Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-28 / 103. szám

Nyíregyháza, 1916. december 21. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 101. szám Megjelenik szercián és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedíy.'í 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztósée és Kiadóhivatal: SZECHENY1-ÜT 9. SZÁM. I TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 2955S. Kéziratokat nem adunk vissza. tördelések »rm*oai. *»*rtitt •zamttrfetr.«lt. i.*a<tte*al'o hirdet** 1 K. Hlvatuios hirdetések sora «0 f. A nyilttér soronként 80 t. Apró hirdetések 10 széit 1 K. mitxlsn további s*ó 5 fillér. Vastag betcvel szedett kétszeresen ssitr.it. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre . Félévre . . Egész évre 3K tíK VI & i A közbenjárók. — Kicsoda beszél ma a békéről ? — Mindenki. — Ki9Soda tudja, mikor lesz béke ? — Senki. — Miért beszél mindenki a békéről? — Mert megszenvedte, megunta, megutálta a háborút. — Megszületik-e magától a béke? — Nem születik meg magától, segítségre van szüksége. — Miért van szüksége segítségre? — Mert nem természetes volt a háború kezdete, s igy a vége is csak mesterséges 1 ehet. — Honnan várható a segítség? — A becsületes közbenjáróktól. — Ki a becsületes közbenjáró? — Akinek mind a két fél hisz, akiben mind a két fél bízik, akitől mind a két fél igazságot vár. — Van-e ilyen hatalmasság a földön? — Kettő is van ; az egyik az unió Washingtonban, a másik a szentszék Rómában. — Miért épen ez a kettő ? — Mert amaz hatalmas az anyagiakban, emez hatalmas a lelkiekben. — Kivánja-é az ő érdekük a békét ? — Mindenesetre, mert Amerika fél a háború szenvedéseitől, Róma hatalmát pedig csak a béke erősítheti. — Miért mondana le Amerika az üzleti haszonról ? — Mert csak addig van igazi haszna, mig gazdag megrendelőre számithat, aki fizetni tud. — Önzetlen-e ez a közbenjáró? — Nem önzetlen, mert mindig csak magával törődik. — Szükséges-e a nemzetközi viszonylatokban az önzetlenség? — Nem szükséges, sőt nem is lehetséges. — Akadálya-e ez a tőke követelésének? — Nem akadálya, ha az ellentétek egyeztetésére és kiegyenlítésére törekszik. — Miért sürgeti a békét a szentszék ? — Mert ez nemcsak hivatása hanem kötelessége is. — Miért kötelessége ? — Mert a szeretet hirdetője nem lehet a gyűlölet munkálója. — Várható-e siker ettől a közbenjárástól? — Várható, mert a nem világi hatalomra egyik fél sem lehet féltékeny. — És Amerikára ? — Amerikára pedig hiába féltékeny. — Elegendő-e a közbenjárók munkája? — Nem elegendő, ha a küzdő felek nem ismerik el szükségesnek és nélkülözhetetlennek. — Miben nyilvánulhat ennek elismerése? — A béke részletes föltételeinek közlésében. * * * & nádori méltóság és a koronázás, Irta: dr. Gesztelyl Nagy László. Napokig tartotta lázas izgalomban közjogászainkat, politikusainkat, sajtónkat és gondolkodni tudó közönségünket az a jelenleg igen aktuális kérdés: kik tegyék a királv fejére Szent István koronáját? A magyar közjog szerint a szent koronát a koronázandó király fejére a hercegprímás és az ország nádora együttesen teszik. Minthogy azonban jelenleg a nádori szék az 1867. VII. t. c. 2. szakaszának rendelkezése szerint üresedésben van, az a kérdés merült fel: ki töltse be a koronázásnál a nádor szerepét? Az 1867. VII. t. c. 2. szakasza kimondja, hogy mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre a felelős kormányzat elveivel megegyezőleg törvény által szabályozva nem lesz, a nádorválasztás elhalasztatik. A nádori méltóság tehát, mint közjogi méltóság jelenleg is fennáll, nincs eltörölve, csak betöltetlen a nádori szék, illetőleg felfüggesztetett annak betöltése bizonytalan időre. 1867-ben I. Ferenc József koronázásakor is üresedésben volt a nádori szék s igy az országgyűlésre háramlóit a feladat, hogy annak helyetteséről, választás, vagy kiküldés utján gondoskodjék. Az 1867. junius 4-iki országgyűlésen Deák Ferenc azt az álláspontot foglalta el, hogy miután a nádori hivatal üresedésben van, tisztelettel Gróf Andrássy Gyulát indítványozza megbízatni, de nem ugy, mint miniszterelnököt, mert én — mint mondá — ezt a hivatalhoz kötni nem szeretném, hanem azt egyénileg ráruházott megbízásnak kívánom tekinteni.® Ehhez Gróf Károlyi Ede hozzátette: nem is, mint képviselő, hanem, mint magánegyén, kiben a közvélemény összpontosult 1867. junius 8-án az esztergomi érsekkel tényleg Gróf Andrássy Gyula tette a király fejére a koronát, mint az országgyűlésnek a nádori teendőkkel megbízott választott]a. > A koronázásnál szereplő nádorhelyettesnek a személyét illetőleg folyik főleg jelenleg is a vita, melyet egyszersmindenkorra megszüntetni ugy lehetne, ha vagy a nádori méltóság töröltetnék el s az eddig ahhoz kötött funkciónak ellátására más közjogi méltóság jelöltetnék ki, vagy pedig a koronázásnál való közreműködés köttetnék más közjogi méltósághoz, a nádori méltóság pedig várna ujabb rendezésre. A nádori méltóság hatásköre kisebbnagyobb változásokkal — lényegbeli módosítás nélkül — épségben volt egész 1848ig, mikor a magyar alkotmányban lényeges változások állottak be minden irányban igy a nádor jogkörének szabályozásánál is, amennyiben akkor független felelős minisztérium alakittatik, mely mellett azonban még a nádor hatásköre is szabálvozást nver. Az 1848. III. I. c. kimondja, hogy Ö felségének az országból i távollétében a végrehajtó hatalmat a nádor gyakorolja a független minisztériumok által; az esetben a minisztériumot is a nádor nevezi ki Ö felsége jóváhagyásával; a l'elállitan•íló álladalmi tanácsban is a nádor elnököl. a miniszterek fizetését is ő állapítja meg slb. Ezek az 1848. III. t. c.-nek a nádorra vonatkozó fontosabb szakaszai. Latjuk, hogy számos intézkedést tesz annak hatáskörére vonatkozólag, bár már ekkor a felelős minisztérium fennállott. Igaz, hogy. e szakaszok csak rövid ideig voltak érvény ben, mivel a szabadságharc utáni abszolút korszakban azok figyelembe nem vétettek; 67-ben pedig a VII. t. c. 1. szakasza hatályon kivül helyezte azokat. Az 1867. VII. t. c. tárgyalásakor — az 1847—48. III. t. c. azon intézkedéseinek, melyek a nádor, mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, és a nádorválasztás elhalasztásáról szólnak — élénk és heves vita folyt a nádori méltóság be-, vagy be nem töltéséről a parlamentben és az irodalomban egyaránt. Zichy Antal, mint előadó, beszéde bevezető részében a következőket mondta: két felfogás áll e kérrdésben egymással szemben: egyik a konzervatívabb, mely. a nádorságnak a törvény kivánata szerint bár az ujabb kor igényeihez alkalmazottam mielőbb leendő betöltését sürgeti; a másik , a radikálisabb, mely a nádori méltóságot, mint az ujabb kor igényeinek meg nem felelőt s különösen, mint a parlamentáris felelős rendszerrel alig összeegyeztelhetőt megszüntetni kívánja. — Azonban magának, a kormánynak sem a megszüntetés volt az intenciója, hanem csak az ideiglenes felfüggesztés, mint azt Zichy, — beszéde további folyamán — megjegyezte. E vitában, mely a kormány részéről benyújtott törvényjavaslat javára az 1848. III. t. c. megváltoztatását eredményezte, az ellenzék részéről Gróf Ráday László, Tisza Kálmán, Halász Boldizsár, Böszörményi László, Bónis Sámuel, a kormány, részéről Zichy Antalon, mint előadón kivül Deák Ferenc vettek részt. Az ellenzék a maga álláspontját több oldalról megvilágitva mutatta be és amegszüntetésről hallani sem akarván,; a nádori méltóságot, annak hatásköri megváltoztatásával fenntartani igyekezett. Ráday László gróf elismeri, hogy a nádori méltóságnak azon hatásköre, mely. 48 előtt volt, a jelenleg fennálló felelős kormány eszméjével össze nem egyeztethető, de egyszersmind helyt ad azon magas indokoknak is, melyek a nádori méltóságnak nem csak átalakítását, hanem mielőbbi betöltését is kívánatossá teszik. Egyúttal a kormány javaslatával szemben határozati javaslatot terjeszt a ház elé, melynek idevonatkozó része kimondja, hogy, tekintve azon teendők nagy fontosságát, melyek a nádornak, különösen, mint — szükség esetén helytartónak, a fejedelem és az ország között közbenjárónak s végre a fejedelem kiskorúsága alalt, mint törvényes gyámnak teendői; és tekintve an-