Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-01 / 40. szám

1917. március 1. JNEYÍOTIDÉK. 3 Megkezdődik Szabolcsban a hadijövedelmek bevallása Nyíregyháza, február 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) Ma bocsátotta ki a nyíregyházi pénz­ügyigazgatóság a hirdetményét a jövede­lemadó és a vagyonadó alá tartozó jöve­delmek és vagyonok, valamint a hadi nye­reségadó alá eső jövedelemtöbbletek be­vallásáról. E rendelet szerint minden adó köteles, ha összes jövedelme meghaladta a mult évben a 10.000 koronát, jövede­lemadó alá esik, továbbá azok, akiknek adóköteles vagyona meghaladja ériékben az 51) Ol'i) koronát és igy vagyonadó alá esnek, végül azok, akiknek jövedelme — tekintet nélkül arra, hogy volt-e hadinye­reségük, vagy sem — az ulolsó három év valamelyikében meghaladta a 13.000 ko­ránál, tartoznak ez évi március hó 31-éig vallomást adni jövedelmükről. Kivételesen fölmenti a rendelet a vagyonadóra vonat­kozó vallomás kötelezettsége alól azokat, akiknek föld- és házbirtokban fekvő va­gyonuk tiszta értéke — beleértve a saját birtokuk mező és erdőgazdasági üzemi tő­kéjét is — százezer koronát nem haladja meg é> akiknek más, vagyonuk [nincs. Adóköteles jövedelem a törvény sze­rint az edóköteles egyénnek bármely, for­rásból eredő és akár tényleg befolyó, akár pénzbeli vagy értékkel bíró egyéb bevétele, amely a saját házában, vagy illetménykép­pen, vagy ingyen birt lakásának haszon­értéke, továbbá hozzászámítandó akár a sajátjából fölhasznált, akár illetményképp vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és — más cikkeknek a pénzértéke is. Adóköteles vagyon a törvény, szerint: az ingatlan, annak összes lartpzéka és a véle összekötött jog, továbbá az ipari, ke­reskedelmi vagy bármi más haszonhaj LÓ foglalkozásnak ingó vagy ingatlan vagyon­ban fekvő üzleti tőkéje és minden más ingó vagyon, kivéve a bútorokat, ruháza­tot, fehérneműt, műtárgyakat, könyveket és házi eszközt. A hadi nyereségadóról szóló törvény értelmében a hadi nyereségadó szempont­jából adókötelesnek keli tekinteni azt a jövedelemtöbbletet, amelyet az adóköteles az 1914., 1915., és 1916. években az 1913. évi jövedelmével szemben elért. Ha elemi csa­pás folytán az 1913. évi jövedelem a ren­desnél alacsonyabb volt, ugy a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövede­lemtöbblet megállapításának alapjául, ha erre vonatkozó kérelmét az adóköteles az általa benyújtott vallomásban kéri. A vallomást annál a községi elöljá­róságnál kell benyújtani, amelynek terü­letén az adóköteles személy állandóan la­kik. Nincs az adókötelesnek joga arra,— hogy más'és más helységet valljon be a jövedelemadóra, a vagyonadóra és másat a hadinyereségadóra. Részletes utasitásokat ad a pénzügy­igazgató rendelete azután a vallomási ivek kitöltésére, majd közli, hogy akik a val­lomási iveket nem adják be ez évi március 3Íréig, azok a megállapítandó jövedelem­>aíJónak 5 százalékát, ha pedig a pénzügy­ei igazgatóság által hozzáintézett fölhívás — után sem aidja be a vallomási ivét, további tiz százalékát, — a vagyonadónak egy, a fölhívás után pedig négy, esetleg öt száza­lékát tartozik pótlékként fizetni, mig az, aki a hadi nyereségadónak megállapításá­hoz szükséges adatokat nem szolgáltatja be, vagy nem szabályszerűen adja be, az az ilyen címen fizetendő adó 10—25 szá­zalékát fizeti pótlékként. Pótlék fizetésére — nincs kötelezve az a hadbavonult adózó, akinek az ivét meghatalmazottja nem adja be, vagy nem helyes adatokat vall be. Kihágást követ el az az adóköteles, aki jövedelmére, vagyonára, illetve hadi nyereségére vonatkozó vallomásában va­lótlan és szándékos félrevezetésre irányu­ló nyilatkozatot tesz, amely az adó megrö­vidítésére alkalmas. Büntetlen marad azon ban a tettes, ha a följelentés megtörténte, vagy a vizsgálat megindítása előtt helyesb­biti nvilatkozatát, vagy pótolja mulasztá­sát. A szabolcsi rokkantakat házakhoz és foglalkozáshoz juttatják Nyíregyháza, február 28. (A Nyirvidék tudósítójától). A háború után eljövendő idők leg­nehezebb kérdései közé tartozik a rokkant kérdés, amelynek megoldásáról a háború legelejétől kezdve, írásban és szóban sok vita folyt. Minnél hosszabbra nyúlik a há­ború, annál sürgősebbé válik a rokkant­kérdés megoldása, annál kevésbbé lehet a sok ezernyi rokkant további életpályáját a háború befejezésétől függővé tenni. A — már működésben levő rokkant iskolák ezt az eljövendő időt készilik elő, azonban a társadalom és a halóságok együttes mun kával már «rokkanttelepek»-en dolgoznak, amelyek közül az első lesz a kalocsai fa­iparkereseti telep, amely a kalocsai érseki birtok földjén készül. Egy. a vármegye főispánjához most érkezett íeirat részletes tájékoztatást nyújt arról a hatalmas munkáról, amelylyel a ,ka löcsai rokkanttelep terveit Tisza István gróf miniszterelnök, a Rokkantügyi Hiva­tal elnöke és Várady L. Árpád kalocsai érsek kidolgoztak. A telepen, amely telje­sen a 11 r u is z ti k us alapon létesül, 150 családi házat építenek, mintegy 800 négy,­szögöl területnyi helyen. A házak 1—2 szo­bával épülnek és ugy lesznek berendezve, hogy a telepen 300 rokkant nyerhessen fog talkozást, még pedig 150 faipari munká­kában, 150 pedig a konyhakertészetben. A rokkantak elhelyezésénél figyelembe ve­szik a súlyosabb rokkantakat, valamint az­okat, akiknek háromnál több gyermekük van. A kalocsai rokkanttelep főképpen fa­ipari, elsősorban pedig asztalos munká­kat fog előállítani és a rokkantak elhelye­zése is ennek megfelelően fog történni. Elsősorban tudniilik azok a rokkantak — nyernek elhelyezést a telepen, akik a pol­gári életben is asztalosok, illetve eszter­gályosok vagy bognárok voltak, azonban rokkantságuk által munkaképességük csök kent és önállóan nem képesek folytat­ni azelőtt űzött iparágukat olyan mérték­ben, hogy megélhetésük biztosítva lenne. Másodsorban azok nyernek elhelyezést a telepen, akiknek oly mértékben csökkent a munkaképességük, hogy a lakóhelyüktől távolabb eső munkahelyeket nem képesek felkeresni, sem pedig mint rokkantakat, — magánmunkaadóknál nem lehet őket el­helyezni. Végül azok is elhelyezést nyer­hetnek a telepen, akik a polgári életben nem faipari munkát űzlek ugyan, de va­lamely rokkantiskolában képesítést nyer­tek az asztalos, esztergályos, bognár, stb. mesterségre. A kalocsai rokkanttelep már a legkö­zelebbi időben megkezdi áldásos műkö­dését és Tisza miniszterelnök, a Rokkant­ügyi Hivatal elnöke az alispánhoz intézett átiratban azt kéri, hogy hivja fel az elbo­csátott szabolcsi katonák figyelmét a ka­locsai rokkanttelepre és annak szervezeté­re, irja össze azolcíiak a névsorát, akik a rokkanttelepen akarnak elhelyezést talál­ni és azt a névsort április elsejéig terjessze föl a Rokkantügyi Hivatalhoz. A rokkant katonák elhelyezéséről aztán a Rokkant­ügyi Hivatal és Várady L. Árpád kalocsai érsek együttesen határoznak. Harkányi szabadságon Budapest, február 98. (A Nyirvidék tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy Harkányi János báró kereskedelemügyi mi niszter hosszabb szabadságra megy és a király a kereskedelemügyi miniszter he­lyettesítésével erre az időre Teleszky Já­nos pénzügyminisztert bízta meg. ... .. .. - i 'JÁf&íbüi Változás a külügyminisztériumban Budapest, február 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből táviratozzák: A király iWi­ckenburg Márk gróf külügyi osztályfő­nököt állásától felmentette és helyébe — Gratz Gusztáv magyar orsz. képviselőt, — aki újságíróból lett képviselővé — nevez­te ki. Wickenburg a legközelebb fontos megbízatással a külföldre fog utazni. fiMTflmTMiwni nir»,i - r.mifi, m n i * m nn imiitiiinai'iwmwmW."! Nyilvános nyugtázás A Feministák Egyesületének anya- és gyermekvédelmi céljaira N. N. 150, a Fű­szer- és Gyarmatáru Részvénytársaság 200, N. N. 30 és N. N. 100 koronát adományoz­lak, melyért ezúton is hálás köszönetet mond az Elnökség. * Egy kaszinói sakkjátszó társaság 16 koronát, a Fűszer és Gyarmatáru Rt. Igaz­gatósága 100 koronát, Propper Ödön turai földbirtokos ur szintén 100 koronát volt szíves adományozni a nyíregyházai rend­őri önsegélyző egyletnek, mely adományo­kért ez utón mond hálás köszönetet Kiss Sándor rendőrkapitány, mint az egylet igaz gatója. * A Fűszer és Gyarmatáru részvénytár­saság 200 koronát adományozott a nyír­egyházi jótékony Nőegyletnek. Az adomá­nyért e helyen is hálás köszönetet mond Básthy Barnáné, nőegyleti elnök. * Egyletünk céljaira a Fűszer- és Gyar matáru Rt. évi zárlata alkalmából 200 K, adományozott, Lenhorn Sándor szíves volt 40 K-t gyűjteni, Reich Gyuláné 20 K-t kül­dött. Ggermekkonyhánk Burger Istvánné­tól, Ungár Ilonkától — Budapest — 10— 10 K. Lukács Vilmostól élelmiszert kapott. Blumberg Józsefné külömböző viselt ru­hát küldött szegényeink közt való kiosz­tás végett. Midőn nagylelkűségüket hálá­san megköszönöm, bátorkodom megkér­ni, ha van viseltes bárminő ruhanemű, cipő, felöltő, ugy felnőtteknek mint gyer­mekek részére, küldjék azt be gyermek­konyhánkba a déli órában. Most szegény; embernek minden legcsekélyebb ruhada­rab beszerzése lehetetlen, az egylet pedig nagy ritkán képes egy-egy pár cipőt, ru­hát, vagy kendőt venni és kiosztani. Dr. Flegmann Jenöné, izr. nőegyleti elnök. Egyesületünk anyavédelmi céljaira N. N. 80 koronát juttatott hozzánk. Az ado­mányt hálásan köszöni A Feministák egye­sülete. + A Fűszer és Gyarmatáru részvénytár­saság a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó — Egyesületnek 100 koronát adományozott.

Next

/
Thumbnails
Contents