Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-01 / 40. szám

jJHYIRUIDEK.. A vármegye közgyűlése A király köszönete. — Nyíregyháza szénszükséglete. — Uj alapítványok. Nyíregyháza, febrMr 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) Rendkívüli közgyűlést tartott ma Szabolesvármegye törvényhatósági bizottsága. A tüzelőanyagokkal való takarékosság — szempontjából a vármegyeház kistermében ült össze a törvényhatóság, de bizony a kisterem sem telt meg egészen. Az elintézendő ügyek hatalmas tömege került a közgyűlés elé és ebből a hatalmas tömegből több pontja a tárgysorozatnak a legnagyobb érdeklődésre tarthat számol. — Ennek az újságnak a további hasábjain — részletesen számolunk be ezekről a dolgokról, de itt kötelességünknek tartjuk külön megemlékezni arról a nagyszerű és fáradhatatlan munkáról, amelyet ennek a vármegyének a tisztikara ma végez. Csak amikor egy-egy közgyűlés van, akkor látja igazán a törvényhatóság, milyen nagy, hatalmas és alapos a vármegyei tisztikarnak a munkája és mennyi komoly szorgalom és buzgóság jellemzi ennek a tisztikarnak a munkáját. De ez a ma lartottt közgyűlés arról is meggyőzött mindenkit, hogy ebben a vármegyében, ahol nemcsak szorgalommal, ha nem körültekintéssel és szívvel intézik a közügyeket, helyén van a szive a közönségnek is és teljesen átérezve a mai nagy idők nagy kötelességeit, készséggel és nemes lélekkel hozza meg a maga áldozatait. Két alapítvány megtételéről is számolt be a mai közgyűlésen a tisztikar. Az egyik Liptay Jenő és felesége tették, a másikat id. Kállay András és mindkét alapítvány egyként szolgálja a kulturát és a háború áldozatainak ügyét is. Mindkét alapítvány megtevőit hálás szívvel ünnepelte a törvényhatóság. A közgyűlés lefolyásáról az itt következőkl>en számolunk be: A vármegye gyásza. Ujfalussy Dezső dr. főispán tiz órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést, és mély megindultsággal emiékezelt meg a vármegye halottairól. A legutóbbi közgyűlés óta halt hősi halált Zoltán László dr., mélységes gyászba borítva hozzátartozóit. Ugyancsak a harctéren esett el Rosenfeld Salamon törvényhatósági bizottsági tag. Most távozott el az élők sorából Zoltán József, akinek halála igen széles körben keltett részvétet és id. Okoliesányi Lajos, aki hosszú évtizedeken ál vett élénken tevékeny részt a vármegye közéletében. A főispán indítványára a törvényhatóság egyhangúlag elhatározta, hogy az elhunytak emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg és családjaikhoz részvétiratot intéz. A nyíregyházi villamostelepért. Mivel rendkívüli közgyűlésnek nem ad jogot a törvény ahhoz, hogy a tárgysorozaton nem szereplő ügyeket tárgyaljon, a dolog rendkívül fontossága és sürgőssége miatt elnöki jelentés kapcsán emlékezett meg a főispán arról a veszedelemről, amely Nyíregyházát és az egész vármegyét fenyegeti a villamostelep üzemének beállható korlátozása folytán. Jelentette a főispán, hogy a szénközpont Nyíregyházát a harmadik osztályba sorozta, ez azt jelenti, hogy' az itteni villamostelep szénszükségletét a mai szüíkséglet harmadrészére korlátozza. Ha ez az intézkedés megtörténik, ugy válságossá lesz a telep üzeme és amellett, hogy Nyíregyháza és Nagykálló világítás nélkül marad, három nagv malom, amelyek hajtóerejét a villamostelep szolgáltatja, megáll, nagy zavarok közé juttatva az egész vármegye köélelmezését. De a villamostelep üzemének megállása igen súlyos helyzetbe hozná a nyíregyházi vasúti pályaudvart is, amelynek nemcsak világítását, hanem vízmüvét is a telep látja el árammal. A városban levő két nagy katonai kórháztelep egész világítása és az ott levő, nélkülözhetetlen motorikus berendezés szintén a telepről kapja az áramot. Nagyon természetes, hogy amikor a szénbizottság intézkedéséről a polgármestertől értesült, nyomban megtette a lépéseket írásban is, személyesen is a szénbizottságnál, hogy Nyíregyházát a harmadik osztályból az elsőbe sorozzák, hogy igy a nyíregyházi villamostelep továbbra is az eddigi szénszükséglet arányában — kapjon szenet. Sajnálattal jelenti be a főispán, hogy közbenjárásának eddig nincs sikere és hogy az illetékes miniszternél nagyobb súllyal léphessen föl, kéri a törvény hatósági bizottságot, hogy az általa elmondott indokokra váló hivatkozássál a szénbizottság intézkedésének megváltoztatása végett forduljon fölirattal a kormányhoz. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a főispán előterjesztését. A király köszönete. A vármegye I. Ferencz József jó királyunk elhunyta alkalmából részvétiratot intézett a miniszterelnök utján Károly "királyhoz. Tisza István gróf miniszterelnök most a következő leiratban tudatja a vármegyével, hogy az uralkodó köszönetet mond a vármegyének a részvétért: Nagyságos Alispán Ur! ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferencz József ő Felsége elhunyta alkalmából felterjesztett részvétnyilatko zatokat legkegyelmesebben tudomásul venni és meghagyni méltóztatott, hogy küldőiknek legfelső szives köszönete — tudtul adassék. Erről Nagyságodat, hivatkozással mult évi november hó 23-án kelt táviratára azzal értesítem, hogy fentieket Szabolcsvármegye lakosságának tudomá sára hozni szíveskedjék. Budapest, 1917. január hó 16-án. Tisza. A közgyűlés hódolattal vette tudomásul a király köszönetét. Uj alapitványok. Bejelentette az alispán nevében Mikecz István főjegyző, hogy Liptay Jenő és neje, Szilvássy Berta fölötte széphangu beadványt intéztek a vármegyéhez, amely ben bejelentik, hogy az Újságírók Almanachának bevezetését olvasták, amelyet Jó zsef főherceg irt és amelyben a fenséges ur megkapóan és igazán avatott tollal és meleg sziwel emel szót a harctéren elesett hős katonák hozzátartozóinak támogatásáért. Ennek az írásnak a hatása alatt elhatározták, hogy 10.000 koronás alapítványt tesznek Szabolcsvármegyénél, amely, ala1917 március 1. pitvány célja a vármegye területén alkalmazott és a harctéren elhalt köztisztviselők hátrahagyott kiskorú gyermekeinek ne veltetési költségeihez hozzájárulni. Letétbe helyezett a nemeslelkü házaspár a nyíregyházi adóhivatalnál egy darab tízezer koronás hadikölcsönkötvényt és a vármegye mindenkori alispánjára bízzák, hogy kiknek juttasson az alapitvánv kamataiból. Az állandó választmány javaslata alapján a törvényhatóság hálás köszönettel fogadja az alapítványt, amelynek kezelésével az alispánt bízta meg. Dömötör György bizottsági tag igen szép és lelkes szavakkal méltatta az alaptevők érdemét, rámutatott arra, hogy a harctéren elesetlek hátramaradottjainak támogatása a legnagyobb kötelessége a társadalomnak és a Liptay-pár alapítványnak az áldozatkész sége igen hathatós példaadás az egész vármegyének arra, hogy mindenki minden ere jével igyekezzék gondoskodni a hadi árvákról. Id. Kállay András nyugalmazott főispán bejelentette a vármegyének, hogy IV. Károly király megkoronáztatásának emlékére 4000 koronára emeli korábban tett és a népiskolai tanítók jutalmazására szolgáló alapítványát. Az állandó választmány javaslatához képest a közgyűlés kimondotta, hogy a vármegyei népoktatás ügyét szolgáló eme nemes alapítványt hálásan köszöni és a fölajánlott összegből hadikölcsönt vásárol. A megyei tisztviselők szanatóriuma. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete megkereste a vármegyét a vármegyei tisztviselőik szanatóriumi kezelésének biztosítása végett. Az a terv, hogy szanatóriumi alapot létesít az egyesület és ez az alap biztosítaná a tisztviselőknek a szanatóriumi gyógykezelést, olyanformán, bog)- a szanatóriumi kezelés költségeit, amely a minimális lesz, az egyesület fizeti meg a tisztviselő helyett, akinek a fizetéséből ez az összeg 21 havi részletben vonódnék le. E lerv keresztülviteléhez az egyesület nek alapra van szüksége és avval a kéréssel fordul a vármegyéhez, hogy az alap megteremtésében segítse az egyesületet járásonként két éven át fizetendő 50—50 koronával. A törvényhatósági közgyűlés készséggel tesz eleget a tisztviselők érdekeit szolgáló eme kérelemnek és annak megfelelően két éven át fizet minden évben 450—450 koronát az egyesületnek. Kisebb ügyek. A büdszenlmihályi 153—a. számú lóavató bizottság elnökéül dr. Korniss Ferencet választotta meg a közgyűlés. A belügyminiszter leirt a vármegyéhez és közli, hogy az I., II. és IV. hadikölcsönjegyzését a vármegyének jóváhagy ja, a III. kölcsönre történt jegyzésnél azonban kéri a miniszter annak az alapnak a megjelölését, amélynek a Teriiére a jegyzés történt. A milléniumi alapot jelölte meg a vármegye. Pestvármegye törvényhatósága aziránt kereste meg a vármegyét, hogy írjon fel a kormányhoz a mezőgazdaságnál szük séges anyagok és iparcikkek árának a mak szimálása iránt. Az átiratot irattárba helyezték, mert a vármegye még a múlt-évben állást foglalt ebben a kérdésben. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az alispán a belügyminisztertől kapott fölhatalmazás alapján Sényő községben elrendelte a kényszer himlőoltást. Néhány bizottság megalakítása után a községi ügyek egész halmazát tárgyalta azután a közgyűlés.