Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-01 / 40. szám

4 JÍ^MfíBÉS!, 1917. március 1. ÚJDONSÁGOK Közgyűlési naptár Népbank Rt. március 4-én, délelőtt 11 órakor. Szabolcsvármegyei Népbank m. sz. március 4-én délelőtt fél 12 órakor. Balkányi Takarékpénztár március 4. délelőtt 10 órakor. A Szabolcsmegyei Takarékpénztár — Nagykálióban, 51-ik évi rendes közgyűlé­sét március 11-én d. u. 3 órakor tartja. A Nyírvidéki Takarékpénztár VIII. évi rendes közgyűlését március 11-én d. e. fél 11 órakor tartja. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Görömbey Szilárd dr. nyiregyházi kir. törvényszéki jegyzőt a IX. fizetési osztály­ba sorozott jegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Ferenczi István szé­kelykereszturi állami elemi népiskolai ta­nítóképző intézeti gyakorló iskolai taní­tót a nyiregyházi állami elemi népiskolai tanítóképző intézethez helyezte át. — Uj adóügyi biztos. A pénzügymi­niszter Őnody Géza volt országgyűlési képviselőt a nyiregyházi kir. pénzügyigaz­gatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biztossá nevezte ki. — Kitüntetés. Őfelsége a király, Bur­ger Ferenczriek, a székesfehérvári 69-ik «Hindenburg» gyalogezred őrmesterének, aki 31 hónapja szakadatlan frontszolgála­tot teljesít, előbbi kitüntetéseihez, az el­lenség előtt tanúsított bátor és vitéz maga­tartásáért, a koronás vasérdemkeresztet, a vitézségi érem szalagján adományozta. — Gazdasági tudósilói kinevezés. A főldinivelésügyi miniszter M an d e 1 Samu földbirtokost, a. nyirbogdányi járás első körzetébe gazdasági tudósítóvá nevezte ki. — Halálozás. Rövid szenvedés után ma éjszaka meghalt Oláh Géza ékszerész, akit az egész nyiregyházi társadalom szeretettel és megbecsüléssel vett körül. Oláh Géza pár nap­pal ezelőtt kezdett betegeskedni mellhártya­gyulladást kapott, amely rövidesen végzett vele. Temetése mársius 2-án délután 4 órakor lesz a Körte utca 26. számú gyászházból. — Uj hadnagy. A király. Németh Béla 65. gyalogezredbeli zászlóst liadnagy­gyá nevezte ki. — Az izr. Szenlegylet évi jelentése. Most jelent meg a helyi izr. községek ke­belében fennálló Szentegylet évi jelenté­se, amely a 60 éves egyesület tevékenysé­géről igen szép képet mutat. A Szent-egy­let nemcsak a halottak birodalmával fog­lalkozik, mint az hivatása, hanem az élők küzdelmével is. Feladata a kegyelet gya­korlása és a szeretet mivelése, ennek de­rekasan meg is felelt, öreg elnöke, Fried­lieber Sámuel már nem vehet részt az egy­let működésében, Schwartz Ede ügyveze­tő alelnök intézi ügyeit buzgó odaadás­sal, ugy, hogy az egyesület ^mindenben meg felel szent feladatának. A háborús viszo­nyok különösen nagy, igényekkel léptek fel és ezeknek eleget téve adott a szentegylet szegényeinek nagyobb segélyt, a zsidó nép­konyhának felemelt hozzájárulást, 900 K-t a szegények tűzifájára és gyermekek fel­ruházására tetemes összeget; minden ne­mes célt készséggel támogatott. Az erdélyi menekültek számára, az első hirnél, hogy városunkba jönnek, 200 K-t küldött a pol­gármesterhez, majd dr. Bernstein Béla fő­rabbi, Schwartz Ede alelnök és Franfurt Adolf orth. hitk. elnökből álló bizottság utján végezte az erdélyi zsidó menekül­tek segélyezését. Erre a célra a hitközségi tagok között 4221 K-t gyűjtöttek, amely összeggel pótolták a szegényes állami se­gélyt, hogy a szánalomraméltók helyzete tűrhetőbb legyen. A hadikölcsönjegyzésnél a Szentegylet megtette a magáét, újból 15 ezer koronát jegyzett a IV. és V. kölcsönre és igy vagyonának nagyrésze hadikölcsön­ben van, eddigelé már 35000 K. Ugyancsak méltóan fejezte ki gyászát és kegyeletét elhunyt dicső királyunk, I. Ferencz József iránt, 10.000 koronás alapítványt létesít­vén nevére, hogy az az egylet által életbe hívandó «Izr. Aggok háza» alapja legyen. Amíg ez az intézmény nem lép életbe, ad­dig az alapítvány évi kamatait Őfelsége halála napján hadi árvák, özvegyek és hadi rokkantak segélyezésére fogja fordí­tani. Az évi jelentés még több érdekes rész­letet tartalmaz; a hadbavonult jegyző he­lyett Friss Anna h. jegyző állította össze ügyesen. • — Csak kétféle husi szabad késziteni a vendéglőkben. Kürlhy Lajos báró, az Or­szágos Közélelmezési Hivatal elnöke, ér­dekes rendeletet küldött az alispánhoz. — Tudomására jutott, — irja Kürthy — hogy egyes vendéglőkben, különösen a vasúti éttermekben azt a rendeletét, hogy csak kétféle húsételt szabad kiszolgáltatni, ugy értelmezik, hogy két húsételt többféle mó­don készítenek cl. Mivel ez a rendelet iga­zi intencióival ellenkezik, Kürthy báró szi­gorúan figyelmezteti az alispánt, hogy k ét féle húsételt legfeljebb kétféle módon sza­bad felszolgálni, tehát a borjú vagy a ser­téshús egy napon nem szerepelhet öt-hat­féleképen az étlapon. — Nem adnak zsákot a mar hasóhoz. A pénzügyminiszter egy most kiadott ren­deletével megszüntette azt a szokást, hogy a tőrt marhasóhoz a vásárlónak kincs­tári zsákokat adjanak. Mindenkinek, aki marhasót akar vásárolni, megfelelő űrtar­talmú zsákot kell vinni a sóeladó hivatal­'hoz. Mivel pedig eddig az őrölt marhasó árához mindig hozzászámítottak 1 K 60 fillér zsákdijat is, a miniszter azt is el­rendelte, hogy ezt a zsákdijat az őrölt marhasó árából mindig le kell számítani. — Megfagyott egy gazda. Tegnap reg­gel Nádassy József nádasbokori lakos be­jött a városba és estefelé, dolgai végezté­vel gyalogszerrel indult haza. Útközben a gazda betérhetett valamelyik útszéli — csárdába, hogy egy kis melegítőt szedjen magához, azonban túlságosan mélyen kel­lett, hogy nézzen a pohár fenekére, uiert hazafelé vezető léptei már egy kissé ne­hezek lettek olyannyira, hogy útközben le kellett ülnie pihenni, ültéből aztán fel sem állott többé Nádassy József, inert ott, az útszélen elaludt és reggelre megfagyva ta­láltak rá az emberek. Mégis bekövetkezett az, amit tőlünk telhetőleg igyekeztünk elkerülni s amitől szerettük volna kedves, hü vevőközönségünket meg­kímélni. Olyan példátlan módon drágultak meg az összes gyártási nyersanyagok, munkabérek, szállítási költ­ségek, hogy csak emberfeletti nehézségekkel tudjuk a Diana­sósborszeszt régi kiváló minőségében és erősségében a közön­ségnek adui. Nem lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, s aki ne találná 1 ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak hogy a Diana- B sosborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd elkö- I vetkezik a béke és ismét helyreállanak a háboru előtti állapotok, akkor mi is fi sietni fogunk érvénybeléptetni közönségünk részére azokat az n eladási árakat, melyek régebben fennállottak. Ezidőszerint a kis üveg Diana-sósborszesz ára .. .. K 1.301 nagy „ „ 3.501 legnagyobb „ „ 7.-8 DIANA kereskedelmi r. - t. Budapest. V„ Nádor-utca 6. H 181-100-1.1 TÖRVÉNYKEZÉS Pletyka miatt a törvényszék előtt Nyíregyháza, február 28. Rendkívül érdekes hitelezési csalási ügyet tárgyalt tegnap a nyiregyházi kir. törvényszék. A vádlottak Elek Dezsőné és testvére kisvárdai kereskedők voltak, akik ellen az volt a vád, hogy amikor 1915-ben Elekék üzletét a hitelezők bezáratták, a végrehajtás foganülositása előtt igen sok árut rejtettek el rokonaiknál. Az egész — ügyet, annak minden bonyodalmát Elek­né egyik alkalmazottja, Berger Frida — okozta, aki mikor Elekék becsukták a bol­tot, azt kezdte beszélni a községben, hogy tudomása van arról, hogy Elekék sok hol­mit dugtak el rokonaiknál. Mikor ez a hí­resztelés az Elekné fülébe jutott, följelen­tette rágalmazásért Berger Frídát, akit a kisvárdai járásbíróság 160 koronára el is itélt. Berger Frida azonban felebbezett és mivel közben a hitelezők följelentést tet­tek Elekné ellen, a nyiregyházi törvény­Szik ugy döntött, hogy előbb letárgyalja Elekné ügyét és csak azután foglálkozik a "Berger Frida fölebbezésével. Berger Frida, aki a tegnapi főtárgya­láson koronatanú számba ment, természe­tesen ugy adta elő a dolgot, hogy Elekék esténként igen sok dolgot vittek el a bolt­ból, sőt vidékre is rengeteg postacsomagot küldtek el, mikor pedig Elek, aki Ungvá­ron helyi szolgálatot teljesít, hazajött, ő is mindig alaposan megrakodva ment el ha zulról. Elekné ezzel szemben azt hozta föl vé eleimére, hogy a postán küldött csomagok visszárut tartalmaztak, haza csak házi — szükségletet képező árukat vitt és a férje is csupán olyan árukat vilt Ungvárra, ame lyekre katonáskodásánál szüksége van. Ez után jellemző adatot mondott el Berger Fridáról, aki, mikor a boltot becsukták, megjelent nála. Elekné megkérdezte, hogy miért jött. — Egy kis gersliért jöttem, hisz mi­kor a Groszvaldék becsukták a boltot, a legkisebb tanulóleány is 50 koronát kapott, — mondotta Berger Frida. Elekné felháborodva utasította ki Ber ger Fridát, aki ettől kezdve kezdte híresz­telni a városban Elekékre a kompromittá­ló híreket. A törvényszék ezután még több ta­nul kihallgatott, akik egyértelmüleg azt vallották, hogy-Elekné nem dugott el sem­miféle árut. Különben pedig mikor Elekék az üzletet becsukták a hitelezőknek csu­pán 4000 koronával tartoztak, az üzletben pedig 18000 korona értékű áru volt, te­hát joguk is lett volna onnan árut elvinni. A kir. törvényszék mindezek álapján, — Bartos Sándor dr. ügyvéd védelme után Elek Dezsőnét és testvérét felmentette a csalás bűntettének vádja alól. — Az iparsó ára. Az iparsó áraira fenntartotta a miniszter az eddigi intéz­kedéseket. Ezek szerint a tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán aluli mennyiségben métermázsánként 2 korona 57 fillér, a tisz­tátalan iparsóé pedig 2 korona 17 fillér, egyszáz métermázsa, vagy azon felüli — mennyiségnél az ár métermázsánként: a tiszta iparsónál 2 korona 20 fillér, a tisz­tátalan iparsónál 1 korona 50 fillér. Ez az ár az iparsónak a Vezérügynökség szi­getkamarai és marosujvári denaturáló tele­pén való átvétele esetére bír érvénnyel. — Szigetkamarán azonban a fennebiekben megállapított árakhoz még a bányahelyek­rői való elszállításért járó dij fejében mé­termázsánként 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyén való átvétele esetére az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvári de­naturáló teleptől járó vasúti szállítási di­jakkal emelkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents