Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-13 / 55. szám

Nyíregyháza, 1916. julius 13. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 55. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanííóegyesüieí Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton egte. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félér. Nyaralás. Pihenésre annak van szüksége, aki elfáradt; üdülésre annak, aki kimerült. Fáradt aggyal, kimerült idegzettel hasznos munkát végezni nem lehet. Különösen a szellemi munka napszámosainak van szükségük erejük pótlására, egészségük foltozgatására, munkabírásuk helyreállítására. Várják is évről-évre azt a pár hetet, amely mentesiti őket a szoba négy falától s alkalmat nyújt nekik arra, hogy emberi életet éljenek. Ma sokkal több okuk, de sokkal kevesebb módjuk van ebbeli vágyaik kielégítésére. Több okuk azért, mert az egész éven át pótolniok kellett a távollevőket is, ennélfogva kétszeres munkát kellett végezniök; kevesebb módjuk azért, mert szolgálatuk alig nélkülözhető, de nem is igen áldozhatnak a nyaralásra. Kinek is lehetne megtakarított pénze ma, amikor a puszta megélhetés maga is hallatlan feladat? És ki fizetheti meg azokat a fürdői árakat, amelyek hihetetlenül magasra emelkedtek?.... Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy fürdőink a szokottnál kisebb látogatottságnak örvendenek. Vendég bizonnyára most is van elegendő, talán több is, mint máskor; de nem azokból kerül ki, akik igazán rászorulnak a nyugalomra, hanem azok közül, akiknek pihenés után édes a nyugalom. Egyébként az se lenne csoda, ha az idén a szokottnál többen maradnának otthonukban ahelyett, hogy messzire menjenek hozzátartozóiktól. Csalogató a szinte elviselhetetlen hőség, de egyben aggasztó is, mert siralmas termés-kilátással fenyeget. Esőt nem kapunk; s mennél derültebb az ég, annál borúsabb a gazda homloka. Ehhez járul még az is, hogy minden emberi számítás szerint most kell várnunk a döntést harctereinken is, ami a bizonytalanság feszültségével nehezedik lelkünkre. A végsőig fokozott erőkifejtést szemlélhetjük az egész vonalon, különösen ellenségeinknél, akik sohase támadtak ránk oly tömegesen s annyi elkeseredéssel, mint éppen ezekben a napokban. Ha tehát az általános helyzet megokolttá, a szükség elkerülhetetlenné teszi az itthon maradást: szálljon le az igény, hallgasson el a panasz azok részéről is, akikre nézve olyan lenne a hiányzó üdülés, mint a falat kenyér. Csak az volna kár, ha ezt az áldozatot kevésre becsülnék azok, akik nem érzik, mennyire életbevágó ez a kényszerű hiány. "Mindenesetre legyünk készen arra, hogy a hadi rokkantak mellett nagy számmal lesznek majd a békós munka rokantjai is, akik nem hősi halált halnak, hanem cseppenként vérzenek el a közügy és a haza szolgálatában. A verejtéknek ez a vére nem kevésbbé drága, mint a harctéren kiontott vér; ebből is, ítbból is a győzelem virágának kell kifakadnia s az áldott béke gyümölcsének kell megteremnie. Pont. Szerkesitőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 13S. POSTACHEQUE 2866*. Kéziratokat nem adunk vissza. Hiríetáees ár»Mt«is Martot sz&ntittatsak. LctfsiciAbb iitrí.tá* 1 K. Hivst&los hjr.UMMs sors 60 f. A oyttteer joror.Vént 80 l> Ápro hiróetSüíS 10 »edlf 1 K. tn'.nasr tov 4bírf izá 5 fillér. Vastag Itettiwl szedett kítsierCBau siáoilt. A Nyíregyházavidéki Kisvasutak. — A polgármester nyilatkozata. — A Nyiregyházavidéki Kisvasutak részvénytársaság junius hó 28-ik napján tartott rendes közgyűlésén a már akkor nyom tatásban megjelent és igy kezeim között is meglevő évi számadás és forgalmi adatok alapján szóvá tettem a kisvasutak üzleti eredményét. A számadások tanúságaként a kisvasutak összes bevételei az 1915-ik évben 603,716 korona 56 fillért tettek ki. Tehát olyan nagy összeget, aminőre a kisvasutakból soha senki nem számított. Mikor a kisvasutak épitése tárgyalás alatt állott, Szesztay László mérnök, műegyetemi magántanár ur, a kisvasút tervezője a várható bevételeket 148,000 koronára irányozta elő.Az ugyanakkor véleményadásra felkért Tolnay Kornél akkori debreczeni MÁV. üzletvezető ur, az államvasutak jelenlegi elnökigazgatója részletes tanulmány alapján a kisvasutak bevételeit évi 120,000 kor.-ban irányozta elő. Mind e két adat hivatalos iratokban van megörökítve. Tehát az 1902—1903-ban remélt 120— 148,000 korona bevétellel szemben a kis. vasutak bevételei 1915-ben 603,000 koronát tettek ki. Az üzleti kiadásokat mind a két szakértő férfiú az üzleti bevételek 60 százalékában irányozta elő. Ebből vezették le, hogy a kisvasút a létesítési költségeknek legalább 3 százalékát fogja jövedelmezni. E szá'mitásukat arra alapították, hogy a vasutak üzleti költségei átlag 60 százalékát teszik a bevételeknek. Ez a kisvasutnál is be fog következni, mert hiszen ennek az üzeme és fentartása olcsóbb, mint a rendes nyomtávolságú vasutaké. Ezt a föltevést igazolták az országos statisztkiai adatok akkor is, azóta is. — Az 1912. évi Magyar Statisztikai Évkönyv 254-ik oldalán levő adatok tanúságaként a magyar kir. államvasutaknál az üzleti Költségek 1907—1912. években 64.7o/

0 és 73.8o/o között váltakoztak. Az 1913. évi évkönyv szerint 1913-ban 71.8o/

0-ot tettek ki. A későbbi évekről évkönyvek tudvalevőleg még nem adattak ki. Ugyanezen években az állami kezelésben levő magánvasutak üzleti költségei a bevételek 46.9o/

0-a és 47.80/0-a között váltakoztak, 1913-ban 48 o/o-ot tettek ki. A magánkezelésben levő ma gánvasutak üzleti költségei pedig ugyanezen években 59.7o/

0 és 65.2<>/o között váltakoztak, 1913-ban 62.7o/

0-ot tettek ki. Természetesen ezek országos átlagok, mely országos átlagot a gyengébb forgalmú vasutak kisebb bevételei lényegesen befolyásolják. A Nyiregyházavidéki Kisvasutak azonban, amely 66 kilométer pályahosszusággal 603,000 korona bevételt ért el nem tartozik a kisebb bevételű vasutak közé. Egy másik szabolcsvármegyei vasútnak a Szabolcsvármegyei Helyiérdekű vasutak r.-t.-nak, melynek tulajdonába a nyíregyháza—mátészalkai, nyíregyháza—vásárosnaményi, nagykálló—nyiradonyi és kisvárda—nyirbaktai vonalak tartoznak, az 1915-ik évben 887,000 korona üzleti bevételt ért el és üzleti kiadásai 408,000 koronát tettek ki. A Nyiregyházavidéki Kisvasutak üzleti kiadásai az 1915-ik évben 545,917 K 08 fillért tettek ki. Tehát az üzleti bevételeknek nem 60o/o-át, hanem 90o/o-át. — Ezekben a kiadásokban ugyan benne vannak a tulajdonképen nem üzemi kiadások is, azonban ezeknek a leszámítása után a tulajdonképeni üzemi kiadások a számadatokba jobban beavatottak szerint még mindig 78o/o-át teszik ki az üzleti bevételeknek. Köztudomásu dolog, hogy 1915-ben kevesebb vonat járt a kisvasuton, mint a háború előtt. A helyi forgalomban, valamint a város és a Sóstó közötti forgalomban a motorkocsik, a kölcsön vett kocsi kivételével, villamos árammal közlekedtek és a villamos áram ára nem emelkedett. A pálya fentartása körül sem a város belterületén és határában, sem a vidéken olyan nagyobb arányú munkálat,, ami rendkívüli költségeket okozott volna, nem hajtatott végre. A forgalmi eszközök fentartása vagy szaporítása körül sem volt észlelhető nagy kiadásokat igényelő munkálat, vagy változás. A motorkocsik és személypótkocsik száma nem szaporodott, a meglévők nagy része szinte rnegbotránkoztatóan rossz állapotban van. Hogy a kisvasút forgalma kevesebb vonattal milyen mértékben növekedett meg azt mindenki látja, észleli. Az adatok szerint a fhelyi forgalomban 576,000 utas volt egy év alatt. A sóstói forgalom természetesen 1915-ben csökkent, 53,000 volt az előző évi 76,000-rel szemben, de a távolsági forgalom viszont 451,000 volt az előző évi 375,000 utassal szemben. A tehervonatok száma nagyobb volt 1915-ben, mint 1914ben 192-vel és 11,000 vonatkilométerrel, de ezzel szemben a bevétel is nagyobb volt a teherforgalomból, amennyiben a 66,000 tonna szállítmány, után 229,000 korona bevétel éretett el, az előző évi 53,000 tonna utáni 141,000 koronával. Valamennyi adat mind azt mutatja, — hogy a kisvasutnak a forgalma váratlan és szinte hihetetlen arányokra emelkedett. Ezt különben mindenki közvetlenül is tapasztalhatta. Úgyszólván minden személyvonat tul volt zsúfolva és a teherszállításnál is sok a panasz mindenfelől. Csak természetes az a föltevés, hogy, ha a kisvasút ilyen óriási forgalmat ért el: annak jóljövedelmezőnek is kellene lennie. A 603,000 korona bevételből az üzleti kiadások és az úgynevezett tulajdonképeni nem üzemi kiadások levonása után nem 56,000 korona üzleti fölöslegnek kellene maradnia. Vagy ha a kisvasút berendezése a vonatok száma az óriási arányokban megnövekedett forgalomra immár kevés, kellő időben gondoskodásnak kell történnie megfelelő forgalmi intézkedésekről vagy szállító eszközökről s véget vetni annak a folytonos jogosult panasznak, amely ugy a személyszállítás, mint a teherszállítás körül a közönség körében állandóan hangzik és mind inkább hangosabb és ingerültebb lesz.