Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-28 / 14. szám

2 JSTyÖOTDÉK. 1917. január 28. Közgyűlés a városházán A város és a tüzoitsság viszonya Nyíregyháza, január 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délután tartotta meg" Nyír­egyháza város képviselőtestülete január ha vi rendes közgyűlését, amelyen B a 11 a Je­nő polgármester elnökölt. A közgyűlésre szokatlanul nagy számban jelentek meg a városatyák, mert közéleti pikantériának Ígérkezett a tárgysorozatnak az Önkéntes Tűzoltó Egyesületre vonatkozó pontja. Ball a Jenő polgármester nyitotta meg a közgyűlést és bejelentette, hogy elhunyt Prok Samu, aki 34 éven át volt lelkiismeretes rendőrbiztosa a városnak, továbbá Prok Lajos, aki buzgó tagja volt a képviseletnek. Mindkettő emlékét jegy­zőkönyvben örökítik meg. Azután a tárgysorozat következelt, a melynek első pontjával — a polgármesteri jelentéssel lapunk más helyén foglalko­zunk A miniszteri leiratok között tudomá­sul vette a közgyűlés, hogy a belügymi­niszter megengedi a gyámpénztári tarta­lékalap kamatjövedelméből az elhagyott gyermekek segélyalapjának támogatását. Néhány kisebb ügy elintézése után kimondotta a közgyűlés a tanács és a szakosztályok véleménye alapján, hogy a városnak ama, nem szorosan a közigazga­tási ágazathoz tartozó alkalmazottait, a­kik eddig háborús segélyben nem része­sültek, fizetésük egyharmadáig drágasági pótlékban részesiti. Azután következeti a tűzoltóság ügye Ennek az előzménye az, hogy a polgár­mester egyik szakosztályi ülésen erősebb kifejést használt a tűzoltó egyletre, amely erre kérte ügy kezelésének megvizsgálását. A közgyűlésen a polgármester kijelentette, hogy felindulásában használl olyan kife­jezést, amellyel — elismeri — tulment a­zon a haláron, ametyet állása megenged. Evvel tulajdonképpen az egész incidens elintézett is lenne, de elintézetlenül mai-ad a város és a tüzoltóegylet egymáshoz va­ló viszonya, amely évek hosszú sora óta rendezetlen annyira, hogy még az is el­döntetlen, vájjon a tüzoltószerek a város, vagy az egyesület tulajdonához tar­toznak-e. A polgármester azután hosszan mu­tatott rá a rendezetlen pontokra és viszás­ságokra, amelyek annak a viszonynak a meghatározatlanságából folynak, és ezek­re ugy ő, mint a tüzoltóegylet is kérte a vizsgálatot. Hosszú vita indult meg és dicséret illeti érte a fölszólalókat, hogy ez a vita mentes volt minden idegességtől és elfo­gultságtól. A közgyűlés ugy határozott, hogy Kováeh Elek dr. elnöklésével bi­zottságot küld ki a dolgok meg­vizsgálására és utasitja a bizottságot, hogy a lefolytatandó vizsgálatról necsak jelentést tegyen, de javaslatot is terjesz­szen a szakosztályok elé. Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után a közgyűlés fél hét órakor véget ért. Hémet tengeralattjáró egy francia kikötőben Budapest, január 37. (A Nyirvidék tudósítójától). Berlinből táviratozzák : Tegnap a Gironde torkolata előtt mogjelent egy német tengeralatt­járó és a kikötőben horgonyzó francia hadi­bajók. aknalerakók és kereskedelmi gőzösök között nagy pusztítást vitt végbo. Több hajó elsülyedt. A kikötőben semleges gőzösök is horgonyoztak, amelyek szintén nagy kárt szenvedtek. nyíregyháza a múlt évben b polgármester éti jaíentáse Elismerés a városi tisztikarnak Nyíregyháza január 37. (A Nyirvidék tudósítójától). A város szervezeti szabályrendeleté­nek megfelelően tegnap ter jesztette B a 11 a Jenő polgármester a képviselőtestület elé a város mull évi eseményeiről szóló jelen­tését, amelynek minden szava, minden a­data éppen a világháború miatt történelmi jelentőségű és valamikor nagyérlékü kut­forrás lesz a város történetírásához. A ha­talmas munkának, amelyet e város liszli kara az elmúlt évben végzeit, hü képe ez a jelentés, amelynek minden betűje elis­merés és dicséret a tisztikar tagjai iránt. Nem annyira a szavakkal, mint a tények és számok fölsorolásával mutat rá a pol­gármester jelentésében erre a nagy és fá­radhatatlan munkára, amelynek nagysá­gát és eredményességét a legnagyobb mér­tékben elismerte a képviselőtestület is. Az általános ügymenetről referálva közölte a polgármester, hogy a mult évben a közigazgatási, adóügyi, ár­vaügyi, közgyűlési és anyakönyvi ágazat­ban, valamint a központi választmányban 52.922 ügyirat érkezett a városi közigaz­gatási iktatóba, csáknem három ezerre" 1 több, mint az előző, szintén háborús es» tendőben. A beérkezett ügydaraboknak ó­riási többsége elintézést nyert még a mult esztendőben, ugy, hogy- január 5-én mind­össze kilenc darab volt elintézetlen. Hogy ez a tisztviselők megcsappant háborús lét­száma mellett milyen óriási eredmény, azt hangsúlyozni szinte fölösleges és önmaga dicséri meg a tisztviselők háborús tevé­kenységét. Mert alaposan megszaporodott minden tisztviselőnek a munkája. Géczy Géza dr. városi főjegyző tennivalóit ide­stova egv félév óta Garay Kálmán dr. első aljegyző látja el, Bajtik Miklós hadbavo­nult II. aljegyző tennivalóit Bencs Kál­mán dr. pénzügyi tanácsos intézi, aki ezen­kívül a gazdasági intéző munkakörét is ellátja. Az árvaszéki ügyek is egytől-egyig mind elintézést nyertek. Pedig a megvá­lasztott két ülnök közül az egyik, dr. Má­jerszky Jenő katonai szolgálatot teljesít s állását ideiglenes helyettesekkel kellett be­tölteni, akik nemcsak a folyó ügyeket in­tézték el, hanem az előző évekről vissza­maradt ügydarabokat is feldolgozták. Nőtisztviselök a városházán. A hadbavonult tisztviselők helyettesí­tése igen nagy gondot okozott. Nem keve­sebb, mint 83 városi alkalmazott teljesített szolgálatot az 1916. esztendőben és ezek­nek a pótlása, munkakörük betöltése nem egyszer rótt lehetetlennek látszó feladatot a város fejére. Igy történt aztán, hogy egyes ügykörökben nők alkalmazása vált szükségessé, akik először a liszt- és cukor­jegyek kiosztását intézték, később pedig csaknem teljesen önálló hatáskörrel végez­tek kezelési, sőt fogalmazói tennivalókat is. Az 1916. év folyamán választott nőtiszt­viselője is lett Nyíregyházának: Murányi Géza kiadó helyébe Sesztay Erzsébetet vá­lasztotta meg a képviselőtestület. A női munkaerők alkalmazása igen bevállott a városházán. Türelem, kitartás, munkakedv tekintetében teljesen egyenlő értékűek a jómunkáju férfiakkal és ha női munkaerőt nem kapott volna a város, egyszerűen lehetetlenség lett volna a reá váró óriási munkát és feladatokai végezni. A rendőrség munkája. Igen értékes és kiváló munkaerőt nyert a Víiros Kiss Sándor rendőrfőka­pitány személyében, aki 1916. május el­sején foglalta el állását, miután az ország nagyobb városaiban alapos tanulmányo­kat végzett. Az alatt a nyolc hónap alatt amely időt Kiss Sándor a rendőrség élén tölötte. Nyíregyháza közbiztonsági viszo­nyai lényegesen javultak, bár a háború miatt csak megapadt létszámú és nem első­rendű legénység áll rendelkezésére. Pedig a rendőrség munkája alaposan megsza­porodoll. Különösen nagy munkát rótt a rendőrségre a sokféle háborús kormány­rendelet végrehajtása és ellenőrzése. — A rendőrkapitányi hivatalba az 1916. év fo­lyamán tízezernél több akta érkezett, ame­lyek óriási nagyrésze elintézést nyert. Ösz­szesen 319 bűnügy került a rendőrség elé, amelyekből származott károk összege 65.815 K 36 fillért tett ki. A rendőri nyo­mozás során ebből a kárból 42.902 K 16 fillér megtérült. Katonai ügyek. A honvédelmi miniszter rendelete folytán — az elmült 1916-dik esz­tendőben három népfölkelői bemutató­szemlét tartottak Nyíregyházán, az elsőt áprilisban, a másodikat juniusban, a har­madikat szeptemberben. A három szem­lén előállított 2325 szemleköteles közül ösz szesen 669-et találtak alkalmasnak. Nép­fölkelői szolgálat alól való fölmentésért 1916-ban 400 kérvényt adtak be a városhoz A felmentettek száma Nyiregvházán jelen­leg 542. Óriási az az összeg, amelyet hadise­gély címén 1916-ban Nyíregyházán kifi­zetlek. Az év végén 2905 család kapott Nyíregyházán hadisegélyt, amelynek az összege egész évben 1.193,805 koronát leli ki. A rokkantak száma Nviregvházán ma 133, akik közül 1916-ban' 119-et mondot­tak ki rokkantnak. A rokkantak rögtöni segélyezésére a városnál gyűjtött alapból 6931 korona 40 fillért utaltak ki, ugy, hogy az alap az év végére 21 koronára apadt. Menekültek dolga. A román betörés következtében Nyír­egyházán kétezernél több erdélyi menekült tatáit elhelyezést és ugy a hatóságok, mint a társadalom mindenkor a legnagyobb jó­akarattal és szeretettel karolták föl a me­nekültek ügyét. A menekültek nagyrésze már visszatért hazájába, de negyvenhár­mán még mindig vannak, akiknek a ha­zatérés nem engedhető meg. Születések, halálozások. A születések száma a háború előtti évekhez viszonyítva csaknem 50 százalék­kal esett 1916-ban. Mig 1914. előtt 1400— 1500 között ingadozott, az évi születések száma, addig 1916-ban mindössze 860 cse­csemő született. Ez a szám az 1915. évi­hez viszonyítva, 215 főnyi apadást jelent. Házasság 171 történt a mult évben, mig haláleset 1161, ami 302-vel haladja meg a születések számát. Elismerés a tisztikarnak. Az évi jelentés végén a meleg szeretet és elismerés érzékeny hangján szólalt a polgármester munkatársairól, a városi tisz i tikárról. A polgármester igy végezte je­lentését : Nehéz időket, nagyon nehéz idő­ket élünk! Tökéletesen igazsága van a belügyminiszter urnák, amikor azt mon­dotta a napokban egy előtte megjelent elégedetlenkedő küldöttségnek: «Jól tu­dom, hogy a háborús viszonyok miatt milyen nehéz helyzetben van az ország polgársága. A köztisztvsielők azonban még sokkal nehezebb helyzetben van­nak.® Tekintetes Közgyűlés! Én az el­mondottak után itt, a közgyűlés előtt

Next

/
Thumbnails
Contents