Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-01-19 / 6. szám
2 k mezőgazdaság jövő kilátásai. A háború folyamán a legtöbb közgazdasági ág igen sokat szenvedett. Vannak kivételek amid,ön egyik-másik iparág épp a háború folytán virult fel, épp egy néhány üzér hadiszállító busás nyereséghez jutott, de a nagy általánosság igen rossz eredménnyel zárta le a háborús merlegét. A mezőgazdálkodás is rendkívül sokat szenvedett s eltekintve egyes kitűnően megalapozott, vízmentes birtoktól, — a legtöbb birtok óriási veszteséget szenvedett, aminek káros hatása csak a háború után lesz nyilvánvaló. A legtöbb birok eltvesztette termőerejét a trágya hiány és helytelen, elégtelen talajművelés folytán. Megcsappant a jószág állomány, elpusztult az instunció, s az épületek, s a jövendő pótlás kiszámithatlan anyagi áldozatot fog követelni. Megapadt a cseléd létszám, a mezőgazdasági munkás csapat, különösen megromlott a szellem, amelynek eddigi ismertető jelei voltak: a szorgalom, engedelmesség, igénytelenség, s helyét foglalta el a hanyagság, renitencia és luxus hajhászat — ez a veszedelmes háborús betegség. — A kisgazda kevésbé érzi a haboru anyagi terhét. Ő nem igen foglalkoztat mun kást, cselédet, de családtagjaival intézi el ügyes-bajos dolgál. Jóllehet, a termelésben elmarad, de másrészt állatjai révén s a piacozással szép bevételhez jut, s igénytelenségéből nagyon kissé vetkőzött ki. Az ő cikkének legnagyobb része nincs maximálva vagy ha van, a háború előtti állapotokhoz viszonyítva 800—1000 százalékkal emelkedtek azok, — marha, ló, baromfi, tej, tojás slb. — mig a nagy birtok produktumai — dohány, kalászos, cukorrépa, kender, burgonya, stb. — alig emelkedett 50—100 százalékot, jóllehet, a mostoha időjárás és munkáshiány folytán alig termett a normálisnak 50 százaléka, sokhelyen ennyi sem. — ellenben a kiadások $—400 százalékot megnőttek. Aki igazságos szemüvegen nézi a dolgok folyását, igy is fogja az"? látni. Az a látszólagos ere'dmény, hogy egyik másik adósságából törleszthetett, csupán csak arra vezethető vissza, hogy meglevő állatállományának egy részét értékesítette, a tagadhatatlanul magas áron, de ez viszont oda vezet, hogy leltár állománya ala posan megcsappant, s a jövő sikerét incf jobban kockáztatja. Nem is láttam tisztességes birtokos embert, aki a háború folyamán meggazdagodott volna. Ismétlem, egyes rendkívül szerencsés viszonyok közt levők kivételével; mig más foglalkozásúak: egyes gyárosok, kereskedők, hadiszállítók stb. mérhetetlen vagyonokat harácsoltak össze. Az igazság kedvéért azt is ide kell iktatni, hogy tisztességes magyar gazda nem igen állt bíró előtt gyanús üzelmek miatt, akkor, amidőn egyéb foglalkozásúak igen bőséges contingenst szolgáltattak a törvényszékek anyagához. Ilyen körülmények közt eléggé mostoha foglalkozás a mezőgazdálkodás, s hazafias kötelességét teljesiti a birtokos osztály, midőn a polgárok élelmezését bármely áldozat árán biztosítani óhajtja. A kenyérmagvak, cukor, dohány, kender úgyszólván mind a birtokos osztály produktuma, s beigazolást nyert a háború folyamán, hogy az ország élelmezését kis birtokrendszerrel megoldani nem lehet. Fel lehet vele tartani jólétben igen sok kis gazdacsaládot, ami örvendetes és kívánatos cél, de egy ország élelmezése, ipari nyersanyag szükségletének biztosítása, a mezőgadaságzi munkások foglalkoztatása és eltartása csakis a nagybirtok utján lehetséges. JSÍYiRBTBfeK. A kisbirtokos az általa termelt cikkekből állit ugyan elő annyit, amennyi az általa felcsigázott áron értékesítve anyagi "helyzetét alaposan megjavítja, de semmi esetre sem jöhet akkor figyelembe, amidőn az ország tőmegélelmezéséről van szó, nem is említve azt a jövőbeli kötelezettségét, a mezőgazdaságnak, hogy a külföldi kivitel révén az idegen pénz beözönléséhez megnyissa a zsilipeket. Ma a földbirtok jövedelmét százalékokban alig lehet kifejezni, hiszen a földbirtok ára indokolatlanul emelkedik, s ez a körülmény nagyon sok nagybirtokost csábit, hogy vagyonát nagy jövedelmezésü papírba — hadikölcsön-részvény — fektesse, de vájjon kivánatos-e ez? A hazafias gazda nem retten vissza a munkától, a reáváró nehéz feladatoktól, de vasmarokkal fogja meg az eke szarvát, s nem nézi a jövedelem nagyságát, vájjon százalékokba átszámítva arányban van-e vagyoni helyzetével, hanem dolgozik. — Dolgozik a köz, a haza, mindenki érdekében. Szomjas Gusztáv. Furcsaságok. Sok furcsasággal van az ember feje tele tömve. Az én tökfejembe több már alig fér. Azok közül, amelyek már kimaradtak, feltálalok egy párt. Uton-utfélen olvassuk, Óvakodjunk a kémektől.» Na, hát a. világon seholsem óvakodnak ugy, 'mint itt minálunk; de van is ok reá, mert csaknem a háború kezdete óla egy egész csorda kém fetreng a vasúti állomás zárt ajtaja előtt vonuló aszfalt járdán télen, nyáron, esőben, szélben, fagyban, izzó hiapsugárban. A menyországnak, pokolnak kapui mindig nyitva állanak, itt csak naponta kétszer vagy háromszor a folyton változó menetrend szerint egy-egy fél óráig. Aki reggel érkezik, és dolgait csakhamar elvégzi délutánig, (le legtöbbször késő estig ásíthat, vacoghat, sülhet, nem tudom kinek kedve szerint, mert hát nem mindenkinek futja szállodára. Ezek a kémek nagy buták, mert hiszen az állomáson kívül egy bokorban meghúzódva, megleshetnék, hogy naponta hány vonal katona, ágyú, automobil, széna, szalma száguldoz fel s alá, anélkül, hogy az állomás várótermébe betolakodnának. De miután akadnak gyéren olyanok is, akik nem kémek, hanem ártatlan utazók, ezen kirekesztés, csakis hygienikus humánus célú intézkedés lehet. A napkurát, vizkurát itt bővítik szél, zápor, sár, hó, fagy és éhkurával, hadd vacogjanak vacok és takaró nélkül, inert hát edzeni kell az uj nemzedéket, a férgesse, pedig hadd hulljon!, — mert hál úgyis sokan vagyunk. Némelyek azonban azt állítják, hogy ezen intézkedés részint azért van, mert a zsúfolt várótermek levegője az emberi egészségre nézve ártalmas; részint pedig azért mert télen a fűtőanyaggal takarékoskodni kell, vagy talán, hogy a szegény takarítónők munkával tul ne terheltessenek. Adok egy fél jancsibankót annak, aki ezt a rébust megfejti, a másik felét pedig annak, aki az állomás előtti üres térségen egy emberólat épít. mert hát nem mindenki születik esernyővel, vagy bundával. Aki pedig zúgolódik, ne mászkáljon, hanem üljön otthon a suton. « * Egy tervben levő <Embcrvédő» egyesületnek gondoskodni kellene megfelelő számú kifelé álló szegekkel ellátott olyan nyakövekről, amilyeneket hajdan a nagy fehér juhászkutyák viseltek, mikor még sok farkas járt. Erre sürgős szükség van, mert a napokban is egyik leányom a polgármesterhez igyekezvén, a városháza ka\ __ ___ J_ 9JLJ a_ n uí r J 9 púja alatt, cukor utalványra áhítozó, dulakodó tömeg között szerényen törekedvén, az őrtálló fegyveres vitéz torkon ragadta, és csak akkor bocsátotta fel, mikor elmondotta, hogy nem cukor járatban van. Az ügyes bajos közönség testi épségének biztosítása szempontjából kívánatos lenne, ha a rendőrszobában kellő használati dijnak lefizetése mellett kellő számú vastagon párnázott plasztronok állanának rendelkezésre, hogy az elengedhetetlenül szükséges puskatusozást kényelmesebben élvezhessék. Ezt a kiadást talán aként lehetne megtakarítani, hogy ha azok, akik cukor, kávé. mandula, mikor mondom s az utalványra jogos igényt tartanak, kérésüket célirányos űrlapon a városházának kapualjában elhelyezett gyűjtő szekrénybe dobják be, de csak ugv suttyomban, nehogy kidobassanak. Az utalványhoz a felek kézbesítő utján jutnának, ugy mint az adómegintésekhez és egyéb fenyegetésekhez jutnak. Szívesen fizetne mindenki a kézbesítőnek 20—40 fillért. Igy sok hadi özvegy és árva juthatna csinos jövedelemhez, és nem kellene a háziasszonynak vagy cselédjének minden dolgát elhanyagolni, — gyakran minden siker nélkül órákig dulakodni, ökleléseket, pofokat nyugtázni. Az angol ki akar bennünket éheztetni, a magyar pedig azon töri a fejét, hogy minél nehezebben juthassunk nélkülözhetetlen szükségleteinkhez. ökörtől lótanács, de jó tanács! Nyíregyháza, 1917. január 11. Dr. Jósa András. MMM Ml n w I i ui r tü www gitawa nffm XM umm mamtw^ Wekerle és Zichy János a királynál Budapest január 18. Bécsből telefonálják, hogy a királv tegnap kihallgatáson fogadta Wekerle Sáridórt és Zichy János grófot. A két magyar po'litikus bécsi kihallgatásához császárvárosi politikai körökben messzemenő kombiánciókat füzneck. Mujslay Gyula lemondott Imandátumárél Budapest, január 18. Egyik fővárosi esti újság jelentése sze rint Muslay Gyula országgyűlési képviselő lemondott mandátumáról. — Ugyancsak lemondott mandátumáról, — mint a Budapesti Tudósító jelenti — Teleky József gróf. A koronázási kitüntetések Budapest, január 18. Félhivatalosan jelentik, hogy a Budapesti Közlöny holnapi száma közli azokat a kitüntetéseket és rangeméléseket, amelyeket IV. Károly király megkoronáztatása alkalmából teljesített." Egy angol kórházvonat katasztrófája Budapest, január IS. Genfből táviratozzák, hogy Le Havre és Páris között egy angol kórházszállitóvonat összeütközött egy személyvonattal. A kórházvonatnak igen sok sebesültje van, különösen angol mérnökök és katonatisztek. A szerencsétlenség hire Párisban nagy riadalmat keltett. A vasütigazgatóság azonnal több segitővonatot küldött a szerencsétlenség helyére. Egy japán gőzös megmentette nyolc eSsülyesztett hajó személyzetét* Budapest, január 18. Londonból jelentik, hogy egy japán gőzös érkezett Bernanbucóba. A japán hajó fedélzetén nem kevesebb, mint nyolc angol és francia kereskedelmi hajó személyzete foglalt helyet. A hajókat német buvárhajók sülyeszíették el.