Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-09-10 / 72. szám
Nyíregyháza, 1916. augusztus 493. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 63. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyilttér soronként 80 {• Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Va6tag betűvel szedett kéiszeresen számit. Visszavesszük . . . Először azt mondtuk, hogy nem adjuk oda! Erdély a miénk volt a honfoglalás óta, a miénknek kell maradnia időtlen időkig. Ravaszság el nem csavarhatja, Ígéret el nem csábithatja., erőszak el nem ragadhatja tőlünk. Székely véreink híven kitartottak mellettünk mindenkor. Hátukkal fogták fel a nekünk szánt csapásokat; nekünk is szolgáltak, amikor magukat védelmezték; nagy veszedelmek idején segítségünkre siettek. Nemzetiségeinknek nem lehet okuk arra, hogy kifelé húzzanak; mindent megadtunk nekik, amit az államegység veszélyeztetése nélkül megadhattunk; anyaországukban sem lehetett jobb dolguk, mint amilyen nálunk volt. Szeretetet hirdettünk, bizalmat vártunk, hűséget követeltünk... Mostoha gyermeknek csak az érezhette magát, aki idegen érdekeket szolgált, aknamunkát kezdett, vagy megtagadta a mindenkit kötelező engedelmességet. Azután azt mondtuk, hogy hadd jöjjenek! Mert nyilvánvaló volt, hogy terveket forralnak, készülődésre haladékot nyernek, lesve lesik azt az alkalmas pillanatot, amikor ránk törhetnek, gyilkolhatnak, rabolhatnak. Bíztunk a szerződés megdönthetetlen erejében: miért fordúlna ellenünk az, aki tőllünk várhatja állandó gyarapodását, s kinek minden érdeke azzalfügg össze, hogy zavartalan békében éljen mivelünk'?! Bíztunk határaink kemény ércfalában: ha megindul is ellenünk a gonosznak bizonyult szomszéd, nem sok erő is elegendő a támadás felfogására addig, a mig oda nem jutnak száz meg száz küzdelem viharában edzett csapataink. Bíztunk a fegyvereinknek kedvező szerencsében, hogy más hadszíntéren diadalmaskodó katonáink idejekorán felszabadulhatnak, s villám módjára csaphatnak le ott, ahova az uj szükség parancsolja őket. Becstelen volt az ellenség: lábbal tiporta az egyezséget; orvul ütött rajtunk, mikor még meg nem üzente a háborút; betört a gyanutlanul nyitott szorosokon s gyászba borította határszéli vármegyéink védelem nélkül hagyott lakosságát. Most már azt mondjuk, hogy visszavesszük Erdélyt! Csalódásunk fájdalmát, elkeseredésünk dühét, bosszúvágyunk mérgét az utálat kelyhébe öntve árasztjuk a mindeneknél aljasabb és gyalázatosabb ellenségre. Visszavesszük Erdélyt, ha százszor annyi karra lenne is szükség, mint amenynyit oda szántunk: nincs olyan magyar férfi, aki fegyvert ne fogna erre a ránk kényszeritett leszámolásra, amelynek most már minden áron véglegesnek kell lennie. Visszavesszük Erdélyt, ha az árulásnak még annyi veszedelmével, átkával és csapásával kell is fölvennünk a harcot: földönfutó testvéreink könnyei az egekre kiáltanak s Isten segedelmével mi leszünk igazságos eszközei a példás elégtételnek. Visszavesszük Erdélyt, ha egyenként kell is el vérzenünk érte; mert nincs olyan áldozat, amely fölérne azzal, amit értünk hozott, s lesz annyi erőnk, hogy végig gázoljunk azokon, akik megértek a nemzetek legkeservesebb sorsára, a szégyenletes pusztulásra! Pont. A gazdasági szükséglet kiszámítása. A terményeket zár alá vevő kormányrendeletek tudvalevően nem állapítják meg számszerűleg a gazdasági szükséglet céljára visszatartható terménymenynyiségeket, hanem ezt egyrészt a termelőre, másrészt az alsófoku közigazgatási hatóságok mérlegelésére bízzák. Gyakoriali jelentőséget nyer ez a kérdés az egyes termények hatósági igénybevételének, rekvirálásának elrendelése alkalmával, mert elsőrendű közgazdasági érdek, hogy az egyes rekvirált terményekből annyi hagyassék meg a gazdák kezén, amennyi ren des és igazolt gazdasági szükségletük fedezésére elegendő, illetve múlhatatlanul szükséges. A rekviráló közegek részéről e tekintetben tanúsított egyenlőtlen és rendszertelen gyakorlat tavaly is igen sok jogos panaszra adott okot, amelyeket a multak tapasztalatain okulva, igyekeznünk kellene az idén lehetőleg kiküszöbölni. Ezt célozzák azok a hivatalos tájékoztatások amelyeket egyes törvényhatóságok alispánjai például a |viss,zatartható takarmány adagok tekintetében kiadtak, persze nem mint kötelező előírást, hanem inkább mint útbaigazítást az alsóbbfoku hatóságok és a gazdaközönség részére. Amennyire fontos azonban, hogy a tényleges gazdasági szükségletet a gazdák által visszatartható terménymennyiségek biztosítsák, éppen annyira helytelen és sérti a közérdeket, ha egyes hatóságok viszont az ellenkező végletbe esnek és kellő szakértelem híján olyan terménymennyiségeket állapítanak meg visszatartható takarmány adagok gyanánt, amelyek a rendes takarmány szükségletet messze túlhaladják. Ajánlatos volna tehát ily útmutatások kiadása előtt az illetékes gazdasági egyesületek szakvéleményét kikérni. Mert akkor bizonnyára nem fordulnának elő olyan furcsaságok, aminőre legutóbb egy kezünkbe került hivatalos, nyomtatott űrlapon akadtunk, ahol a községi elöljáróság véleménye szerint* például egy-egy tenyészserltés részére napi 5, egy-egy hízósertés részére napi 6 kg., egy-egy szarvasmarha részére napi 2 kg. zab volna viszszatartható, ellenben egy-egy ló részére csak napi 1.7 kg. zab, vagy ugyanannyi kukorica. Az ilyen hivatalos véleményezés helyett jobb a hozzáértő gazdára bízni a helyi viszonyokhoz és állatállományunk igényeihez mért gazdasági szükséglet kiszámítását, de aztán ne is zaklassák a gazdát a jogosan visszatartón termények, a nélkülözhetetlen szükséglet elrekvirálásával. Útszéli bölcseségek. 1. A háború a legrosszabb üzlet a világon. Csak az nyerhet általa, akinek már nincs semmi veszíteni valója a világon. 2. A világ teremtésekor a Démon egyetlen egy kegyet kért a maga számára Istentől, hogy az emberek rovására erős tréfákat űzhessen. Isten jókedvében megengedte. Ekkor az ördög azt cselekedte, hogy akiket Isten politikusoknak, diplomatáknak teremtett, azokat ő csizmadiákká, a csizmadiákat meg diplomatákká, politikusokká tette. Ez volt az első nagy sikere. 3. A legbecsületesebb, legkitartóbb, leghűségesebb hadseregszállitó a világon a szamár. Az emberek goromba bánásmódja miatt azonban már-már kiveszőfélben van a fajtája. Pedig nagy kár érte 1 4. Ha a diplomatákat arra ítélnék, hogy két hétig csak abból a lisztből kapnak enni, a mit ismeretlenül, szegény ember ruhájában kiverekszenek maguknak hatósági kenyérvagy lisztjegyükre, akkor háromszor 48 óra alatt vége lenne a háborúnak. Simonyi Sándor. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* d. u. 4 0 8, este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 5íi, 7 2 0, este 922. CSap-felé reggel ö 5 8, d. u. 3 5 5.***** Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé este 1)1. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reg. 6 4 7,*** d. u. Í22, e. 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E l-felől reggel 6 0 3. jr-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nylradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. **" Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. ifK.íf Csatlakozással Ungvár felé. MMM — Koszorú szalagok nyomása nagy irott betűkkel, valódi arany nyomással, Szabolcsvármegye területén egyedül lapunk nyomdájában készül.
