Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-03 / 9. szám

9-ik szám tmmtK 1916, február 2. 3 A ni. kir. minisztériumnak 371—191(í. M. E. számú rendelete. némely gabona- és lisztkészletnek ujabb bejelentéséről és forgalombahozataluk ujabb szabályozásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: Minden malomvállalat és pedig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó maíomvállalatok épugy, mint a vámörlő malomvállalatok, továbbá a gabonát vagy lisztet élelmicikké feldolgozó ipari vállalatok (kenyérgyárak, sütők, pékek, cukrászok, száraz sütemény-, kétszersült- és hasonló gyárak, valamint lészla- és tarhonyagyárak és minden ilynemű vállalat), úgyszintén gabona- és lisztkereskedők, valamint általában — a termelőket kivéve — mindazok, akik gabonát vagy lisztet forgalombahozatal céljára tartanak birtokukban, kötelesek a birtokukban levő akár saját tulajdonukban álló, akár más részére őrzött vagy birtokukban még nem lévő, de akár maguk, akár más részére kötés utján biztosított buza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab- és tengerikészleteket, az emiitett gabonanemüekből előállított lisztkészleleket, továbbá őrlés, zúzás, hántolás stb. által előállított egyéb termékeket és hulladékokat, amelyek nem esnek a korpa forgalomba bocsátásának szabályozásáról 2966— 1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet alá, — tekintet nélkül a készlet tárolásának helyére — az 1916. évi február hó 1. napján volt állapot szerint legkésőbb 1916. évi február hó 8. napjáig a Hadi Termény részvénytársaságnak (Budapesten, Nádorutca 9.) bejelenteni. A bejelentést Írásban kell megtenni és pedig a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelően. 2- §• Vámörlő malomváll., amelyek kizárólag az őröltető félnek házi és gazd. szükségletére őrölnek, az őrölésért, darálásért, zúzásért stb. járó és nem pénzben fizetett vámot (őrlésdijat) a jelen rendelet életbelépésétől kezdve az őrlésre hozott gabonaneműből (buza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri) csak természetben, nem pedig liszt állapotban vehetik ki. A vámul szedeti gabonából a malomvállalat birtokosa csak a fennálló rendelkezések szerint számitandó saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséggel rendelkezhetik, a felesleget pedig a jelen rendeletben meghatározott célra (3. §.) feldolgozatlan állapólban megőrizni köteles. Az első bekezdésben foglalt rendelkekezések kiterjednek az egyéb malomvállalatok által végzett mindennemű őrlésre is, amennyiben az őrlés diját (a vámot) nem pénzben szedik. A vámörlő malomvállalatok épugy, mint a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok kötelesek az 1916. évi február hó 1. napja után végzett vámőrlésből eredő gabonakészleteiket 1916. évi február hó 19. napjától kezdve kéthetenkint, minden második hét szombati napján volt állapot szerint, a Hadi Termény részvénytársaságnak illetőleg a helyi hatóságnál bejelentett bizományosának Írásban haladéktalanul bejelenteni. 3. §. A jelen rendelet szerint bejelentés alá eső készletek, amennyiben a fennálló rendeletek értelmében nem volnának máris "igénybevéve, a jelen rendelet erejénél fogva áz 1914. L. t.-c. 3. §-a értelmében közszükségleti célokra igénybevétetnek (rekviráltatnak). Igénybevett készletével a birtokos nem rendelkezhetik, lianem köteles azt gondosan megőrizni. Az igénybevett készleteket a kereskedelemügyi miniszternek a belügyi és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve kiadott rendelkezései szerint a Hadi Termény részvénytársaság hoz za forgalomba. 4. §. A jelen rendelet alapján tett bejelentések helyességének megállapítása végett a főszolgabírónak, városokban a rendőrkapitánynak vagy a részükről külön meghatalmazott hatósági személynek jogában áll a bejelentésre kötelezett készleteit, raktárait, üzleti könyveit és levelezéseit megvizsgálni. A vizsgálatot a Hadi Termény részvénytársaságnak kívánságára is el kell rendelni és a vizsgálatnál a nevezett társaság kiküldöttje is közreműködhetik. 5. §. A malomvállalatok által harmadik személyek (természeti és jogi személyek ideérleve a köztestületeket és közhatóságokat is) részére megvásárolt, illetve kötés utján biztosilott, bárhol tároló, őrlés, zúzás, hán tolás stb. utján feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban levő készletek e rendelet erejénél fogva közszükségleti célokra igénybevétetvén (rekviráltatván), a malomvállalatoknak e készletekre vonatkozólag kötött összes szállítási és őrlési szerződései — a szerződés létrejöttének időpontjára való tekintet nélkül — hatályukat vesztik. Ugyanígy hatályukat vesztik azok a szerződések is, amelyeket a jelen rendelet értelmében bejelentésre kötelezett más felek gabonának vagy lisztnek szállítása iránt kötöttek. 6. §. A Hadi Termény részvénytársaság a jelen rendelet értelmében átvett gabonakészletekért a 2077—1915. M. E. és a 3511 —1915. M. E. szánni rendeletekben megállapított legmagasabb árakat, a jelen renddel értelmében átvett őrleménykészletekért pedig a 2727—1915. M- E. a 4080—1915. M. E., a 4343—1915. M. E. és a3217—1915. M. E. számú rendeletekben megállapított legmagasabb árakat fogja készpénzben kifizetni a nevezett társaság ulasitása szerint történt átadást igazoló irat vagy az elszállítást igazoló vasúti-, vagy hajó fuvarokmány ellenében. Az előbbi bekezdés nem vonatkozik azokra a készletekre, amelyeket birtokosuk a fennálló rendeletek ellenére nem jelentett be. 7- §• A jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett készletekből a kereskedelemügyi miniszter által a belügyi és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a helyi lakosság szükségletére megállapított mennyiséget a Hadi Termény részvénytársaság az illető helyen köleles meghagyni. Az ilykép meghagyott készletekkel a helyi hatóság a belügyminiszter rendelkezései szerint rendelkezik. 8. §. A jelen rendelet nem vonatkozik a Hadi Termény részvénytársaság vagy a közhatóságok utján közellátási célokra már forgalomba bocsátott készletekre. 9. §. Aki készletét a jelen rendelet ellenére a Hadi Termény részvénytársaságnak be nem jelenti, készletét elrejti vagy eltitkolja, avagy az ellenőrzést a jelen rendelet ellenére meghiusítja, vagy az "igénybevett készletet a jelen rendelet ellenére felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon elvonja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a jelen §-ba ütköző kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordítandó. A jelen §-ba ütköző kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe lartozik. 10. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett gabonavagy liszt- (őrlemény-) készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője — a fél meghallgatása után — az 1916.: IV. t.-c. 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költség levonásával ugyancsak a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen, közlésétől 15 nap alatt felebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. A kárléritő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. 11. §• A jelen rendeletben a vámőrlő malmokra vonatkozólag foglalt rendelkezéseknek a vámőrlő malomvállalatokkal való közléséről és végrehajtásáról a községi elöljáróság (város polgármestere) gondoskodik. 12. §. Ez a rendelet 1916. évi február hó 1. napján lép életbe. Ezzel a nappal a korábbi rendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. A jelen rendelet hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. évi január hó 25. napján. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. A háború. (A « Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, január 31. — Hivatalos. — Mind a három hadszíntérről: Nincs jelentősebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Nyugati hadszíntér: A Neuville környékén levő uj árkainkat megvédelmeztük a franciák ama kiséri elei ellen, hogy azokat ismét hatalmukba kerítsék. A La Folie majortól északnyugatra ejtett foglyok száma 318-ra, a zsákmány 11 gépfegyverre emelkedett. A január 28-án a Sommetól délre sziléziai csapatok által elfoglalt álláson a franciák több izben tűzzel rajtaütöttek. A ködös időjárás mindenütt kedvezőtlenül befolyásolta a harci tevékenységet.