Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-11-02 / 87. szám

2 87-ik szára. JSfYIKtflDÉK 1916. november 1. Egy kép a román betörésből. A mikor kedves szövetségeseink közül az olasz támadott bennünket, becstelenségének kifejezésére még találtunk szavakat. Mert elvégre ő a szájából egykor kihullott falatra vágyakozott és monarkiánk egyik felével soha nem szimpatirozott sőt azzal véres háborúkat vivott. De a mikor másik szövetségesünk, monarkiánk által önállósított, nagykorusitott Románia félretéve minden hágai békeegyezméyben foglalt paragrafusokat, félretéve a becsületbe és tisztességbe ütköző legprimitívebb fogalmakat és szabályokat, orvul, gazul, zsivány, rablómódra tört reánk, s három hadseregének vitéz előőrsei vasúti hivatalnokokat, távirdásznőket, gépkisasszonyokat, gyermekeket bestiális dühhel koncolt rakásra és kórházakban fekvő, tört lábu aggastyánokat, szülönőket, csecsemőket, haldokló betegeket hurcol L ki ágyukból, ártatlan asszonyokat rakásra koncolt le, aggastyánokat szorított a folyókba, — egyszóval a rablásnak és gyilkolásnak lehető legocsmányabb s még a hottentották, szamojédok és üvöltő indiánok között is, szokatlan hősiességéikövették el. 'akkor nyelvünk bármily gazdag is egyéb kifejezésekben, megtagadta a szolgálatot és nem tálát ezen második szövetségesünk viselkedésének megbélyegzésére kellő kifejezést. Édes testvéreink, a jó, derék, becsületes és szorgalmas székely nép, hogy mit szenvedhetett a betörés pillanatában, azt álmatlan éjjeleink kinos perceiben csak halvány vonásokban tudjuk elképzelni, a menekülés borzalmát, részleteit, csak későbbsőbb fogjuk teljes szomorú valóságában megtudni. A számtalan eset közül egyet megvilágítanak a következő sorok, melyeket feleségemnek egy barátnője, mai postával küldött s amelyet az alábbiakban kivonatban közlök. Bizony édes Juliskám, borzalmas időket éltünk át; s még az a legrosszabb benne, hogy nem is voltunk reá elkészülve. mert nálunk senki sem hitte, mivel szemünk előtt mentek el a rengeteg gyógyszer, ruhaféle, cukor, stb. vonatok, mit a magyar állam és Németország küldött annak a nyomorult szomszédnak. Igaz, hogy az utolsó hetekben a kedélyek igen fel voltak zavarva és sokan elmenekültek, de nálunk még beszélni sem volt szabad róla, mert Tata hallani sem akarta, s Ákos meg egyenesen megtiltotta, hogy menekülésre gondoljunk. Ha rendes hadüzenettel történik a dolog, hát Ákos beállott volna katonának, én meg valamelyik kórházba, vagy kész lettem volna elmenni a harctérre ápolónőnek, de hát az ellenség szokásához hü maradott s a védteleneket támadta, ugy, hogy mi aug. 28-án hétfőre virradóra ágyuszóra ébredtünk, s akkor már Predeálról jöttek a menekülők', s már Tömösön folyt a csata. Ákos reggel 4 órakor kapott gyors ren deletet, hogy a hivatalt csomagolni s indulni kell; a pénzügyi személyzet és a családtagok külön vonatot kaptak, s már délelőtt el is mentek. Engem is magával akart vinni, de nem mentem, mert magam voltam olthon, mamáék Erzsikénél voltak. Egész délelőtt kocsi után szaladgáltam, hogy kimehessek, de már akkor egy kocsinak sem volt szabad elhagyni a város területét, s én ott álltam tanácstalanul, azt sem tudtam mihez kezdjek, a rokonok, ismerősök mind elmentek s úgyszintén mindenki, aki csak magyar volt. Az a rész, hol lui laktunk, teljesen kiürült, mert azok mind vasutasok, csak egy oláh család maradott olthon a cifra leányaival, hát azoknak már nem határozott, hogy milyen katonákkal állnak szóba.... Két heti kinos keresés után feljöttünk a Délies testvéreivel Kolozsvárra, a Dénes nagybátyjához, aki ny. csendőr őrnagy, s a ki szintén velünk jött, s itt találkoztunk mamámékkal. Ők is hétfőn indultak szekéren, de mivel más család is volt velük s a tehenek sem birták a terhet, leszálltak, s Nagyfalutól Apácáig gyalog mentek két kicsi gyermekkel, s a két öreg meg Erzsike s a cseléd. Apácán vonatra ültek. Útközben megszületett Erzsikének a kicsi lánya, és Segesváron leszállva, egy rokonuknál voltak egv hétig, s onnan feljöttek Kolozsvárra ők is egy szál ruhában menekültek. mert a vonatnak az utja már el volt zárva, s csak ugy mentek gyalog ....Az oláhok kirabolták, aztán felgyújtották az egész vonatot ....Mikor mamáék ide érkeztek, s látták. hogy nem vagyok sehol, hát már le is mondottak rólam, mert azt meghallották útközben, hogy én megtértem keresni őket.... A jó isten megsegített, hogy mind megmenekültünk,, igaz semmink sem maradott. de ez nem baj, csak a hazánkat, csak a régi otthonunkat kapjuk vissza, ha a puszta földön fogunk aludni az is jó lesz, csak ne legyünk hontalanok.... ....Brassóból minden bútort, köztük : 400 zongorát vittek el a rablók.... ....Hanem végig élni egy ilyen menekülést, s látni ezt a kétségbeesést ezért a földért, amihez olyan nagyon ragaszkodik a székely nép, — hát az embernek a szíve szakad meg ... ....De hisszük; hogy az egek Ura velünk van, s ha sújtott is, de meg fog segiteni minket.... « ....Bizony sok rémes dolog történik, s történt, a mit a lapok nem hozhatnak most. Mikor a menekülő vonatok oláh vidékeken haladták át. még a gyermekek is felvirágozott kalapokat lengettek, s táncollak.... ' No de most azt hiszem: le húH a virág a kalapjukról... S az kacag majd, akinek a szive tiszta. Ez érdekes levélhez még csupán azt fűzöm, hogy annak írója egy intelligens, egykori erdélyi fejedelem nevét viselő uri családnak, lélekben művelt, testben végtelen gyenge fejlődésül s fizikailag általában véve törékeny tagja, a ki faluról, falura vandorolva. éjjel-nappal övéi után bolyongva, — hogv mit szenvedhetett, nekünk. az otthon kényelmét élvező embereknek képzelete sem képes megérteni. Hányan lehetnek ennek a szegény urinőnek osztályosai, a jó Isten tudja! A kik közelünkbe jutnak, legyen az rokon, vagy idegen testvér, fogadjuk szeretettel s fájó sebükre keressünk tőlünk telhetően gyógyító balzsamot. Tólh József. — A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139. Közvilágításunk javítása. A félwattos fémszálas lámpák csak pár hónap óta vannak forgalomban, mert előbb megvárták, hogy kibírják-e azok az ezerórás átlagégést. Ez alatt az idő alatt is elterjedtek azonban, ami nem csoda, mert egyenlő áramfogyasztás mellett a közönséges Wolfram lámpáknál kétszeres a szénszálas lámpákkal szemben pedig 6-szoros fényt adnak. Kár, hogy az 50 gyertyásnál kisebb egységeknél felelősségei nem lehet vállalni az ezer órás égésért, s igy a háztartásoknak is ezt a túlságosan erős fényt kell igénybe venni, de naég igy is olcsóbban jöhet ki vele a használója, mert a 32 gyertyás Wolfram lámpa 32 wattot, az 50 gyertyás félwattos lámpa pedig 25 watt áramot fogyaszt. A közvilágításnál pedig nem érezzük az 50 gyertyás egységek szemrontó erősségét, sőt egyenesen szükséges az, mert a lámpák magasan és egymástól tetemes távolságra esnek. Városunk közhelyeit 36 ivlámpán kivül 819 kislámpa világítja meg, melyek közül 216 egész, 601 pedig féléjjel ég. — Midőn nálunk a villanyvilágítást létesitet<- o ték, még csak a szénszálas lámpák voltak ismeretesek, amelyek gyertyánkint 3, sőt 4 és fél wattot fogyasztottak. A villamvasul létesítésekor már a Wolframlámpa ki volt próbálva, s ekkor külön költségek felszámítása nélkül cserélte ki a társaság a 16 gyertyás szénszálas lámpákat 32 gyertyás Wolfram-égőkre, amelyekhez gyertyánkint már csak 1 watt áram volt szükséges. A cserével a város is jól járt, mert az egyes lámpák fényereje az évidij emelése nélkül megkétszeresedett, de a vállalat is jól járt, mert a közvilágításhoz szükséges áram mennyisége, dacára a fény nagyobbodásának, lámpánkint 48 wattról 32-re eseti le. A technika további fejlődése lehetővé tette, hogy közvilágításunkat ismét megjavíthassuk. mert egy 50 gyertyás fél wattos lámpa már csali 25 wattot fogyasztana ős igy használata a társaságnak lámpánkint áramban 7 watt megtakarítást jelentene, a közönség pedig szintén jól járna, mert 32 gyertyás egységek helyett 50 gvertyásokhoz jutna. A lakosság tehát utcai világításánál 50o/o-ot nyerne fényerőben. a vállalat pedig 25"/o-ot takarítana meg áramban és nem kellene neki vezetékeit a háború folyamán megerősíteni, — amelyre máskép a magánfogyasztók mostani tömeges jelentkezése miatt rövidesen szükség lesz. A lámpáknak egyszerre való kicserélése nem kerülne többe 1000 koronánál, ami nem is olyan nagy összeg, amikor a város 32 gyertyás lámpákért évente 28200 koronát fizet. Máskülönben e kicserélést fokozatosan és az egyes lámpák kiégésének arányában lehetne keresztülvinni, mely esetben külön költségek nélkül jutna a város az 50o/o és a társaság a 25°/o-os javuláshoz. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt, helybeli tudósító iredája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkiviil — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2, Műhely: Kis-tér 2, (ApoJlóval szemben.)