Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-09 / 23. szám

4 Mikecz Dezső alispán kijelentette, hogy helyesli Járossy indítványát, és ne­ki magának is szándéka volt ilyen irányú propoziciót tenni, mert lehetetlen állapot az, amely be Nyíregyháza a reggeli szeren­csi vonat megszüntetésével jutott. A dél­utáni vonatra a mai menetrend szerint sem­mi szüksége nincs Nyíregyházának, amely­nek — reggeli vonatot ha kap — gyors és kényelmes összeköttetése marad Buda­pesttel Animozitással kezelik a várost Geduly Henrik beszélt azután és élénken ecsetelte azt a sok mellőzést, a mely Nyíregyházát a vasúti forgalom te­rén érte és éri. Ez a mostani változás sok és minden vonalra kiterjedő érdekeltésgeet és minden vonalra kiterjedő érdekeltséget érint. Békében is elhanyagolt volt a nyír­egyháza—szerencsi és egyáltalában az it­teni közlekedés. Információi szerint Nyír­egyházát a debreezeni üzletvezetőségnél a­nlmozitással kezelték békében is és most a háború alatt is mostoha elbánásban része­sitinek a nyíregyházi érdekek egyes sze­mélyek részéről. Semmi komoly érdek nem parancsol­ja, hogy a reggeli, kényelmes vonatot szün­tessék be és a délutánit hagyják meg, a­melylyel kínszenvedés Budapestre jutni. A fölterjesztésre vonatkozó indítvány el­fogadása mellett szükségesnek tartja, — hogy a miniszter megismerje a helyzetet Rá kell mutatni azokra az óriási szenve­désekre, amelyben eunek a nyíregyházi közönségnek része van egyes személyek szeszélye miatt. Nem kívánja, hogy ezek a föliratban benne legyenek, de szükségesnek tartja, hogy a bizottság kérje meg a főispánt, — Nyíregyháza közönsége érdekében infor­málja ezekről a minisztert. Az alispán az elhangzottak értelmé­ben mondta ki a határozatot avval, hogy — bár szokatlan a közigazgatási bizott­ság határozatát táviratban közölni — a dolog sürgőssége miatt az ülésből távira­ti felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez aziránt, hogy a délutáni sze­rencsi vonat helyett a délelőtti gyorsvo­nathoz csatlakozó vonatot indíttasson .Nyíregyházáról Szerencsre. A postai mizériák. Alig pár évvel ezelőtt adták ál a nagy közönség használatára az uj nyíregyházi postapalotát, amelyről akkor azt nitték, hogy modernsége és nagysága folytán hosszú évtizedekre teljesen meg fog felel­ni a nyíregyházi igényeknek. Közbejött a­zonban a háború, de már előzőleg is olyan föllendülést vett Nyíregyháza kereskedel­mi élete, hogy hamarosan szűknek bizo­nyult az uj, modern épület. Különösen a nap bizonyos óráiban olyan torlódás áll elő egyes feladási osztályoknál, hogy ne­gyedórákig kell várni, mig az emberre rá­kerül a sor. Ezen a bajon pedig csak egyféleké­pen lehet segíteni, még egy, vagy két fiók­postahivatalt kell felállítani a város más részein, amivel nemcsak a központi pos­tahivatal munkája csökkenne, hanem a közönség is kényelmesen, a lakásához leg­közelebb eső hivatalnál adhatná fel pos­taküldeményeit. Régi kívánsága ez a nyíregyházi publi­kumnak és hogy mennyire jogos, mi sem igazolja jobban, hogy a közigazgatási bi­zottság egyik legutóbbi ülésén is szóba ke­rült a dolog és egész komoly formában szó volt arról, hogy átiratban kérik a nagy­váradi postaigazgatóságot, hogy Nyíregy­házán egy vagy két fiókpostahivatalt ál­lítson föl. Kállay Rudolf dr. fölszólalására eb­ben az értelemben meg is kereste a várme­gye a postaigazgatóságot. Ennek a felszólalásnak érdekes vissz­jtóimmtK hangja érkezett most Nagyváradról, Siket Traján posta és távírda igazgatótól. Az igazgató valamiképen tudomást szerzett a közigazgatási bizottságban elhangzott föl­szólalásról és arra mintegy válaszképen egy hosszabb átiratot küldött az alispán­hoz. Az átiratban az igazgató jogosnak és méltányosnak ismeri el Nyíregyháza kö zönségének igényét, annál is inkább, mert Nyíregyházánál kisebb és kevésbbé for­galmasabb városokban ,is két három posta­hivatal van. Rég tervbe is vette az igazga­tóság, hogy Nyíregyházán még két fiók­postahivatalt, illetve postamesterséget ál­lit föl, a liáboru azonban megakadályozta a terv kivitelét. Amig a háború tart, sem­miféle uj beruházást nem tehet a posta s igy Nyíregyházának is várnia kell a bé­kekötésig a két uj postahivatalra. Békekö­tés után azonban rövidesen és hamaro­san felállítanak Nyíregyházán két fiók pos tahivatalt, még pedig olyan részein a vá­rosnak, hogy az a legteljesebb mértékben szolgálja a közönség érdekeit. Ugyancsak ebben az átiratában a nagyváradi postaigazgató foglalkozik Kál­lay " Rudolf dr. fölszólalásának ama ré­szével is, amelyben a nyíregyházi postá­nak az uj fajta, C. B. (központi telep) rend­szerű telefonkapcsolóberendezéssel való el látását kérte és ezt is a háború utánra ígé­ri a postaigazgató. Ehhez az átirathoz is többen szóltak hozzá, köztük maga az alispán is és a fölszólalók valamennyien élénken hangsú­lyozták, hogy a bizottság nem elégedhe­tik meg evvel az átirattal, ahnem állandó és erélyes lépésekkel igyekszik megszaba­dítani Nyíregyháza városának a publiku­mát a folytonos postai mizériáktól. Vizsgálatot kérnek a posta ellen. Az elhangzott fölszólalások alapján a bizottság az ülésből ma a következő föl­iratot intézte a kereskedelemügyi minisz­terhez : M. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák Budapest A nyíregyházi postahivatal távbeszé­lő és postaszolgálata az utóbbi időben, de különösen a háború folyama alatt mindig több és több jogos kifogásra ad okot. A távbeszélő kapcsolások igen las­san és folytonos zavarok közt eszközöl­tetnek, a posta hivatal helyiségében pe­dig oly hagy a tolongás, hogy a pontos és gyors kiszolgálat jóformán kizártnak tekinthető. Közigazgatási bizottságunk, foglal­kozva e folyton megujuló panaszokkal, a bajok okát egyrészt abban látja, hogy ugy Nyíregyháza és a vármegyében levő községek egyre növekvő kereskedelmi és ipari forgalma, mint az erősen kifejlesz­tett vármegyei telefon hálózat oly sú­lyos szolgálatot ró a postahivatalra, melyre az — mai személyzete és beren­dezése mellett — képtelen: másrészt ab­ban, hogy ez a berendezés az idők fo­lyamán nem fejlesztetelt egyenlő arány­ban a megnövekedett forgalommal s a 40000 lakosságú Nyíregyháza város e­gész forgalmát ima is egyetlen postahiva­tal látja el, s a távbeszélő központnak berendezése meg mindig nincs az új­fajta C. B. — központú telep — rend­szerű kapcsoló berendezéssel ellátva, ho­lott a város bán magában 371 előfizető van bekapcsolva. Amidőn ezen körülményt Nagymél­tóságod előtt feltárjuk, szabadjon reá mutatnunk arra is, hogy értesülésünk szerint az ország legtöbb "nagyobb váro­sában, sőt a Nyíregyházánál kisebb for­galmú Szatmáron is modernül beren­dezett távbeszélő központ s kisegítő pos­tahivatalok állanak a közönség rendel­1917. február 9. kezésére és igy joggal kérhetjük és re­mélhetjük mi iSj hogy a nállunk levő és hovatovább mindinkább elviselhetet­len távbeszélő és postai zavarokat a töb­bi nagyobb városokhoz hasonló módon megszüntetni méltóztatik. E célból bizottságunk azon kérelem­mel fordul Nagy méltóságodhoz, misze­rint a jól felfogott köz érdekében ke­gyeskedjék az itteni posta ós távbeszélő szolgálat hiányait sürgős vizsgálat tár­gyává tenni, s az itteni, igazán tarthar tatlan állapotokon a távbeszélő központ átalakítása, s legalább 2 postahivatal lé­tesítése által segíteni. Nyíregyháza, 1917. évi február hó 8-án Mikecz Dezső, alispán, h, elnök. <iiiiiii-iinrirriiirii iHiTrnnnnnHimr wi ii iw>»»iin>0»Mw un n ii nui Tibori vasutak a gazdaságban A Gazdasági EgyisQlet akciója Nyíregyháza, fámii/r S. (jL Nyirvidék UÜs*<iMl). Rendkívüli fontossággal biró akciót inr ditott meg a Szabolcsvármegyei Gazdasá­gi Egyesület, amely akció óriási mértékben van hivatva föllenditeni békekötés után a magyar mezőgazdaságot. Az egyesület ugyanis fölterjesztést intézett a földmive­I és ügyi miniszterhez, akitől azt kérik, hogy legyen segítségére a hadügyminisztérium­nál az egyesület oly irányú kérelmének, hogy a tábori vasutak a békekötés után a termelő gazdaközönségnek adassanak át. A nagyfontosságú fölírat, amelyet pártolás végett megküldöttek az összes társegyesü­leteknek is, a következőkép szól: Közismert dolog, hogy a mostani borzalmas világháború folyamata alatt hadvezetőségünk a szükség és lehetőség­hezképestnagymennyiségü keskenyvágányu és lóvonlató eiőre berendezett oly vasuta­kat épített, melyeknek rendeltetése a há­ború után megszűnik, s igy mint feles­legesek előreláthatólag eladás utján lesz­nek értékesítendők. A mezőgazdasági kulturális fejlődés és haladás előreláthatólag különösen a háború végeztével rohamosan fog előre tömi, melynek előjelei gazdaközönségünk­nél már is észrevehetők. Mély tisztelettel kérjük Nagyméltósá­godat, hogy hathatós befolyását illetékes helyen — hadügyminisztérium vagy had­vezetőségnél — már is oly irányban érvényesíteni kegyeskedjék, hogy a had­vezetőség tulajdonában illetőleg kezelésé­ben lévő kisvasutak a háború végeztével közvetítő kereskedelem kizárásával közvet­len a termelő gazdaközönség részére vétel utján már is biztositassék, nehogy kul­turális hajlamú gazdáink törekvése a köz­vetítő kereskedelem kapzsiságán megtörve az annyira kívánt mezőgazdasági inten­zivitás ezúton is megakasztassék. Kedvező kilátások esetén egyesületünk előre kipuhatolva gazdaközönségünk erre vonatkozó igényeit, a meglevő készlet könnyű szerrel volna a jelentkezés ará­nyában szétosztható. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület nevében mély tisztelettel: Szikszay Sándor s. t, Magyery Géza s. k.. t. titkár. e. elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents