Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-06 / 53. szám

2 53-ik szám. JStYÍRVIDÉK 1916. julius 6. gyar repeső lélekkel száll ki reménysége gazdag mezejére s ott, mig titkon szétmorzsolja merengő szemében az odalopódzott könnycseppet, önkénytelenül is a nemzet áldozó papjává, a megélhetésért aggódó társadalom számottevő tényezőjévé alakul át. Bár acélos karjaiba dől az arany kalász, bár görcsös ragaszkodással öleli keblére munkája gyümölcsét: az aratási áldást, mégis áttüzesedik a küzdő, verejtékező magyar ember lelkén a nagy és szent gondolat, hogy az ő munkás élete, s ennek áldásos hatása nem zsugorodhat össze az önzés békjói közt, annak nemzetet éltető, egy egész birodalmat átható fenséges erővé kell átformálódni. Ebben a szellemi, érzelmi átalakulásban csaknem egyedüli része van a mi áldott magyar földünknek, melynek termékeny kebelén gazdag és szegény létérdekei a tesvériesség ősi kapcsolatában forrnak egy törhetetlen egységbe! Magyar földön már érett arany kalászokat ringat a suttogó nyári szellő. — Érett kalászokat egyesit súlyos kévékben a dicsőség fényétől tündöklő szorgalom! ! A magyar föld kihivta keble drága kincseit s kisugározta minden felé, hol értelmes lélekkel figyelik őt, s ezeresztendős igazságait... Ilyenkor aratás idején valósággal egy egész világot átható hangon beszél a föld! Beszél emberi magasztos rendeltetésről s dicső munkáról, mely sajátos nemzeti kultura megteremtésével egy testvér nélküli, maroknyi népet emelt ki az ismeretlenség homályábóil s helyezett a verseny tüzében égő nagy nemzetek közzé; beszel lobogó honszeretetről s hazájáért élni, halni kész honfiúi elszántságról, mely annyi véres, viharos századokon át a független élethez való jogot az ősi kiváltság s faji szükségszerűség patinájával vonta be! — Beszél a föld, a mi édes magyar földünk éppen a most duló csaták idején, hogy mig munkakedv, honszeretet s haladási vágy. lelkesiti a magyart, addig a magyar föld mindig szilárd támaszpontja lesz az összes nemzeti törekvéseknek s vonzó erejével tengerjen innen s tengeren tul is — megtudja teremteni a magyar testvériség törhetetlen szent viszonyát! Szent magyar föld! Aratási áldásteljes napokban leborulunk kincsekben gazdag kebeledre s mig századok tapasztalataiból merített életigéidet hallgatjuk, esküvé magasztosul bennünk az emberi érzés, hogy, téged a közös édes anyát, feledni sohasem fogunk; legyen bizonysága, záloga ennek a végkimerülésig forgatott honvédelmi fegyver s majd az áldott béke idején: a megsokasodott munkakedv s az olthatatlan alkotási vágy. Melkó István. BEHIHGTOH IROGEP. Alig használt kifogástalanul működő REMINGTON írógép bevonulás miatt eladó. * Megtekinthető lapunk kiadóhivatalában. Az anyasági biztositás az európai államokban. in. Az 1907. ápr. 6-iki törvény a biztosítást kiterjesztette a háziiparral foglalkozókra, a cselédekre pedig oly értelemben, hogy biztosithatók. A munkaadókat kötelezte az eddigi V» helyett a járulék V2-ének fizetésére. A szülőnők táppénz nyolc héten át kapnap és pedig összesen a szülés előtti időtől a gyermekágy végéig. Luxemburg anyavédelmi intézkedései nagyjában a német minta szerint készültek és hasonló méretű segélyt nyújtanak. Norvégia 1909-ben alkotott törvényében találkozunk elsőizben oly módosítással, hogy ha a gyermek elhagyott, vagy elhanyagolt, vagy ide gen kezekben van, ugy a gyermekágyi táppénz a gyermek ápolására fordítható. Igen említésre és közlésre méltó Norvégiának ugyancsak 1909-ben hozott ama másik törvénye, hogy a gyermek anyjának, akár törvényes feleség, akár leányanya, megfelelelő támogatás jár és pedig már 3 hónappal szülése előtt és még 6 hétig szülése után. De ha a gyermekét magánál tartja és szoptatja, akkor a támogatást szülése utáni 9 hónapig kapja. A megfelelő pénzösszeget azonnal kiutalja a községi pénztár, és a község az apától törvényes uton a kiutalt összeget behajtja. Svájcban a szövetségi alkotmány hathatós támogatást biztosit a nagyszámú közsegélyen alapuló pénztár részére, minden gyermekágyas tag részére ingyenes szülési segélyt, 20 frankot, minden szoptatási prémiumra igényt tartó gyermekágyas nőnek pedig 40 frankot. Az ingyenes bába-segély tekintetében Neuenburg és Grafstall községek a bábának minden g/ermekágyért 15 frankot fizetnek. Zürich városa 1911-ben határozatot hozott, amelynek értelmében minden, a város területén legalább 1 év óta lakó és 2000 trankon alóli évi jövedelemmel bíró nő a női klinikán ingyenes szülési segélyt és ellátást nyer, vagy részére a bábasegély és szükség esetén orvosi segély is ingyen biztosíttatik. Angliának mindmáig állami betegsegélyezése nincs, de itt az önsegély oly régen és oly jól van megszervezve, hogy pl. 1910-ben 43

1/* millió lakos közül IBV2 millió tagja volt a „friendly Societies*-nek, ezek közül 6 millió volt részese a szorosabb értelemben vett betegsegélyezésnek. Ujabban a biztosítási kényszert magában foglaló törvényen dolgoznak. Loyd George adatai szerint az uj törvény értelmében (national insurance bili) 9,200,000 férfi, 3,900,000 nő nyer biztosítást, ehhez számítanak 800,000 önkéntes tagot, és másik 800,000 fiatalkori tagot összesen a lakosság 1/&-a esik biztositás alá. Olaszországban nincs még állami betegsegélyezés és a magánjellegű segélypénztárak nyújtott segélyeinek nagyságai Svájcét vagy Angliáét nem érik el. Olaszországnak 1905 ben 33 millió lakosa volt; ezek közül 10 millió bér munkás, de biztosítva 1904-ben alig egy millió. Értékes adatra találunk az olasz állami munkahivatalnak 1903-ban megejtett kutatásai között, a melyek főkép az iparosok napibérei és a szülések száma közötti szoros összefüggést mutatták ki. A dohánygyári munkásnők 84%-a IV2 lírát keres naponta; szüléseik száma, dacára annak, hogy mint fennebb emiitettem nagyrészük gyermekét nem képes kihordani — nagyobb, mint a vegyigyárak munkásnőié, akiknek csupán 24%-a keres meg napi IV2 lirát — vagy pláne a szövőmunkásnőké, akik közül csupán 13% keresi meg a IV2 lirát. 1897-ben Schiff Paolina millánói agitációja nyomán egész sor anyaságbiztositó pénztár alakult Millanó, Torino, Bóma, Brescia, Bergamó, Flórenc stb. A tagok kora 1911-ben á hónapos• tói, 51 évesig variál; évi járulékuk 9 líra körül jár, minden lebetegedéskor 30 lira segélyt nyújtanak. Franciaországban sincs állami betegbiztosítás, mert számos társadalmi és őnsegélyezésen alapuló egyesület teljesítette eddig — amit tudott. Kivált az „Assitence médicale grasnite" és a „Sociétés de seconos mutuels." Az assitance alapszabályai ingyenes orvosi és szülési segélyt biztosítanak minden francia anyának. Párisban az 1908-ik év folyamán 20,230 terhes és gyermekág yas asszony részesült e segélyben, ezenkívül még 9540 asszony kapott ingyenes bábasegélyt saját lakásán. Ezenfelül 45 bölcsőde (creche) áll csupán Párisban városi szubvenció alatt. De mindez nagyon is kevés a szükséglethez képest. As állami anyaságvédelem ma még — mint fennebb emiitettem — nincs törvényben biztosítva; 1908-ban terjesztette be Paul Strauss senator indítványát, melyben azt javasolja, hogy minden ipari és kereskedelmi alkalmazott nőnek, aki .orvosilag igazolja, hogy terhességének utolsó idejében saját maga vagy gyermeke — ártalma nélkül munkáját nem folytathatja — joga legyen az ingyenes állami szülési és gyermekágyi segélyhez. Csak négy héttel szülése után állhat újból munkába és keresetveszteségéért teljes kárpótlást kapjon. Ez az indítvány azért nem lett törvénnyé, mert mások — jogosan — azt követelték, hogy terjesszék ki e jog minden mezőgazdasági munkásasszonyra és cselédre is. A pénzügyminiszter ennek költségeit 20 —25 millió frankra taksálta és megesett az a szégyen, hogy a gazdag Franciaország pénzszűke miatt e törvényt mindmáig nem léptette életbe — valószínűleg akkor volt esedékes egy ujabb orosz milliárdos hadikölesön. A később alakult, őnsegélyes szervezetű, „mutualités materuelles'-be minden asszony beléphet —, az egyesület tagjainak száma 1903-tól 1909-ig 1765-ről 21,000-re emelkedett. A gyermekágyas asszonyok 85%-a maga szoptat, a gyermekhalandóság leszált 4%-ra! Ezt a párisi szövetkezést idáig 50 város követte; sőt ujabban hadba vagy gyakorlatra bevonuló katonák nejei részére külön katonai szövetkezetek alakultak, a melyeken belől tisztek feleségeinek felügyelete alatt ápolják a legénység kötelékébe tartozók feleségeit és gyermekeit. Az állam egyelőre megelégszik e meglevő pénztárak subventionálásával. Végigfutva e nagyon is vázlatos ismertetést, azt látjuk, hogy igazi anyavédelem, anyaiiztositás nélkül él sem gondolható, a nyújtott segély nagysága, időtartama tekintetében Németország és Svájc vezetnek. Olaszország az első állam, mely teljesen önálló anyaságbiztositó törvényt hozott. Magyarország és Norvégia hozta be elsőül a családnak kötelező biztosítását a többi államok fakultatív pénztári segélyezése helyett. Mindaz amit láttunk, még a mult — békeidők követelményeinek sem volt képes eleget tenni; hogy mit hoz a jövő — azt nem tudjuk, de tudjuk azt, hogy a véres háború után a nemzet regenerálása a legsürgősebb feladat, ennek az alapja pedig feltétlenül a jövendő generációk biztosítása. Ezt pedig máskép — mint az anyaság biztosításával elérni nem lehet. Vezérelvül kell leszögeznünk, hogy minden magyar anya, aki arra rászorul, törvényes joggal követelhesse, hogy akkor, mikor gyermekkel — a legnagyobb kinccsel ajándékozza meg a hazát, ez a haza módot nyújtson ahhoz, hogy az anya és gyermeke a nélkülözés gondjaitól mentes legyen és maradjon is. Spányi Géza. BANYAY ES PAPP művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkiviil — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Jelvételi üzlet: Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. Műhely: Kis-tér 2, (Apollóval szemben,)