Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-09 / 54. szám

2 54-ik szám. .NYÍRVIDÉK 1916. julius 9. egymás között elintézni nem tudván, — mert amit a kereskedelmi minisztérium kifogásol, azt a belügyminisztérium fenntar tandónak kivánja, — az egész ügy, a közigazgatási bíróság döntése alá kerül, ahol már több ily «ügy» is van elbírálás alatt. Így akadt meg a dolog. Mi, a mi hivatalokon kivül álló véges eszünkkel, akként fognók fel a kérdést, hogy addig is, amig a közigazgatási biróság a maga döntését meghozza, a szabályzat ama része, amely, kifogás alá nem esett, életbeléptethető lenne. — Ha majd az államvasút épiteni szándékozik — bár látnók már! — akkor még lehet erről beszélni; de miért legyen meggátolva a negyvenezer lakossal biró város abban, hogy a maga alkotta szabályrendeletet — életbe léptesse? A szabályzat életbe léptetésének ideje pedig, ha eddig késett is, ma már elérkezett. Nem mintha már mindenki nyakrafőre épiteni szándékoznék, hanem azért, hogy a bekövetkező béke idejét ez a szabályzat már készen várja, amikor való* szinti, hogy mégis csak elkövetkezik az építkezés szándéka. De bármiként legyen, elég hoisszu idő telt el már arra, hogy ilyen iontos szabályzat jóváhagyást nyerhessen; mert ha még sokáig késünk az életbeléptetéssel, akkor bekövetkezhetik a szabályzat módosításának szüksége, mert: építési szabályzatok nem évszázadokra, ha nem csak legfeljebb évtizedekre szoktak megalkotva lenni. Ha ebből az időből csak a jóváhagyás eljárása — eddig már — hat évet, de ki tudja ezután még mennyit vesz igénybe, ugy akkor szabályzatot alkotni jóstehetségre van szükség, amely előre tudna látni több évtizeddel is. Ha a Bujtos beépítése idején már kéjszen lett volna a ma még jóváhagyás alatt levő szabályzat, valószínű, hogy a házak nem dőlnének halomra, ha a «föld árja» érte volna is azok alapzatait. Sok szegény embernek vagyonát védi meg a helyesen megszerkesztett és jó építési szabályrendelet! Kérjük és sürgessük annak életbe léptetését.. Pisszer János. — A termésrendeletek. A kormány a vasárnapi hivatalos lapban telte közzé rendeletét a vásárlási igazolásokról és őrlési tanúsítványokról, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való hatósági ellátásról és a terményfeleslegek bejelentéséről. Igazolvány kell terménynek háziszükségletre és búzának gazdasági szükségletre való beszerzéséről, amelyet a helyi hatóságok állítanak ki és amely át riem ruházható. Vásárlási igazolvány kell a gazdasági szükségletre való rózs, kétszeres, köles, árpa és zab beszerzésére, amelynek kiáltitására a főszolgabíró, illetve polgármester illetékes. A malmok az őröltető féltől őrlési tanúsítvány alapján vállalhatnak megbízást. Azok, akik hatósági ellátásra jogosultak, házi és gazdasági szükségletüket bejelenteni tartoznak és háziszükséglat cimén a decemberi rendelet értelmében őstermelők naponkint és fejenkint legfeljebb 400 grammot, nehéz tesli munkások 300, bárki más pedig 240 grammot vehetnek számításba. Intézkedik a rendelet a termelők készletének bejelentéséről is, amelyet a később meghatározandó időpontig a haditermény r.-t.-nak kell felajánlani. A rendelethez különféle minták vannak csatolva. Á tagomba, A m. Jcir. növényJcórtani állomás ismeretterjesztő nyomtatványa után. A torzsgomba az alföldön évről-évre feltűnik. Hol itt, hol ott hallunk panaszt, s néha igen veszélyessé válhatik. Különösen olyan vidékeken, ahol a buta termelést túlhajtják, — gyakori Békésvárm egyében egy izben olyan kárt okozott, hogy a gazdák kénytelenek voltak a búzát lekaszálni, érése előtt A földmivelési kormány kiküldötte szal*embereit a baj tanulmányozására, s azok ott meglepő, mondhatnám szomorú tapasztalatokat szereztek. Meggyőződtek róla, hogy a baj kútforrása a talaj jóságával való nagyfokú visszaélés. A magyar ember kényelemszeretete ragaszkodása a buzavetéshez A búzának meg van az a tulajdonsága, hogy ősszel elvetve aratásig alig igényel gondozást s az áldott magyar föld ősereje lehetővé teszi, hogyha élősdiek fel nem lépnek, tűrhető termést ad. Természetesen az ilyen egyoldalú gazdálkodást megsínyli a termésátlag, a talaj termő ereje, de sajnos mi addig nem eszmélünk, mig valami nagy baj nem ér bennünket. Az ilyen gazdasági rendszer okozza, hogy takarmány ínséggel, ennek folytán tej, hus, gyapjú Ínséggel küzdünk, s okozza azt is, hogy ipari növényekből, zöldségből, főzelékféléből sincsen elegendő termésünk, s végeredményében búzatermésünk is silány. A békésmegyei gazdák bemondása szerint egyik-másik talajon 17-szer egymásután is vetettek búzát, s igy nem csuda, hogy a betegség olyan kiszámithatlan kárt okozott. Felléphet a torzsgomba olyan helyen is, ahol az okszerűségnek minden elvét szem előtt tartják, de ott végzetes kárt nem igen okoz. A folytonos esőzés, a talajelázás minálunk is meghozta a bajt, s feltűnő jelenség, hogy a fekete ugarban, a jó trágya erőben levő földeken is, ahol a vetés sürün állott, található. Ennek az oka viszont az, hogy a sürü buza által beárnyékolt talaj nem szellőzött, s napfényt nem kapott; a gomba elszaporodását ezek a körülmények előmozdítják. Szabolcsmegyében mintegy 15 ével ezelőtt észleltük a torzsgombát, azóta nem hallottunk róla, s ez évben helyenkint újra felütötte a fejét. Legnagyobb mértékben a kisgazdák buzatarló vetéseinél lépett fel, de mint fenntebb jeleztem, buja állású ugar és dohány, bükkönyföldi vetésekben is előfordult, de itt már számottevő kárt okozni nem tudott. A tozsgomba ismertető jele, hogy a buza szára a földön elfolyik. Ugy néz ki az ilyen vetés, mintha a vihar megdöntötte, összekuszálta volna. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy vetésük a kövérségtől dőlt meg. Ha figyelmesen megvizsgáljuk ezeket a foltokat, azok tovább terjednek, s a buzaszára a tő lelett megbarnul, a kalász csenevész lesz, megfehéredik s a szem megszorul. Nagyon fontos a baj felismerése, mert csak ugy védekezhetünk sikerrel, ha tudjuk, milyen élösdivel állunk szemben. Az ilyen gombabetegségeknek mindenesetre a kedvezőtlen időjárás az okozója, de ha nem védekezünk ellene, ugy a baj állandósulhat és súlyos következményei lehetnek A már meglevő bajt orvosolni nem lehet, de kellő gondossággal a jövőt biztosithatjuk. Az első dolog, amit tehetünk, hogy a fertőzött helyekre lehetőleg hosszabb ideig búzát nem vetünk. Legcélszerűbb lesz valamelyes kapás növényt termelni, s a kapás után vagy tavaszi kalászost, vagy borsó, bükkönyfélét vessünk. Minél távolabb követi buza a búzát, annál biztosabb lesz az eredmény. A fertőzött foltokon célszerű lesz a tarló felégetése is, mert a tűz a tarlón elégeti a gomba spórákat. Ha a felégetéssel nem akarunk bajlódni, úgy a tarlót jó mélyen szántsuk le, mert a torzsgomba csakis a búzán él meg, s az elhalt, elkorhadó tarlószáron nem. Egyszer már végét kell szakítani annak a felfogásnak, hogy csakis a búzatermelésre alapítsuk gazdaságainkat, hiszen számtalan olyan termény van, ami jövedelmezőség tekintetében jóval felülmúlja a búzát. Ott van a burgonya, a lucerna, a hüvelyesek, a len, a herefélék, csak kellő szakértelmet fordítsunk ezek termelésére, s némi fáradságot. Azok a gazdaságok, a melyek kellő vetésforgóval gazdálkodnak, jóllehet, kevesebb búzát vetnek, jóval több búzát aratnak, mint azok, a melyek a birtok 70%-át vetik be búzával, mert magasabb termés-átlagot érnek el, s egyúttal a jövedelmük is tetemesen nagyobb, mert a jól megválasztott növények nagy jövedelmet biztosítanak. Különösen a háború tartama alatt nagy gondot kellene fordítani arra, hogy bőséges takarmány álljon rendelkezésünkre, s egyéb élelmet biztosító termény is bőven teremjen. A nemzet-vagyon csökkenésére vezet, ha mi pénzünket a külföldnek adjuk olyan cikkekért, amelyeket nekünk kellene kivinni. A vetőmagvakat, fümagvakat, kertimagvakat külföldről hozzuk be. Jóllehet azokat itthon is megtermelhetnénk. Magyarországon kitűnő lencse, borsó terem, s mi ezeket a cikkeket Oroszországból, Ausztriából és Romániából hozzuk be. A torzsgombáról a kisgazda nem vesz tudomást. Éppen ugy nem hisz benne, mint a peronoszporában, vagy philoxeréban, avagy a typhus, kolera és más bacillusban. Az intelligens gazdának, lelkésznek, tanítónak kell azt meglátni, s a gazdák figyelmét erre felhívni, s a védekezési módokat ismertetni. Megtörténhetik, hogy a bajnak ha nem vesszük elejét, állandósul, s a búzatermelést veszélyezteti, mert ezeknek a betegségeknek terjedése, titkos utja szinte kifürkészhetlen, s még azokat is veszélyezteti akik kellő óvatossággal járnak el. Szomjas Gusztáv. — A vidéki intézetek és a kamatredukció. Fővárosi intézetek a bankközi egyezmény alapján leszállították a kamatlábat Rámutatunk erre, mert ezt a példát a vidéki bankoknak és takarékoknak is követniök kell, mivel a pénzbőség náluk is ugyanolyan hatásokat eredményez, mint a budapesti nagybankoknál. Értesülésünk szerint egyes vidéki intézetek máris körlevelet bocsátottak ki ügyfeleikhez amelyekben bejelentik a kamatláb aránylagos redukcióját. Az indokolás jórészt azonos: a betétek az utóbbi időben annyira megszaporodtak, hogy a bankok nem tudják kellőképen gyümölcsöztetni. Remélhetőleg a közönség figyelme e réven is ráfog terelődni a fix kamatozású címletekre, amelyekbe sokkal jövedelmezőbben fektetheti tőkéjét és sokkal több hasznot jelentenek az állam hitele szempontjából is, mint a minimális hozadéku bankbetétek. n 1 lllllll Ff) n Bk nn művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, J fi Hly il \M I ÍJ® U fi yy — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — n fi III ¥ fi ¥ f J% f BjL f Y Gyászruhák soronkivtil — 24 óra alatt — készülnek. • | f i | LU I fliS I Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Felvételi üzlet: Nyíregyháza. Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér2. (Apollóval szemben.)