Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-13 / 55. szám

2 55-ik szám. HYXRYIDBK 1916. julius 13. Ezt tettem szóvá a részvénytársaság közgyűlésén, tehát az illetékes helyen és a kellő alkalommal. Egyidejűleg indítványoztam, hogy mivel a kisvasút elleni panaszok, melyek — nem uj keletűek, orvoslást eddig nem találtak, gyökeres módszerhez nyúljon a részvénytársaság. Minthogy az üzemkezelési szerződés szerint a szerződés csak az első tizedik év végére mondható fel a kilencedik év végéig, különben az harminc évre marad változatlanul hatályban, s ez a kilencedik év közeleg: gondoskodjék a részvénytársaság a szerződés kellő időben való felmondása és a további időre a vasút mikénti kezelése tekintetében szükséges intézkedésekről. Az indítványt a közgyűlés .egyhangúlag elfogadta. Most az egyik helybeli lapban az üzemkezelő részvénytársaság egyik alkalmazottja cikksorozatot indított felszólalásom miatt. Egy régi kopott recept szerint személyes térre akarja átjátszani a dolgot. Természetesen én a kérdést erre a térre átterelni több oknál fogva sem engedhetem. Ez a kísérlet sem téríthet el attól, hogy Nyíregyháza város, mint egyik legnagyobb részvényes és minden tekintetben egyik legnagyobb érdekelt érdekeit megóvni igyekezzem. Különösen inert nem sza bad eltévesztenünk szem elől azt a célt, amit a kisvasutak további fejlesztése tekintetében kitűztünk: a dombrád—kisvárdai, a balsa—rakamazi, a nyíregyháza— büdszentmihályi és a nyíregyháza—rarnocsaházai vonalak létesítését. Ezeket a célokat csak ugy valósithatjuk meg, ha a meglevő vasutvonalak megfelelő kezelés mellett jövedelmezőkké lesznek. Ennyit voltam kénytelen ezen az uton mindazok tájékoztatására elmondani, akik a dolgokat nem ismerhetik. Balla Jenő, polgármester. Egy kis háborús kalkuláció, Annak igazolására, hogy nem mindig helyes és nem mindig jogosult szemrehányások és szitkokkal illetni az ipart és a kereskedelmet akkor, amikor az árak növekednek; továbbá, hogy némi képet is tárjunk magunk elé: nem lesz érdektelen az alábbi egészen egyszerű kalkulációt megnéznünk, hogy az minő eredményt mutat? Alapul vegyünk olyan tetszőleges árucikket, amelyet félgyártmányként készít el valamely A) ipari üzem, a kereskedelembe visz B) közvetítő kereskedő, készáruvá feldolgoz C) ipari üzem, a készárut forgalomba hozza a detail kereskedelem számára D) nagykereskedő, és a vevő közönség kezéhez juttatja E) detailkereskedő. Hihetőleg oly egyszerű utat fut meg igy a portéka, hogy rövidebbet ritka áru tesz meg, vagy ha ezt megteszi is, annál valószínűleg nincsen oly nagy differencia a békeárak és a háborús árak között, mint a felvett példánkban szereplő árunál. Az áru tetszőleges, de feltesszük, hogy A) ipari üzem béke-önköltségként az érték-egységet kalkulálja ki. Feltesszük, hogy az áru egész utján, békében 10%-ot számítanak a kereskedők ugy kezelési stb. önköltségként, mint a haszon cimén is. A háborús viszonyok között eljutott a portéka ahhoz az időponthoz, amikor a kezelési és nyereségi tételeket 30%-al számítják. A kezelés önköltségeit talán azon a címen, hogy a fuvarok, segédmunkaerők, világítás stb. stb. is mind emelkedtek ; a haszonrátát viszont azért veszi 30%-nak az illető ipari üzem és a kereskedő, mert hiszen nem forgalmazhat annyi árut, mint békeidőben, de az üzemtulajdonos megélhetése is sokkal több költséget igényel, mint a béke idején. A béke idején felvett 10%-ot és a hadi állapotban felvett 30%-ot, egyszerűség kedvéért vesszük az önköltségi és nyereségi kalkulációnál is egyenlőnek. Esetünkben, a béke idején a következőt nyerjük: A) ipari üzemnél: önköltségi ár 1.00 10% nyereség —.10 nyereség —.10 1.10 Eladási ár B) kereskedőnél: beszerzési ár 1.10 10% kez. költs. -.11 összesen 1.21 10% nyereség —T

2 nyereség —.12 Eladási ár 1 33 C) ipari üzemnél: beszerzési ár 1.33 10% kez. költs. —.13 készáruvá feldolg költs. 1.— önköltség 2.46 10% nyereség —.2

5 nyereség — .25 Eladási ár 2.71 D) nagykereskedőnél: beszerzési ár 2 71 10% kez. költs. —'27 önköltség 2.98 10% nyereség —.30 nyereség —.30 Eladási ár felkerekítve 3.30 E) detailkereskedőnél: beszerzési ár 3.30 10% kez. költs. —.33 önköltség 3 63 10% nyereség —.3

6 nyereség —.36 Eladási ár kereken 4.— Nyereségek főösszege kereken 1.15 Tehát 4.—• egység lesz az eladási ár és ebből, az áru utján, 5 kézen maradt nyereségek összege 1.15 egység. Számítsuk hadi drágaságban a felvett módon ezt; természetesen a mondott. 30%-os kulcscsal, lesz : A) ipari üzemnél: önköltségi ár 130 30% nyereség —.39 nyereség Eladási ár 1.69 kereskedőnél: 30% kez. költs. —.507 önköltség 2.20 30% nyereség —.66 nyereség Eladási ár 2.86 ipari üzemnél: beszerzési ár 2.86 30% kez. költs. —.858 készáruvá feldolg. költs. 1.30 önköltség 5.02 30% nyereség 1.51 nyereseg Eladási ár 653 nagykereskedőnél: beszerzési ár 6.53 30% kez. költs. 1.96 önköltség 8.49 30% nyereség 2.55 nyereség Eladási ár 1104 -.39 -.66 1.51 E) detailistánál: beszerzési ár 11.04 30% kez. költs. 3.31 önköltség 14.35 30% nyereség 4.32 Eladási ár 18.67 Nyereségek főösszege lesz 9.43 Tehát 18.67 egység lesz az eladási ár és ebből az áru utján, 5 kézen maradt nyereségek össztge 9.43 egység. Ha most a háborús ár és a békeár közötti különbséget keressük, azt találjuk, hogy az előbbi az utóbbinál circa 370% al magasabb. Pedig — nemde, ugy látszik — semmi kifogást sem lehet tenni, a háborúban 30% nak vett nyereség ellen? A fenti számításokban természetesen más számmal is variálhatók a %-os tételek, igy az összegek is változhatnak. Az azonban alig tagadható, hogy a kereskedő vagy az ipari, esetleg a mezőgazdasági üzemtulajdonos nem tett a fentiek szerint egyebet, mint a mit mostdnában a napszámosoktól kezdve a többi alkalmazott is igyekszik megtenni ; hogy t. i. az elsőként említett napszámos alkalmazottak, mig azelőtt 2 koronás napszámmal is beérték, ma már 6, 7 meg 8 koronát követelnek, ha szakértelemmel nem is bírnak, tehát járandóságukat emelték 200—300%-al. Az eladó pedig nem tett egyebet, mint a 10% helyett ennek háromszorosát, vagyis 30-at tett kalkulácziójába, emelve járandóságát 200%-al. Talán első pillanatra semmi sem érthetőbb ennél, mégis előidézte a horribilis drágaságot. Érdekes pedig e dologban az, hogy azoknál a czikkeknél, a melyek árai valóban emelkedtek a mondott 370%-kal, a fenti kalkuláczió nem is igen tagadható. Sok mindenre nyújthat felvilágosítást az ilyen kalkuláció, de nem szándékozom ilyen irányban is vizsgálódni, habár nem is lenne minden tanulság nélkül való, pl. a nyereségek összehasonlításaEgyet azonban leszűrhetünk igazságként, azt t. i., hogy a kereskedelmi életnek ebben a terében nagy pontossággal kell számolni, — ha a kereskedelem, nemzetgazdasági érdeket is szolgálni hivatott, — mert a nem pontos számitások, a nem elég gondos előrelátások: olyan gazdasági eltolódásokat okozhatnak, amelyeknek helyrehozására a háborús drágasági segélyek sem alkalmasak. A ma megadott segély holnapra már kevés lehet; a baj pedig nincsen még sem orvosolva, ha a segélyösszeg bármily magas is, mert az árak folyton nőnek. A levezetett kalkulációnál az is érdekes, hogy ott alkalmi spekuláns nincs is számításba véve. Elgondolható, ha alkalmi spekulánsok is közreműködnének, hogy akkor milyen egykettőre „fejlődnek" az árak 500—600%-al magasabbra, mint a béke idejében voltak. De ugy-e, könyörgöm alássan, ilyen száraz kérdésekkel nem is igen érdemes foglalkozni? Ezeket ugy szoktuk a lapokban elintézni, hogy jó nagyokat káromkodunk, — persze megfelelő formában, — és ha az ember ugy Isten-igazában kikáromkodta magát, akk r megnyugszik. Azonban mélyrehatóan vizsgálódni nem szokás. Pedig nem mindig hibás az iparos meg a kereskedő ! Ne bántsuk őket folyton! Valamegyebet is kellene tenni, de arról írjon más! Könyörgöm, amit itt mondtam: nem védőbeszéd !! Ha — «a német aranynak a birodalmi bankban a helye» — az osztrák és magyar aranynak az Osztrák-Magyar Bankban a helye! művésziesen fest és tisztit mindennemű nöi és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkivül — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza, Száchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér 2, (Apollóval szemben,)