Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-19 / 6. szám

4 jStYifnriDÉíc 1917. január 1 Háború — iskola. Minél több ideig tart a háború, annál jobban, erősebben bontakozik ki, mint hái>orus cél, a pacifista ideál: a világbéke eszméje. A háború első hónapjaiban csak szerényen húzódott meg a vértől ittas őrjöngés közepette, ma már nyiltan ir diplomáciai jegyzékünk is «a jövőbeli háborúk elhárítására szolgáló nagy munkáról*, s a világbékéről, mint a béketárgyalás egyetten észszerű útjáról beszélnek. Nem sok idő fog" eltelni és Európát egy óriási, végtelen erejű pacifista hulláin fogja elborítani. A hadak, a szenvedés és dicsőség utján, — azonban továbbra is nőnek aj)énzügyi gondok és a megoldandó gazdasági problémák ezrei, amelyek lassan fölé kezdenek emelkedni a «ma» véres gondjainak, bajainak. A gazdasági viszonyok hatása érvényesül már minden téren. A társadalmi reformok, a jog, a kulturtörekvések, az iskola engedelmesen kell, hogy hajtsák fejüket a gazdasági munka szolgálatába. — Nincs az a háborús rendelet, amelyen tisztán nem látnók ezt a viszonyt. A háború romjai, jobban mondva a háború szülte gazdasági helyzet maga alá temette a régi kényelmeskedő társadalmat, hogy egy uj, intenzivebb munkát végző, megértő és szervezett társadalomnak adjon helyet. Napilapok, röpiratok, tanulmányok boncolgatják a változott helyzet «uj ember»-ét; erkölcstanát, céljait, munkáját, igyekszenek megállapítani, csak — mint mindig — egyről nem történik említés: az iskoláról. Az iskola mindig moslolia gyermeke volt nálunk a társadalomnak. Valahányszor iskola reformról volt szó, a társadalomnak, jobban mondva az azt kormányzó hatalomnnak mindig más, szerinte fóntosabb, égetőbb anyagi ügyei szorították háttérbe a pedagógusok kívánságait. Pedig ugyan kinek köszönhető az a német szervezettség, rendszeretet, amely annyi gazdasági és katonai győzelmet aratott ellenségeinken ha nem az iskola hosszú, évtizedes, tudatos nevelői munkásságának. Ha az iskola, mint tőkebefektetés nem is hozza meg percentuális számokkal kifejezve kamatait, nem lehet mellékes szerve a társadalomnak. Sokkal szervesebben, erősebben kell az iskolai életet a társadalmi tevékenységben szerepeltetni, avval Ösz szeforrasztani, hogy kulturhivalását igazán betölthesse. Az iskolai programm társadalmi, politikai programm kell, hqgy legyen, inert hiszen az iskola a legérzékenyebb fokmérője kell, hogy legyén a társadalmi törekvéseknek. A társadalmi helyzetnek a háború okozta megváltozásához képest az iskolai beléletnek is meg kell változni. Lehetetlen, régi, avult jelszók köpenyegébe burkolódzva éveken keresztül szines, hamis álomvilágban ringatni az ifjúságot, amikor az az életet a maga rideg valójában már a legzsengébb korban megismerni tanulja. Az a gyermek, áki a lét kemény harcából nap-nap mellett 'kiveszi a részel,; aki otthon látja, hogy kis cipője megszerzéséhez szüleinek mily verejtékes munkája szükséges: az iskolába lépve «csilingelő versikéket* hall. A lehelellen állatmesék, hogy egy-egy mondásnak vagy egy erkölcsi tanulságnak kaptafát teremtsenek, a «*Mackó urak» és általában a tanításnak ez a mesterkélt hangneme szákitja ki az iskolát a társadalom testéből. Lehetetlen a mai gyermek fantáziáját ilyenekkel és ehhez hasonlókkal kielégíteni. De nem is lehet az iskola egy hamis álomvilág kialakítója. Ez csak a nevelői feladat könnyelmű felfogása, amely büntetlenül játszik a gyermeki gondolkodás legdrágább, legbefogadóképesebb korszakával. A korszak, amelybe a háborúval jutunk megköveteli, hogy minden erőnkel, tehetségünket, időnként célja szolgálatába állítsuk, hogy annak nagy feladatait megoldhassuk. A minden téren, gazdasági-kulturális téren megnyilvánuló munkát csak ugy végezhetjük el, ha már az ifjúságot is munkával munkára® neveljük. A nevelő által pedagógiailag vezetett munka sókkal intenzivebben fogja kihasználni a gyermek képzelő és alkotó tehetségét, azt semmikép sem fogja téves iránnyba fejleszteni s a gondolkodásnak fejlődésképes alapot fog teremteni. Ha már annyi mindenben utánozzuk a nemeteket, ezen a téren minden szégyenérzet nélkül megtehetjük azt. A berlini munka-iskolák zaj nélkül a nevelés világraszlóó reformját valósitolták meg, méltóan illetve azt a mai korba. A rideg sorban sorakozó iskola padokat dolgozó asztalok váltották fel s mesék helyett a munka láza festi pirosra a gyermeki arcot. A munka racionális gondolkodást teremt, amely alapja az alkotóképességnek, és ez a társadalom kívánsága is az iskolával szemben. "Ma meg vérrel íródnak a "történelem lapjai, de már közel az idő, amikor a világbéke ragyogó betűi tündöklenek felénk. Megértés, összetaartás, munka és rendszerelet meg fogják teremteni a jövő mun ka iskoláját) és az a boldogabb kor sok oly vágyat, tervet fog megvalósítani, ami ma még utópia. Vajda Emil. TANÜGY. — Nyugdíjas lanitók és ianitónök segélyezése. A vk. miniszter ur mult évi dec. hó 28-án kelt 148.629—910. sz. rendelete értelmében közlöm, hogy a miniszter ur az Országos hadsegélyzőí bizottság elhatározása alapján az 1875. évi XXXI1. t-c. és az 1891. évi LXIII. t-c. hatálya alá tartozó nyugdíjas tanítók, tanítói özvegyek, segélyezésére az arra ráulalt teljesen vagyontalanok részére 100 és 80 K egyszersmindenkori segélyt engedélyez. Ezért a segélyért hatósági bizonyítvánnyal igazolt, teljes szegénység esetén bélyegmentes kérvényben a következő egyének pályázhatnak: 1. Tanítói özvegyek, kik önhibájukon kívül ezidőszerint özvegyi segélyt, vagy árvagyámpénzt nem kapnak. 2. Azok a nyugdíjas tanítók, és tanító özvegyek, akik az ellenséges betörés elől menekültek — hatósági bizonyitványnyal igazolandó —. betegségben szenvedlek — orvosi bizonyítvány és hiteles gyógy szertári számla kell, — kik kárt szenvedtek s ezeket igazolják — hatósági bizonyítvánnyal igazolandó —, akik saját magukon felül legalább még két keresetképtelen családtagot tartanak. A jogcím az alapul megkívánt hatósági szegénységi bizonyítványban a családtagok száma az élvezett nyugdíj az özvegyi segély feltüntetésével igazolandó. I Értesítem az erre igényjogosultakat, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket hivatalomba február hó 15-ig nyújthatják be. Nyíregyháza, 1917. január 15. Dr. Wilt kir. tanfelügyelő. Elveszett egy barnás-fekeie skungs szormegaílér, állat formiji! egy fej, fark és négy lábbal sötétbarna selp béléssel. A riíegialaló kéretik 48 korona jutalom ellenében kfadóliívatalunkban átadni. 35-3-1 Szélhámos erdélyi menet* Nyíregyháza, jatiucU (A Nyirvidék tudúsitójáto Brassa i Andrásné alsódédai lak-o a mult év szeptember havában az oláh betörés következtében kénytelen volt otthonát elhagyni, s- amikor a menekültek ügye országszerte elintézést nyert, ő ezen intézkedés folytán a szabolcsvármegyei Apagy községbe lett elszállásolva. Itt élt december 12-éig, amikor ismét visszatérhetett régi lakóhelyére, holmiját azonban Apagyon hagyta azzal, hogy majd vissza fog érte alkalmasabb időben jönni. Kevés idő múlva vissza is jött, amikor az alsódédai községi biró Csonté a Miklós azzal bízta meg, hogy a felsődédai lurészgyárlelep kérvényéi hozza el a nyírbaktai főszolgabíróhoz és adja át. A kérvényben a fürészgyár telep azt kérte, hogy a Szabó les vármegye területén Apagy, Levelek, ófehértó, és Bessenyőd községekben elszállásolt menekült alkalmazottait és azok hozzátartozóit engedjék hazautazni. Brassai Andrásné el is hozta a kérvényt, azonban nem adta be a főszolgabírói hivalalhoz, hanem sorra járta a kérvényben felsorolt menekülteket és kijelentette nekik, hogy az alsódédai főbiró meg bízása folytán csak az mehet majd haza, aki neki közbenjárási dij címén bizonyos összegei fizet. Ily módon sikerült Brassai Andrásnénak minden egyes menekülttől 30—60 koronát kicsikarni, akik boldogok voltak, hogy hazamehetnek, s örömest fizették a kért összegeket. A csendőröök azonban nyomára jöttek a csalásnak, s most Brassai Andrásné a nyíregyházi törvényszék fogházában vár ja meg a bíróság ítéletét. Közgazdaság. — Van már rézgáüc. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi minisztériumnak a folyó évi szőllőpermetezés céljaira máris 300 vaggon — 300.000 métermázsa — rézgálic áll rendelkezésére. Ez a rézgálic már készen van, részint itt bent az országban, részint pedig még a külföldön. Ennek a 300 vaggon rézgálicnak a kiosztása már januárban meg fog kezdődni. Ezen felül a további rézgálic-mennyiségek beszerzése is folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter a rézgálicot a folyó évben is a törvényhalóságok utján fogja kiosztani. A szőlősgazdáknak tehát rézgálicért nem a minisztériumhoz, hanem a a törvényhatóságokhoz kell fordulniok. A' minisztérium által kiosztandó rézgálic ára még nincs megállapítva, de a jelenlegi viszonyok közt bizonyára olyan mérsékelt? lesz, hogy kétségkívül lényeges befolyással lesz azoknak a hihetetlenül magas áraknak a csökkentésére, amely árakon a kereskedelmi forgalomban lévő rézgálicot az utóbbi időben árusították és tartózkodókká fogja tenni a szőlősgazdákat az ilyen tuldrága rézgálic vásárlása tekintetében. — Németország idei dohánytermése. A német statisztikai hivatal ideiglenes öszszeállitása szerint a német vámterületen ezidén 12.705 hektár volt dohánnyal beültetve, 3690 hektárral több, mint a mult évben.