Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-03 / 9. szám

2 9-ik szám. vannak, otthoni találnak a mészégető-, cement- és kerámiai iparok. A felhasznált tőzeg helyén, a hatalmas uj termőterületeken, melynek rögeibe beleolvadt az onnan fölszedett tőzegből nyert ommoniumszulfát — egy-kettőre aranykalászt lengethet a szellő. E természeti erőforrásainkon kivül ott van a már emiitett földgáz. Az erdélyi medencében a geológusok több mint husz földgáz vonulatot állapítottak meg, mezeknek alig fele van eddig feltárva, s ahol fúrásokkal a gáztadó területek legfelső szintjéig hatoltak csak. Meglévő gázkutaink egy töredékét szolgáltatják annak a gázmennyiségnek, amelyet kellő továbbmélyítéssel el lehet érni. Magán a Kissármási területen mintegy 114 fúrást lehet végezni, amelyek az eddigiek gázbősége alapján számítva naponta mintegy 18 és fél millió köbméter gázt szolgáltatnának. Az eddigi források alapján megállapították, hogy gázkutaink bősége nem marad el az amerikaiaké mögött, melyek évente több száz millió korona értékű gázt termelnek. Az erdélyi medence földgázkincse uj iparágak bevezetését s fejletlen iparok meg erősödését teszi lehetővé. Ennek a folyamatnak gazdasági és szociális következményei szinte beláthatatlanok, mert ott, ahol az ipar bármilyen oknál fogva egyszer lendületbe jön, nem elégszik meg többé annak az egyetlen oknak ható erejével, hanem megragadja az öszszes kínálkozó lehetőségeket. Ki állithatja, hogy olyan országban, ahol a földgázon és szénen kivül is még 2 és fél millió lóerő s az ipari nyersanyagok bősége áll rendelkezésre — ilyen lehetőségek ne volnának. Ki állíthatja, hogy agrikultur államnak kell maradnunk, mikor a ma használt egy millió lóerőnyi gépmunka helyébe négyszer-ötször esetleg még többször ennyit lehet állítani. Ki állithatja, hogy ez a természeti erőforrásokban dúslakodó ország alkalmatlan települő helye az iparnak. A földgáz kihasználása lesz az a gazdasági lenditőkerék, amely kapitalistáinkat rávezeti a vízi- és más természeti erők kihasználására — és a földgáz kihasználása lesz az a gazdasági lenditőkerék, a mely Magyarországot a feudalizmus és a kapitalista termelés között föllépő holtpontról kifogja zökkenteni. A természeti erők ipari kihasználása s az ezáltal nyert: a mezőgazdaságnak tápotadó területek, anyagok felhasználása egy új Magyarországot teremtenek. A természeti erők s az azokban rejlő fejlődési lehetőségek keresztül törnek a legmakacsabb politikai, társadalmi és gazdasági akadályokon is. Megteremtődik az új, a polgári Magyarország, melyben a javak előállítói megsokasodva és megbecsülve élnek, mert köztudattá váll, hogy a nemzeti felvirágozás és jólét alapja a termelő munka. K. K. — Hadifoglyok részére pénzküldemények: A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Ádám-utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hadifoglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb kiadásokat számitja fel és ezt is csak önköltségben. 228-3-1 A gaiisoanemiek, Eísztkészletek és egváb termények ujabbi bejelentése és forgalomba hozatala. A be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt gabona, tengeri és lisztkészletek, repcemag, lenmag és kendermag készletek ulólagos bejelentése és közszükségleti célokra való beszolgáltatása tárgyában Mikecz Dezső alispán a következő rendeletet adta ki: 2620—916. K. A járási főszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. minisztériumnak a be nem jelentett, elrejtett, vagy eltiltott gabona, tengeri és lisztkészletek, repce, mag, lenmag és kendermag készletek utólagos bejelentése és közszükségleti célokra beszolgáltatása tárgyában kiadott 370—916. M. E., továbbá némely gabona és lisztkészletnek ujabb bejelentéséről és forgalombahozataluk ujabb szabályozásáról szóló 371—916. M. E. rendeleteit tudomás és azonnali közhirrététel végett kiadom, egyben felhívom Cimet, hogy a 371—916. M. E. számú rendelet az első pontban felsorolt vállalatokkal még külön is közlencfő és az általok teendő bejelentés pontossága a legszigorúbban ellenőrzendő, a vámőrlő malmoknak és azok bérlőinek a 2. §. külön megmagyarázandó, miért is az elöljáróság figyelmét külön felhívom a 371—916. számú rendelet 11. §-ára. Végül értesítem az elöljáróságokat, hogy a 371. számú rendelet 1. §-ában elrendelt bejelentésekhez szükséges nyomtatványok a Hadi Termény részvénytársaság által közvetlenül küldettek meg a főszolgabíró urakhoz. Nyíregyházán, 1916. évi január hó 29. MIKECZ DEZSŐ, alispán. A m. kir. minisztériumnak 370—1916. M. E. számú rendelete. A be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt gabona, tengeri és lisztkészletek, repcemag, lenmag és kendermag készletek utólagos bejelentése és közszükségleti célokra beszolgáltatása tárgyában. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: I. A 3.925—1915. M. E. számú rendelet értelmében (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 30. napján megjelent 252. számában) mindenki és pedig nemcsak minden magánegyén, hanem minden jogi személy, ipar és kereskedelmi vállalat, köz testület, közhatóság és intézet is büntetés és elkobzás terhe alatt köteles volt buza, rozs, kétszeres, árpa, zab és lisztkészletét, illetőleg készletének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó feleslegét a község elöljáróságánál (a város polgármesterénél) bejelenteni. Hasonlóképen be kellett jelenteni a 89.900. eln. 1915. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében (lásd a Budapesti Közlöny 1915. évi december hó 11. napján megjelent 286. számában) a tengerikészleteket. A bejelentett mennyiségekből megállapíthatónak látszik, hogy. a bejelentést sokan elmulasztották, vagy nem a valóságnak megfelelően tették meg. Éppen ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a meglévő készletek mennyisége a 4397—1915. M. E. szánni rendelet értelmében a pénzügyőrség közegei útján hivatalosan kinyomoztassék és megállapittassék. Az 1109—1916. számú pénzügymi1916, február 2. niszteri körrendelet intézkedik az iránt, hogy ez a nyomozás kezdetét vegye. Nehogy a nyomozás eredményéhez képest mulasztásuk folytán olyanok is büntető eljárás alá kerüljenek és készletük elkobzásával sújtassanak, akik a bejelentést tájékozatlanságból vagy más ily menthető okból elmulasztották, a minisztérium megengedi, hogy mindazok, akik a bejelentést az emiitett rendeletek ellenére a megszabott határidő alatt egyáltalán nem, vagy nem az említett rendeleteknek megfelelően tették meg, mulasztásukat mindaddig, amíg be nem jelentett készleteiket a pénzügyőrség ki nem nyomozta vagy ezeket a készleteket más még fel nem jelentette, utólag oly módon pótolhassák, hogy a be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot és lisztet a helyi hatóság által megjelölt raktárba vagy a Hadi Termény részvénytársaság által kijelölt bizományosoknak beszolgáltatják, a be nem jelentett tengerit pedig a községi jegyző (körjegyző, városokban a polgármester) utján a Hadi Termény r.-t.-nak bejelentik. Amennyiben a készletek elháríthatatlan akadály, különösen az utak járhatatlansága, vagy az igaerő teljes hiánya miatt a fentemlitett határnapig beszállíthatok nem lennének, ugy ezt a fél a községi elöljáróságnál (a város polgármesterénél) igazolni tartozik. A községi elöljáróság ilyen esetben a készlet beszállítására legfeljebb 14 napig terjedő halasztást engedhet, köteles azonban erről az átvételre hivatott raktárt értesíteni. A községi elöl járóság, ha ezt szükségesnek látja, az igy bejelentett készlet őrizetbevétele iránt intézkedhetik. Mindazok, akik mulasztásukat a fentebbi rendelkezések szerint utólag pótolják, ezzel az előzőleg elkövetett kihágás büntetőjogi és vagyonjogi következményei alóíl, Amennyiben a kihágás miaLt még jogerősen elitélve nem lettek, mentesülnek. A Hadi Termény r.-t. a megjelölt raktárakba beszállított készletekért a 3511— 1915. M. E. a 3925—1915. M. E. és a 4374 —1915. M. E. számú rendeletekben a rekvizició esetére megállapított átvételi árakat fogja fizetni. II. Aki a fennálló rendeletek értelmében közszükségleti célokra igéi^bevett (rekvirált) búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri, liszt vagy dara készletét, továbbá repcemag, lenmag és kendermag készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy. a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1916. IV. törv.cikk 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen közlésétől 15 nap alatt felebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. A kártéritő összeg kiszabása a cselekmény. elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. III. Ezt a rendeletet minden községben (városban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré kell tenni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. évi január hó 25. napján. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök.