Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-29 / 51. szám

2 51-ik szám. JStYÜHTIDÉK 1916. junius 29. Az anyasági biztosítás az európai államokban. i. Nem szorul bizonyításra, hogy hazánknak az anyasági biztositásnál sürgősebb megoldást váró és fontosabb problémája nincs és szinte csodálatos, hogy a világháborúnak az emberoceánokat felkavaró katasztrófális ereje kellett ahhoz, hogy mindannyiunk szeme elé vesse ezt a kérdést, amelyre feleletet — és pedig megnyugtató feleletet — kapni nemcsak minden egyes embernek, de hazánknak is létérdeke. Soha sem állott még előttünk annak a bizonyossága oly megdönthetlenül, hogy az anyaság biztosítása egy nemzet életében azaz alap, a melyen minden egyéb — a kulturnemzet állami és társadalmi berendezkedéseinek nagy tömege, a nemzet anyagi és védőereje, súlya a nemzetközi politikában — nyugszik. Ezt az alapot ingadozásnak kitenni a legnagyobb hiba, amit egy állam a saját létérdeke ellen elkövethet; és ha a világháború ránk nehezedő súlya alatt, a nagy nemzeti vérveszteség következtében, a fokozottabb socialis nyomorúság mellett ez az alap meg is gyengült — minden kétségen kivül áll, hogy államnak, társadalomnak egyaránt minden erejét latba kell vetnie, hogy ez a gyengülés csupán múlékony tünet maradjon és nem kisebb felkészültséggel kell e probléma sikeres megoldásához fogni, mint a közvetlenül combattans nemzetrésznek, a hadseregnek megszervezéséhez. És ha már megkezdjük az anyaság biztosításának nemzetmentő munkáját, már jóelőre ki kell zárnunk minden oly eszmét, reformot, provizoriumot, mely egyértékü a papirtalppal és hitvány posztóval. As emberéletet ^maximálni nem lehet. Az anyaság védelmével és biztosításával már az ókor népei is foglalkoztak, hiszen szerves folyamánya lévén az önfenntartási ösztönnek — azzal foglalkozniok kellett. Hogy évszázadok folyamán mivé fejlődött, — minő formát öltött az egyes európai államoknál — és mily irányban kell továbbfejleszteni — arról szól vázlatosan jelen kis értekezés. A már meglevő intézmények, melyek a még terhes és már gyermekágyas asszonyokról hivatvák gondoskodni, főkép háromféle csoportba tartoznak; vannak törvényes, — vannak társadalmi jellegű és helyi rendeleteken alapuló intézkedések — végül olyanok, a melyek az önsegély szervezéséből fakadtak. A nyújtott segély minősége és mennyisége épen e különböző alap szerint változik. Természetes, hogy az anyaság biztosítását célzó intézkedések és az anyavédelemmel foglalkozók, kivált azok, amelyek a törvény erejével eltiltják a terhes és gyermekágyas asszonyok dolgoztatását — egymással szorosan függnek össze. A történelmi sorrendet véve, ez a törvényes tilalom hamarább lépett életbe — elég tökéletlenül, és csak azután jöttek reá, hogy ezeket az asszonyokat keresetük csökkenéséért kárpótolni kell, máskülönben az egész tilalom nem ér semmit. Anglia volt az első állam, mely 1844-ben hozott törvényében részben a nők éjjeli munkája, részben általában a női munka idejének megrövidítése, déli és vasárnapi munkaszünetek tekintetében a dolgozó nőt védelmébe vette. Természetesen csakis az ipari foglalkozású nőkről volt szó; és tényleg az ipari foglalkozások igen sokjánál az elkerülhetetlen mérges és ártalmas anyagokkal való manipulálás óriási romboló hatást fejtett ki kivált a terhes nőknél. (Szomorú tény, hogy a dohánygyári terhes nők több mint 40%-a gyermekét időelőtt veszti el.) Az említett angol törvény általában a női munkást vette védelmébe. Egyenesen az anyaság védelmét célozta Svájc törvénye 1877-ben, a melyhez egymásután csatlakozott Németország, Magyarország, Ausztria, Hollandia, Belgium. Az 1890-ben Berlinben tartott nemzetközi munkásvédelmi congressuson már 15 nemzet képviseltette magát. Ezen a congressuson fogadták el egyhangúlag azt a resoluciót, a mely kimondta, hogy „gyermekágyas asszonyokat csak a szülésük utáni négy hét elteltével szabad dolgoztatni." Itt hangzottak el Vilmos császár emlékezetes szavai, a mik sajnos — csak igen kis mértékben váltak valósággá, hogy „a gyermekágyas nök munkatilalma szoros összefüggésben áll a faj regenerálódásával. Egy ilyen ügyért a pénznek nem szabad szerepet játszania.* A congresszus után, ennek hatása alatt, Anglia, Portugália, Svédország, Norvégia azonnal anyavédelmi intézkedéseket léptettek életbe, sőt Franciaországban megalakult az első anyaságvédő pénztár. Az 1896. évi genfi nemzetközi gyermekvédelmi congressus pedig már azt kívánta, hogy a terhes nő munkatilalma már a szülés előtti bizonyos időre is terjesztessék ki. Az 1900. évi nemzetközi hygieniai, valamint az 1901-ik évi nantesi congressuson, mely a szülészet és nőgyógyászat kérdéseivel íoglalkozott, már azt a tételt is kimondták, hoyy as anya terhességének már utolsó három hónapja alatt feltétlenül nyugalomra szorul, és erre a nyugalomra a munkás anyának igénye van. Ezekhez, a szakemberek által megállapított resoluciókhoz képest a megvalósult törvények bizony vajmi hiányosak. Svájc már 1877-ben nyolc heti időre terjesztette ki a terhes asszonyok védelmét; mielőtt a gyermekágyas asszony újból gyári munkába léphetett — igazolnia kelle|t, hogy szülése óta két-hét már eltelt. Mind-e mai napig egyetlenegy állam sem követte Svájc példáját! azaz hogy 31 évvel később Németország. Magyarország 1884-ben hozott anyavédelmi törvényének 116. §-a szerint ipari munkával foglalkozó anyák szülésük utáni 4 héten át szerződésileg kötelező munkájuk alól felvannak mentve, anélkül, hogy szerződésük emiatt érvénytelenné válnék. Ebben a rendeletben a szigorúan vett munkatilalom nincs benne. Anglia 1885-ben már törvényileg eltiltja a gyermekágyas asszonyok ipari foglalkoztatását szülésük utáni négy héten át. Belgium, Hollandia ugyanilyen törvényt hoztak 1889-ben és utóbbi államban a munkatilalom még a háziiparra is kiterjed. 1891-ben pedig Anglia, Svédország, Portugál, végül 1901-ben Dánia hoztak ily értelmű törvényeket. Az olasz kormány már 1879-ben! terjesztett be egy törvényjavaslatot, mely 14 napos munkatilalmat szab meg a gyermekágyas asszonyok számára; ma ezt már 4 hétre terjesztette ki és valósággal mintaszerű intézkedései vannak a női és gyermek munkára vonatkozólag, amenynyiben a gyárakat kötelezi, hogy a szoptató anyák részére külön helyiségeket rendezzenek be. A szoptatás idejét a munkaidőből levonni tilos! Hasonló intézkedéseket találunk Spanyolországban is; ahol még ezenfelül orvosilag igazolt esetekben a munkaszünet meghosszabbítható, anélkül, hogy a munkás nő állását elvesztené. Franciaország, mely fennen hirdeti, hogy mindig vezet a kultura terén, tiz évi keserves parlamenti debattirozás után ott tart, hogy csupán a népiskolai tanitónők kapnak összesen két havi szabadságot, ha szülés gátolja őket hivatásuk teljesítésében; az ipari női munkások csupán annyit kaptak, hogy 1909 óta a törvény a szülés végett mulasztott nyolc hetet felmondási oknak a munkaadó részéről nem ismeri el. Munkatilalom tehát nincs. Dr. Spányi Géza. A nőipariskola kézimunka kiállítása. A jótékony Nőegylet által fenntartott nőipariskola most fejezte be XXX. működési évét a ,25-én és 26-án tartott évzáró kiállítással. A kiállítást Básthy Barnáné, a nőegylet elnöke nyitotta meg a kővetkező beszéddel: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Örömmel, szívem melegével üdvözlőm a megjelenteket szeretett elnőktársam, dr. Kovách Elekné helyett, ki betegsége miatt nem jelenhetett meg közöttünk s engem kért fel, hogy őt helyettesítsem. Kedves kötelességemnek ismerem hálás köszönetet mondani a mélyen tisztelt tantestületnek, kik fáradtságot nem ismerve, mindig a legnagyobb buzgósággal tanították növendékeinket egész éven át minden szépre, minden jóra és hasznosra. Örömmel jelentem be, hogy Trajtler Anna urnő a tanítónői vizsgát sikerrel tette le, melyhez fogadja legőszintébb szerencsekivánatainkat. Hálásan köszönjük nagyságos Balla Jenő polgármester urnák azt az igaz szeretetet, mellyel iskolánk fejlődését kiséri, úgyszintén köszönetet mondunk dr. Wilt György kir. tanfelügyelő urnák, ki meleg érdeklődéssel kiséri iskolánk haladását s becses látogatásával gyakran szerencséltet minket. Kérjük továbbra is szives pártfogásukat. Végre Önöknek is köszönetemet fejezem ki kedves növendékeink, kik igyekezetükkel, szorgalmukkal, jó magaviseletükkel tanítóiknak és szüleiknek mindenkor örömei szereztek. Kérem Önöket, hogy az itt szerzett szép és hasznos dolgokat, tulajdonságokat ezután is kövessék, s ha kilépnek az életbe, akkor is örömmel és hálával gondoljanak vissza a mi iskolánkra. Igyekezzenek hasznos, munkás tagjaivá lenni a társadalomnak, kis családi köröknek, hogy az életben boldogok legyenek. Hiszen sohasem volt a nőknek olyan nagy munkaköre, mint ma. Minden tndást, lelkiismeretet, kéziügyességet igénybe kell venni a megélhetés miatt, hiszen a hősihalált halt százezreket sok-sok helyen a női nem lesz hivatva pótolni. Isten áldása legyen munkáinkon, iskolánkon, melynek kiállítását megnyitom. Ezután Kardos István igazgató csztotta ki a növendékek között a jutalmakat és adományokat, s évzáró beszédében arra hivatkozott, hogy az iskola a mostani nehéz körülmények között is igyekezett kötelességét teljesíteni. Pedig a megélhetési viszonyok, otthoni elfoglaltság, a munkaanyag drágasága több olyan leánynövendékeket tartott vissza e gyakorlati életre előkészítő iskolától, kiknek az eddigi években kedves otthonuk volt a tanintézet. Ebben az évben rendezett az intézet először délutáni külön tanfolyamokat, amelyek jól beváltak, s látogatottak voltak. A tanfolyamok látogatóival együtt több mint 100 növendéke volt az iskolának. A kiállítás anyaga két termet töltött meg, s a sok szebbnél szebb kézimunka közül kiemeljük Mandel Éva fehérhimzését, tüll munkáit, elefánt hímzését, Lenhorn Blanka fehérhimzését, Kovács Irén, Hagymási Ilona, Aczél Mária fehér hímzését és ajour munkáit, óváry Zsuzsánna, Tomasovszky Etelka, Kuszi Erzsébet, Török Mária fehérhimzését és fehérneműit. Általános érdeklődés tárgyai voltak Istványi Irén madeira teritője, Böhm Jolán rececsipkés teritője, Szokolay Júlia tarka hímzése, Péter Erzsébet keresztöltéses munkái. Sokan gyönyörködtek a tanulók szép szines rajzaiban és a tanfolyamok növendékeinek ízléses olajfestményeiben. BANYAY ES PAPP művésziesen fest és tisztit mindennemű női és férfi ruhát, — gallért és kézelőt hófehérre mos, tükörfényesen vasal. — Gyászruhák soronkiviil — 24 óra alatt — készülnek. Vidéki megrendelések pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetnek. Jelvételi üzlet: Nyíregyháza. Széchenyi-út 2, Műhely: Kis-tér 2. (Apollóval szemben.)