Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-09 / 23. szám

1917. február 9. HYÍRYIDÉK ÚJDONSÁGOK I TÖRVÉNYKEZÉS Közgyűlési naptár A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár r-t. X. évi rendes közgyűlését február hó 17-én 11 órakor tartja az intézet saját helyiségében. A nyíregyházi fűszer és gyarmatáru r.-t. február hó 18-án délelőtt 11 órkor tartja IX. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. — Kitüntetés. Bányay Emil dr., cs. és kir. ezredorvost, aki az olasz harctéren teljesít szolgálatot, a király a Ferepc József rend lovagkeresztjével tüntette ld. — Jóváhagyott pótadó kivetés. ^ Szabolcsvármegye törvényhatósága a mult év májusában tartott közgyűlésén a vármegyei tisztviselői nyugdíj alap javára 1916.tól kezdve az alap" fizetőképességének hely reálltáig ujabb négyszázalékos törvényhatósági pótadót szavazott meg. Ezt a belügyminiszter hivatalból felülvizsgálván, — azt a pénzügyminiszterrel egyetértői ég 3.25 százalék erejéig hagyta jóvá. — Köszönet. Kiss Sámuelné 20 koronát küldött a jótékony nőegylet által fentartott Erzsébet árvaház céljaira. Fogadja érte hálás köszönetemet. özv.Bá slhy Barnáné n. e. elnök. — Halálozás. Kovács Gyula hosszas szenvedés után 27 éves korában elhunyt. Ma délután fél 3 órakor temették el az Erzsébet közkórházból. — Nyilvános nyugtázás. Gyermekkony hánk a következő adományokat kapta : Földes Mártonné, Weinberger Arthur 20 —20 K, dr. Landau Ernőné, Wolgemuth Bernátné 10—10 K, Weiszhausz Dávidné 5 K. Dutsch Menyhértné 3 drb uj kis trikkót küldött. A didergő szegények tűzifa segélyéhez Földes Mártonné 20 K-vq' járult. Jóságukért fogadják hálás köszönetemet. Dr. Flegmann Jenőné, izr. nőegvleti £lnök. — Könnyítések a bánatpénzek és biztosítékok letélcle körül. A háború szinterén lévő hadsereg szolgálati helyein leteendő bánatpénzek és biztositékok körül felmerült nehézségek arra birták a hadügyminisztériumot, hogy a hadsereg fő parancsnoksággal egyetértve 1917. évi jan. 5-én 4,979—916. Abt. 15. számú rendeletével megengedte, hogy a bánatpénzek vagy biztositékok a pályázó tartózkodási helyén vagy annak közelében levő bármely katonai pénztárnál lelehetők és az által mint letét a 0—3, ileltve 0—7 szolgálati könyv szerint őrizetbe vehetők legyenek. Az illető pénzlár a letéteményezőnek az előirt leiétnyugtát kiadni tartozik s azonkívül a letéthelyezés megtörténtéről a hadszintéren levő hadsereg azon szolgá'a i állomására, mely a letéteményező bejelentése szerint az illető ajánlat felett dönteni hivatva van, ajánlott levélben hivatalos igazolást kell küldenie. Az ilyen letét kiadása, vagy kicserélése csak a hadszintéren levő katonai hivatal beleegyezésével történhetik meg. — A 18 éves önkéntesek hátaslovai. A Külügy-Hadügy írja: A tábori vagy hegyi tüzérséghez felvett önkénteseknek ugy a honvédségnél, mint a közös hadseregnél — az eddigi rendelkezésektől eltérően — hátas lovat vinni nem szükséges. Általános örömet kelt ez az ujabb rendelkezés, mert mig ezelőtt csak jómódúak juthattak a tüzérséghez, ezután már a szegényebb sorsuak is oda kerülhetnek. A mai viszonyok között különösen fontos ez az ujabb rendelkezés, mivel a lovak ára hihetetlenül felszökött. Az első árdrágítás! pör a törvényszék előtt Fölmentették a vádlottakat Nyíregyháza, február 8 Bendkivül érdekes főtárgyalás folyt le tegnap a nyíregyházi kir. törvényszék előtt A főtárgyalás különösen azért érdemel nagy figyelmet, mert ez volt az első olyan tárgyalás, amelyet árdrágító visszaélésekről szóló 1916. évi IX. törvénycikk 1. szakasza alapján tartottak meg. A vádlottak Dud ás János tiszalöki hentes és Szabó János tiszatardosi községi főbíró, voltak, akik ellen a tiszalöki szolgabírói hivatal följelentése alapján árdrágító visszaélés vétsége cimén emelt vádat a kir. ügyészség. Axvád szerint a vádlottak azáltal követ tek el árdrágító visszaélést, hogy Dudás Já nos tizenegy darab sertést eladott Salzberger Bernát budapesti lakosnak, Szabó János pedig 1916. tavasza óta egész éven át meg nem határozható mennyiségű sertés megvételével és eladásával, mindketten háború idején, nyerészkedés céljából, közszükségleti cikket, anélkül, hogy annak forgalombahozatalával hivatásukból kifolyólag foglalkoznának, vagy arra a hatósági engedélyt kértek volna, saját gazdasági szükségletüket aránytalanul meghaladó — mennyiségben szereztek be, illetőleg közvetítettek. A főtárgyaláson, ahol a vádlottak védelmét Murányi László dr. ügyvéd látta el. beigazolást nyert, hogy Dudás Jánosnak hatóságilag engedélyezett hizlaló telepe van Tiszalökön, tehát jogosan foglalkozott sertések eladásával és vételével. Ami pedig Szabó János főbírót illeti, ő 1916 ban 43 sertést adott el, ezzel szemben hold földje van és kihallgatott gazdasági szakértő, Szikszay Sándor szerint az a mennyiség nem haladja meg egy ilyen nagyságú gazdasági üzem keretét. Árdrágító visszaélést pedig csak abban az esetben követett volna el, ha gazdasági üzemének forgalmát aránytalanul meghaladta volna a hizlalt sertésmennyiség. Mindezek alapján az ügyész ugy Dudás János, mint Szabó János ellen elejtette a vádat, mire a kir. törvéimyszék is megszüntette ellenük az eljárást. — A tévesen kitöltött váltók Berger József kisvárdai kereskedő ellen amiatt emelt vádat a kir. ügyészség, hogy Berger V. Kántor Péter és neje együttes elfogadói névaláírásával ellátott és összeg tekintetében ki nem töltött váltók közül egyet 76 korona helyett 81 koronára, a 'másikat pedig 18 korona helyett 58 koronára állította ki, — a létrejött megállapodás ellenére. Berger József azután az ekképpen kiállított váltókat kisvárdai pénzintézeteknél leszámitoltatta. A törvényszék a tegnap megtartott főtárgyalás után a vádlottat két rendbeli magánokirathamisitás vádja alól fölmentette, mivel a panaszos V. Kántor Péter vallomása ellentétben állott a járásbíróság előtt tett vallomásával. — A megfigyelő állomás tolvaja. Özvegy Gaál Józsefné, született Juhász Juliánná hosszabb időn keresztül a nyíregyházi megfigyelő állomáson működött, mint ápolónő. Áz orvosok azonban rájöttek, hogy az ápolónő a felügyelete alatt kiadott holmik egyrészét ellopja és ezért a rendőrségen följelentést tettek ellene. A rendőrség házkutatási tartott az ápolónő lakásán és négy nehéz pokrócot, négy törülközőt, négy függönyt, egy szalmazsákot, és több más apró dolgot találtak is az asszonynál, aki azt mondta, hogy azokat a dolgokat katonáktól kapta ajándékba. Mivel azonban ezt az állítását nem tudta igazolni, a törvényszék bűnösnek mondotta ki és egy heti fogházra ítélte. Közgazdaság. A csalamádé A csalamádé elnevezés alatt az etetésre szánt sűrűn vetett, s zsengén levágott kukoricát értjük. Jóllehet a csalamádé takarmányértéke nem nagy, de meg becsülhetlen tulajdonsága, hogy óriási tömeget nyújt, ami nem megvetendő körülmény. Jó trágyaerőben levő, kitűnően megmunkált földön katasztrális holdanként egészen 5—6 métermázsáig fejleszthető a termés, ami a répa termés értékével majdnem egyenlő. Előnye a répával szemben, hogy igen korán, sokszor már junius végén rendelkezésre áll, s igy a tejgazdaság, szarvasmarha állomány t akarmányozás szempontjából szinte nélkülözhetelén. A csalamádé etethető zölden, szénának szárítva, vagy bevermelve. A zöld etetésnél leghelyesebb a szecskázás, más valamely értékes fehérjedus takarmánnyal való keverés, mert a csalamádé maga nem nyújt teljesen kielégítő táplálékot s a tisztán való etetéssel sok elpocsékolódik. A bevermelt csalamádét ott, ahol az állatok tápanyag szükségletét szem előtt tartják, erőtakarmánnyaí keverten használják. * Ha az állatok izomerejének fenntartásáról van szó, ugy a fehérjedus abrakok jönnek figyelembe: Korpa, zabdara, olaj pogácsa; mig a hizlalásnál a zsirképző anyagok játszák a főszerepet, minő a kukorica. A csalamádé vetéshez legalkalmasabb féleségek a dus levélzetüek, minők a magyar tengeri, lófogu stb. de ha a vetőmag megtakarításra is figyelmet fordítunk, ugy az apró, fehér gyöngykukorica jöhet figyelembe. A szárítás ritkán sikerül, mert a mi klímánk nagyon szeszélyes és a hosszas száradást igénylő, vastag renden heverő csalamádé az esőzéstől sokat szenvedhet. A zsombolyázás folytán tápértékéből sokat vészit. A csalamádé rendkívüli módon zsarolja a talajt. Különösen a talaj nedvességét és nytrogén készletét veszi igénybe. Azért van, hogy az őszi kalászosoknak rossz előveteménye, egy-egy csalamáae föld évekre sovány marad. Ezt intensiv istálló trágyázással helyre lehet ugyan hozni, de az erősen trágyázott földről lekerülő takarmányt a jószág nem szívesen fogyasztja. A talajzsaroló tulajdonság ellensúlyozására legjobb a csalamádét valamely nytrogén gyűjtő növénnyel keverten vetni

1. Érre a célra legjobb a bükköny, Viktória bor só vagy vetőborsó. Ezzel az eljárással a csalamádé tápértéke is növekedik s ami nagyon fontos, a talajerő kimerülést ellensúlyozhatjuk ezzel az eljárással. Legcélszerűbb 1 hektoliter kukoricához 30 liter bükköny, vagy 50 liter borsót keverni s kat. holdanként 120 liter elegendő ebből a keverékből. Az igy vetett csalamádé meglepő jó előveteményül szolgál buza és rozs számára s a tökéletes egyensúly helyreállítására a műtrágyák alkalmazása igen alkalmas. Gondolkodó gazda a talaj jókarban tar tására nagy sulvt helyez, s jóllehet a csalamádé vetés nagy előnyét nem szívesen mellőzi, de az általam emiitett módszer szerint annak hátrányos hatását eltüntethető. ami a csalamádé értékét nagyban emeli. Szomjas Gusztáv. Főszerkesztő és kiadó: JÓBA ELEK. Felelős szerkesztő: KERTÉSZ LÁSZLÓ.