, amelyet e város liszli kara az elmúlt évben végzeit, hü képe ez a jelentés, amelynek minden betűje elismerés és dicséret a tisztikar tagjai iránt. Nem annyira a szavakkal, mint a tények és számok fölsorolásával mutat rá a polgármester jelentésében erre a nagy és fáradhatatlan munkára, amelynek nagyságát és eredményességét a legnagyobb mértékben elismerte a képviselőtestület is. Az általános ügymenetről referálva közölte a polgármester, hogy a mult évben a közigazgatási, adóügyi, árvaügyi, közgyűlési és anyakönyvi ágazatban, valamint a központi választmányban 52.922 ügyirat érkezett a városi közigazgatási iktatóba, csáknem három ezerre" 1 több, mint az előző, szintén háborús es» tendőben. A beérkezett ügydaraboknak óriási többsége elintézést nyert még a mult esztendőben, ugy, hogy- január 5-én mindössze kilenc darab volt elintézetlen. Hogy ez a tisztviselők megcsappant háborús létszáma mellett milyen óriási eredmény, azt hangsúlyozni szinte fölösleges és önmaga dicséri meg a tisztviselők háborús tevékenységét. Mert alaposan megszaporodott minden tisztviselőnek a munkája. Géczy Géza dr. városi főjegyző tennivalóit idestova egv félév óta Garay Kálmán dr. első aljegyző látja el, Bajtik Miklós hadbavonult II. aljegyző tennivalóit Bencs Kálmán dr. pénzügyi tanácsos intézi, aki ezenkívül a gazdasági intéző munkakörét is ellátja. Az árvaszéki ügyek is egytől-egyig mind elintézést nyertek. Pedig a megválasztott két ülnök közül az egyik, dr. Májerszky Jenő katonai szolgálatot teljesít s állását ideiglenes helyettesekkel kellett betölteni, akik nemcsak a folyó ügyeket intézték el, hanem az előző évekről visszamaradt ügydarabokat is feldolgozták. Nőtisztviselök a városházán. A hadbavonult tisztviselők helyettesítése igen nagy gondot okozott. Nem kevesebb, mint 83 városi alkalmazott teljesített szolgálatot az 1916. esztendőben és ezeknek a pótlása, munkakörük betöltése nem egyszer rótt lehetetlennek látszó feladatot a város fejére. Igy történt aztán, hogy egyes ügykörökben nők alkalmazása vált szükségessé, akik először a liszt- és cukorjegyek kiosztását intézték, később pedig csaknem teljesen önálló hatáskörrel végeztek kezelési, sőt fogalmazói tennivalókat is. Az 1916. év folyamán választott nőtisztviselője is lett Nyíregyházának: Murányi Géza kiadó helyébe Sesztay Erzsébetet választotta meg a képviselőtestület. A női munkaerők alkalmazása igen bevállott a városházán. Türelem, kitartás, munkakedv tekintetében teljesen egyenlő értékűek a jómunkáju férfiakkal és ha női munkaerőt nem kapott volna a város, egyszerűen lehetetlenség lett volna a reá váró óriási munkát és feladatokai végezni. A rendőrség munkája. Igen értékes és kiváló munkaerőt nyert a Víiros Kiss Sándor rendőrfőkapitány személyében, aki 1916. május elsején foglalta el állását, miután az ország nagyobb városaiban alapos tanulmányokat végzett. Az alatt a nyolc hónap alatt amely időt Kiss Sándor a rendőrség élén tölötte. Nyíregyháza közbiztonsági viszonyai lényegesen javultak, bár a háború miatt csak megapadt létszámú és nem elsőrendű legénység áll rendelkezésére. Pedig a rendőrség munkája alaposan megszaporodoll. Különösen nagy munkát rótt a rendőrségre a sokféle háborús kormányrendelet végrehajtása és ellenőrzése. — A rendőrkapitányi hivatalba az 1916. év folyamán tízezernél több akta érkezett, amelyek óriási nagyrésze elintézést nyert. Öszszesen 319 bűnügy került a rendőrség elé, amelyekből származott károk összege 65.815 K 36 fillért tett ki. A rendőri nyomozás során ebből a kárból 42.902 K 16 fillér megtérült. Katonai ügyek. A honvédelmi miniszter rendelete folytán — az elmült 1916-dik esztendőben három népfölkelői bemutatószemlét tartottak Nyíregyházán, az elsőt áprilisban, a másodikat juniusban, a harmadikat szeptemberben. A három szemlén előállított 2325 szemleköteles közül ösz szesen 669-et találtak alkalmasnak. Népfölkelői szolgálat alól való fölmentésért 1916-ban 400 kérvényt adtak be a városhoz A felmentettek száma Nyiregvházán jelenleg 542. Óriási az az összeg, amelyet hadisegély címén 1916-ban Nyíregyházán kifizetlek. Az év végén 2905 család kapott Nyíregyházán hadisegélyt, amelynek az összege egész évben 1.193,805 koronát leli ki. A rokkantak száma Nviregvházán ma 133, akik közül 1916-ban' 119-et mondottak ki rokkantnak. A rokkantak rögtöni segélyezésére a városnál gyűjtött alapból 6931 korona 40 fillért utaltak ki, ugy, hogy az alap az év végére 21 koronára apadt. Menekültek dolga. A román betörés következtében Nyíregyházán kétezernél több erdélyi menekült tatáit elhelyezést és ugy a hatóságok, mint a társadalom mindenkor a legnagyobb jóakarattal és szeretettel karolták föl a menekültek ügyét. A menekültek nagyrésze már visszatért hazájába, de negyvenhármán még mindig vannak, akiknek a hazatérés nem engedhető meg. Születések, halálozások. A születések száma a háború előtti évekhez viszonyítva csaknem 50 százalékkal esett 1916-ban. Mig 1914. előtt 1400— 1500 között ingadozott, az évi születések száma, addig 1916-ban mindössze 860 csecsemő született. Ez a szám az 1915. évihez viszonyítva, 215 főnyi apadást jelent. Házasság 171 történt a mult évben, mig haláleset 1161, ami 302-vel haladja meg a születések számát. Elismerés a tisztikarnak. Az évi jelentés végén a meleg szeretet és elismerés érzékeny hangján szólalt a polgármester munkatársairól, a városi tisz i tikárról. A polgármester igy végezte jelentését : Nehéz időket, nagyon nehéz időket élünk! Tökéletesen igazsága van a belügyminiszter urnák, amikor azt mondotta a napokban egy előtte megjelent elégedetlenkedő küldöttségnek: «Jól tudom, hogy a háborús viszonyok miatt milyen nehéz helyzetben van az ország polgársága. A köztisztvsielők azonban még sokkal nehezebb helyzetben vannak.® Tekintetes Közgyűlés! Én az elmondottak után itt, a közgyűlés előtt