Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-09 / 23. szám

ISIT. február 9. JSIyírvidéic. Vájjon azok közül, kik az 1914-ik évet szorongó szívvel látták átváltozni az emberiség életútjának a legborzalmasabb mérdföldkóvéyé, hányan lettek azóta néma tanúi e szörnyű évfordulónak s hányan gondoltak annak idején arra, hogy megnehezedett életutainkon igy megfognak szaporodni ezek a gyászos mértföldjelző kövek. Nem mi akartuk igy! Becsületes békejobbuni elfogadása helyeit, fájdalmasan és megrendült lélekkel halljuk, hogy uj harcokra hangoznak a parancsok. — Megdöbbent szivvel fájlaljuk, hogy a gyűlölet most is erősebb volt a megértésnél és szeretetnél, melynek folytán harcban lévő fiaink immár a harmadik téli hadjárat minden kinját, veszélyét és borzalmát szenvedik át a különben is kemény, zord időjárás közepette. Magunk részéről az elmúlt hónapban ismét ujabb tetemes vér és pénz áldozatot hoztunk a haza oltárára s nagy mennyiségű élelmiszert szolgáltattunk be. Az alispáni jelentés azután a mult hónapban megtartott népfölkelési bemutató pótszemle eredményéről, továbbá a fiatalok bemutató szemléjéről tett jelentést. Szabolcsban 74 milliót jegyeztek A vármegye lakosságának hazafias áldozatkészségét ecsetelte az alispáni jelentés további része, amely a hadikölcsönjegyzések itteni eredményeiről ad számot és amelyből kiderül, hogy hetvenkét millió koronánál nagyobb a Szabolcsban jegy zett hadikölcsönök végösszege. Azt mondta erről az alispán: A január hó 8-ik napján lezárult 5-ik hadlkölcsönre a vármegye területén a beérkezett jelentések szerint — 21,053,030 korona badikölcsön jegyeztetett. Maga a törvényhatóság alapjából 489,080 koronát, az árvaszéki gyámE

énzlárl tartalék alapból pedig 330.809 oronát jegyzett. ^legemliteni kívánom e helyütt, hogy a vármegye területén az első hadlkölcsönre 6 millió $00 ezer korona, a második hadikölcsönra 8 millió 170 ezer 350 korona, a harmadik Iiadikölesönre 15 millió 643 ezer 800 korona, a negyedik hadikölcsönre 21 millió 833 ezer 515 korona, vagyis aa öl hadikölesönre 74 millió 101 ezer 280 korona jegyeztetett. A rekvirálás sikere. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által elrendelt rekvirálás befejezést nyert és a kivetett 80000 mm. terménnyel szemben 80487 mm. termény rekviráltatott és pedig: 17924 mm. buza, 44439 mm. rozs, 2173 mm. árpa, 1243 mm. zab, 358 mm. kétszeres, 9041 mm. tengeri, 2 mm. borsó, 3121 mm. bab, 55 mm. liszt, 2109 mm. köles, 1 mm. lencse, 5 mm. köleskása és 12 mm. tatárka. — Bejelentette az alispán, hogy amikor ar eredményről jelentését felterjesztette, egyben kérte, — hogy a lefoglalt terményből 3243 mm. tavaszbuzát és rozsot vetőmagnak, nemkülönben 3609 mm. rozsot és búzát munkásjárandóságnak oldjanak föl. A tengerillszt A lakosság liszttel való ellátásánál, ha bár a leszállított adag miatt panaszok hallhatók is, nagyobb zavarok nem fordultak elő. Tekintettel arra, hogy a Közélelmezési Hivatal elnöke az ellátandók részére kiutalt lisztmennyiség egy részét tengeri lisztben utalja ki, elrendelte az alispán, hogy a tengeri liszt keverés nélkül a kiadott buza és rozs iisztmennyiséggei arányban egyenlően osztassék ki. A kiőrlési százalék Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy a malmok technikai berendezése szerint a gabona kiőrlési legalacsonyabb százalékát, nemkülönben a vámszázalékon felül az elporlási szá,lékát megállapítsák. Erre való tekintettel az alispán a vármegyei vámmaimókat három osztályba sorozta. Az első osztályba sorozott malmok a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenként 76 kgr. sulyminőségü búzát 78 százalékra, a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenként 71 kgr-os sulyminőségü rozsot 76 százalékra, a második osztályba sorozottak pedig a fenti minőségű búzát 77, a rozsot pedig 75 százalékra tartoznak kiörleni. A harmadik osztályba sorozott malmok őrléssel egyáltalában nem, csakis darálással foglalkozhatnak Az elporlási százalékot az elsőosztályba sorozott vámmalmoknál a vám levonása után a tényleg őrlés alá vett buza 2 és fél, a rozsnál 3 százalékában, a második osztályba sorozott vámmalmoknál pedig a búzánál 3, és a rozsnál 3 és fél százalékában állapította meg az alispán, aki mind ezek szigorú ellenőrzésére a járási főszolgabirákat, községi elöljáróságokat, Nyíregyházán a város polgármesterét és rendőrkapitányát utasította. Kétezer pár lábbeli Az erdélyi menekültek nagyrésze ugyan már elhagyta a vármegyét, de még mindig több ezer az ittmaradottak száma. Ezeknek részben az államsegélyből, részben társadalmi gyűjtésből befolyt pénzekből az alispán 300 pár csizmát, 1200 pár cipőt és 600 pár fatalpu cipőt vásárolt és osztott ki a menekültek között. Beszámolt az alispán azután Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspöknek a Szabolcsba menekült erdélyieknél tett látogatásáról rendkívül meleg és szives szavakban A petróleumhiány megszüntetése. Különösen december és január havában nyomasztó súllyal nehezedett a vármegye lakosságára a petróleum hiány. Az alispán több izben tett fölterjesztést a kereskedelemügyi miniszterhez, mig végre az tán e hó 2-án és 3-án 75 hordó petróleum érkezett Szabolcsba a december havi 856 méterzázsa kontingens terhére. Ebből a mennyiségből, ha nem is sikerült teljesen kielégíteni az igényeket, legalább a nélkülözhetetlen szükséglet kielégítése sikerült. Árvédelmi munkálatok A tavaszi időjárás beálltával várható a Tisza évenként való, szokásos megáradása és az alispán már most megtette a i szükséges árvédelmi intézkedéseket, kirendelte a felügyelő közigazgatási tisztviselőket, a felső tiszai községek védelmére pedig, —- mivel azok nem tartoznak az árvédelmi társulat kötelékébe, — megfelelő munkaerőt és védőanyagot biztosított. A szakelőadók jelentései következtek ezután. Ezek némelyikével lesz még alkalmunk foglalkozni. Itt csak annyit említünk meg, hogy a közegészségügy terén panaszra nincs ok, továbbá, hogy a kir. tanfölügyelő jelentése szerint rendkívül fontos és szükséges az óvodák fejlesztése. Érdekes még a tenfölügyelő ie! lentésében az, ho^y több tanyai iskolá1 hoz kinevezett tanítónő nem fogadta el a ) kinevezését, mert nem kaptak a tanyán ei' látást. A pénzügyigazgató jelentésében az a legkiemelkedőbb, hogy tavaly nagyobb arányban folytak be az adók, mint az előző esztendőben. Az államépitészeti hivatal vezetőjének jelentése kapcsán történtek jelentős fölszólalások és intézkedések, amelyekről a postáról és a vasút bajairól írott cikkünkben számolunk be. Az előadók jelentéseit egyébként mindet egyhangúlag vette tudomásul a bizottság. A vármegye Nyíregyházáért A vasúti forgalomban mellőzik Nyíregyházát — Távirati segítséget kér a vármegye Nylregyhaza érdekében. — A postai mizériák. — Vizsgálat a nyíregyházi postahivatal bajai miatt. Nyiregyháaa, február 8. A vármegyeházán heves, de komoly szavak hangzottak el ma délelőtt Nyíregyháza város lakosságának érdekében. Felelősségteljes állásban levő és közszeretetben álló férfiak emeltek szót e város mellett azért a sok és mindenképpen indokolatlan mellőzésért, amelyben egyfelől a vasúti forgalomnál, másfelől a posta terén Nyíregyháza részesül. A nyíregyházi publikumnak, amely szereli hangoztatni, hogy a vármegye nem tudja igazán szeretettel kezelni a város dolgait, bizonyára jóleső megnyugvást hoz ez a híradás, amely éppen a legmélyebben életébe vágó sebeinek gyógyításáról ad hirt. A két nappal ezelőtt történt vasúti forgalmi korlátozással kapcsolatos a ma történt események egy része. Nagyon is jól tudja már Nyíregyháza város közönsége, hogy az államvasút beszüntette többek közölt a reggel Szerencsre induló személyvonatot és csak egy vonatunk van a szerencsi irányban, a délutáni, amellyel elindulva — egy Szerencsen töltött isszonyalos féléjszaka után — másnap későn délelőtt érkezik a jámbor nyíregyházi Budapestre. Ez ellen emeltek szót ma a közigazgatási bizottságban, amely táviratban kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy segítsen ezen a bajon annál isit kább, mert a szerencsi gyorsvonat Budapest felé még ma is közlekedik A postaigazgatóságnak egy limonádés leirata adott alkalmat egy másik föliratra ugyancsak a kereskedelemügyi miniszterhez, akitől a postai mizériák megszüntetését kéri a bizottság. Mindkét fölirat sikerében elég okunk van bizni, inert a közigazgatási bizottság sokkal komolyabb szerv, semhogy felsőbb helyen meg ne hallgatnák panaszait és ne orvosolnák azokat. Okunk van hinni, hogy a mai ülésből küldött két nagyon fontos fölterjesztésnek meg lesz az eredménye és orvoslást nyernek azok a komoly bajok, a mely annyi kellemetlenséget, kárt és kínlódást okoztak Nyíregyháza közönségének. Gyorsvonati csatlakozást Nyíregyházának A legutóbb beállott menetrend változást Járossy Sándor dr. hozta szóba a közigazgatási bizottság mai ülésén. Bámutatott arra, hogy ugyanakkor, amikor reggel Szerencsről Budapestre kényelmes gyorsvonat közlekedik, beszüntették a Nyíregyházáról ehhez a gyorsvonathoz — csatlakozó személyvonatot, hanem meghagyták a délutáni szerencsi vonatot, a mellyel csak 6—7 órai veszteglés után lehet tovább jutni Budapestre. Indítványozza, hogy a bizottság fölterjesztéssel forduljon a kereskedelmi miniszterhez, akitől kérjék létesítsen gyorsvonati összeköttetést Nyíregyházának Budapesttal,