Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-06-25 / 50. szám
1916. junius 25. JNRHfalTIDÉK. 50-ik szám. 3 A közigazgatás egyik legnagyobb keréktörője — régi dolog — az aktagyártás. A rengeteg Írásbeliség, a sok véleményadás ügyosztályokba való átutalás, a rengeteg blanketta, skontró mi a csoda nemcsak a tisztviselők erejét és idejét forgácsolja el, hanem a publikumnak is kimondhatatlan károkat okoz. Ez ellen a tarthatatlan rendszer ellen évtizedek óta folyik a küzdelem és a sajtó szüntelenül követeli az Írásbeliség csökkentését s ezen az alapon a közigazgatás gyorsítását. Sajnos, eredményt alig-alig lehetett elérni. De íme, amit annyi sok igyekezet és erőfeszítés nem ért el, azt egy csapásra megcsinálja a háboruokozta papirhiány. A belügyminiszter e napokban rendeletet bocsátott ki, amelyben a papirhiányra és a drágaságra való tekintettel a legszigorúbban elrendeli, hogy az aktákban minden bőbeszédűséget kerüljenek, ahol csak lehet, szóbelileg intézzenek el mindent, a sok másolás, átírás, leírás s ehez hasonló copfok szűnjenek meg. Alább közöljük a rendeletet, amelytől azt reméljük, hogy minden közigazgatási reformnál üdvösebb hatást fog elérni. A rendelet igy szól: A háborus viszonyok következtében a papirosban oly hiány és drágaság mutatkozik, amely a legnagyobb takarékosságot teszi szükségessé. A papiros kímélése elérhető közvetve az által, hogy az elintézés módját egyszerüsitjük, amit az Ügyviteli Szabályok rendelkezései nemcsak lehetővé, de kötelezővé is tesznek. Ezek az egyszerűsítések különösen a következők : 1. Írásbeli elintézés helyett alkalmazni kell, amikor csak lehet, a szóbeli vagy távbeszélő utján való elintézést, akként, amint azt az Ügyviteli Szabályok rendelik; 2. ha lehetséges, Írásbeli megkeresés helyett az eredeti iktatmányt, vagy az előadói ívet kell a megkeresett hatóságoknak vagy hivataloknak elküldeni avégbő', hogy ezek a kivánt értesítést arra jegyezhessék fel; 3 ha az iktatmányt illetékes elintézés végett kell elküldeni, ezt magára az iktatmányra vezetett hátirat utján kell tenni; 4. az elintézést lehetőleg szabatossággal és lövidséggel kell fogalmazni és tartózkodni kell minden terjengősségtől és felesleges megjegyzésektől, amelyek a munkát is szaporítják, a papirosmennyiséget is szükségtelenül fogyasztják; 5. az alsóbb hatóságoknak és hivataloknak adott utasítás foganatosításáról csak legritkább esetben, jelesül csak akkor kell jelentést kívánni, ha az a dolog természeténél fogva — pl további intézkedés megtehetése végett — szükséges, vagy a kérdés rendkívüli fontossága következtében indokolt; 6. a nemleges jelentések tételét általában mellőzni kell, tehát ilyeneket kívánni sem szabad. Mindez közvetve hat ki a papir kímélésére. Közvetlenül is arra kell azonban törekedni, hogy a papirossal a legtakarékosabban és leggazdaságosabban bánjunk. Evégből elrendelem, hogy: 1. az előadói ívek hátsó (negyedik) oldalát is fel kell használni fogalmazásra; 2. pótivekként (betéti ivekként) csak féliveket kell használni, ha ennyi elégséges; 3 féliveket kell használni a tisztázatok elkészítésére is, ha a tisztázat rajtuk elfér; 4. ha az elintézéssel másolatot is kell küldeni, ezt rendszerint magára az irat üres oldalaira kell vezettetni, tehát külön ivet vagy félivet erre a célra csak akkor kell használni, ha az iraton a másolat nem fér el; 5. ha egy időben ugyanahoz a hatósághoz hivatalhoz több iratot kell küldeni, valamennyit egy közös borítékba kell elhelyezni; 6. általában a papirossal, valamint egyéb anyagokkal is (nyomtatványok, űrlapok, zsineg stb) a lehető legtakarékosabban kell bánni és azokat rendeltetésükről eltérő célra felhasználni szigorúan tilos. Mindezeket a hatóságom és felügyeletem alá tartozó hatóságokkal, hivatalokkal és intézetekkel tudomás, szoros alkalmazkodás végett azzal közlöm, hogy a foganatosítás tekintetében szükséges részletes utasítások megadása az illető hivatalfőnöknek lesz a feladata. Budapesten, 1916. évi jun. 12. Sándor János s. k. Az aratási munkálatok biztosítása. A dadai felső jáiás főszolgabirája értekezletre hívta össze a járás jegyzői karát, hogy előre megbeszéljék és megállapodjanak az aratási munkálatok és termény összeírás ügyében szükséges tennivalók tekintetében. Ennek az összejövetelnek eredményeként a járás minden községében felfektetnek egy terményösszeirási főkönyvet. Minden cséplőgéptulajdonos kap egy könyvecskét, amelybe bejegyzi a napi cséplés eredményét. A könyvecske kettős lapokból áll, a bejegyzést másolva kell végezni és az egyik kiszakítható lapot 48 órán belül az elöljáróságnál be kell szolgáltatni. A termény tulaldonos ugyancsak 48 óra alatt kötelezve van az elcsépelt termény mennyiséget bejelenteni. A járás agilis főbírája megállapította a napszám és a cséplési szám nagyságát és erről a következő falragaszon értesíti a járás közönségét : Szabolcsvármegye dadai felső Járás főszolgabírójától. 3500-1916. Hirdetmény. Az aratási munkálatok biztosítása érdekében a gazdasági intéző-bizottság javaslata és a kormány 600 1916- M. E. számú rendelete alapján a következőket rendelem: 1. A más községbe előre el nem szegődött munkások községökből az aratás befejeztéig el nem távozhatnak. 2. A cséplési munkálatokhoz csakis a helyi gazdasági bizottsági elnökének engedélyével lehet hozzáfogni, tehát maga az aratás előbb az egész község határában befejezendő. Aki hamarabb learat, felszólításra köteles a hordás és cséplés előtt másnak aratni. 3. Az aratási bérek : Az aratás kisholdanként 9 korona 60 fillér, hordásnál cséplésnél térfi napszám 5 korona, női napszám 3 korona, gyermek napszám 1 korona 60 fillér koszt nélkül. Hordási fuvardíjba 60 százalékkal többet lehet számítani, mint a mennyit a háború előtt fizettek. 4 A cséplési százalék 6°/o-ban állapittatik meg, ugy hogy benzint, vagy egyéb fűtőanyagot a cséplőgéptulajdonos köteles adni. Ha azon an a cséplés egy helyen 48 óránál rövidebb ideig tart, a cséplögéptulajdonos 7 százalékot számithat. 5. A cséplőgép tulajdonosok mindaddig, mig községükben rájuk szükség van, idegen helyre nem mehetnek. 6. A munkásoknak pálinkát adni tilos. Ezen rendelkezések betartását szükség esetén karhatalommal fogom biztosítani s azokat, akik ellene vétenek 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 korona pénzbüntetéssel fogom sújtani. A hatóság és a gazdasági intéző-bizottság tagjainak támogatása mindenkinek hazafias kötelessége. Gáva, 1916. junius hó 20. Olchváry Pál, főszolgabíró. — Népies időjóslás. Ha a tokaji hegy „füstöl", akkor eső lesz — mondja a nyíregyházi nép De idővel e mondáson is változtat majd a Vozáry-féle felhőoszlató, ha majdan hazánkban is pártolni fogják a szabad kutatást és ennek eredményét. A háború. (A « Ny.irvidék » eredeti távirata.) Budapest, junius 23-án. Orosz hadszintér: A Ceremos-völgyben az oroszok előnyomulóban vannak Kuty felé. Egyébként Bukovinában és Keletgaliciában a helyzet változatlan. Állásaink ellen Radzivilovtól délkeletre és északra az ellenség tegnap számos heves támadást intézett; mindenütt visszavertük. A Linsingen tábornok parancsnoksága alatt harcoló haderők Gorohovtól északkeletre és Lokacytól keletre az oroszokat tovább vetették vissza. Lokacynál csapataink több mint 400 foglyot és 4 orosz gépfegyvert szállítottak be. A Stochod—Sztir-szakaszon az ellenség több erős ellentámadása meghiusult. Olasz hadszintér: Tegnap az ágyútűz a Doberdó-fensik északi szakaszán időnként igen heves volt. Az ellenségnek állásaink ellen ismételt gyalogsági támadásait Mrzli Vrh-től délkeletre visszavertük. A Plöcken-szakaszon ma reggel élénk tüzérségi harc kezdődött. A Dolomit-harcvonalon meghiusult az olaszoknak a Croda del Ancona ellen intézett támadasa. Ugyanez volt a sorsuk a Primolano területéről indított elszigetelt ellenséges előretöréseknek. Az Ortler-területen a határon csapataink több magas csúcsot szálltak meg. Délkeleti hadszintér: A Vojusa alsó folyásánál csatározás volt. A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Budapest, junius 3. Események a tengeren : 22-én este tengerészeti repülőgépek egy csoportja Monfalcone mellett eredményesen bombázott ellenséges állásokat. 23-án reggel egy tengerészeti repülőgépraj megtámadta Velencét. A Nicola Alberoni-erődben, a gázgyárban, de különösen az arzenálban nehéz bombákkal számos telitalálatot értek el és nagy tüzeket idéztek elő. A repülőgépek, amelyeket hevesen, de eredmény nélkül lőttek, sértetlenül tértek vissza. A hajóhad parancsnoksága. Berlin, jun. 23. Nagyfóhadisállás jelenti : Nyugati harctér: Yperntől keletre meghiúsítottuk az ellenség támadási kísérletét. Német járőrvállalkozások alkalmával igy Lihonsnál Lasinynél és a Maason de Champagnie majornál (Masigestől északnyugatra) néhány tucat foglyot ejtettünk és több géppuskát zsákmányoltunk A Vaux erődtől nyugatra elfoglalt árkaink ellen intézett három francia támadást visszavertük, itt junius 21-én 21 tisztet és több mint 400 főnyi legénységet fogtunk el. Tegnap ellenséges repülők megtámadták Karlsruhet é§ Mülheimot, Badenben valamint Triestben a polgári lakosság köréből, az áldozatok egész sorát veszítettük. Említésre méltó katonai kárt e helységben nem okozhattak és nem is okoztak A támadók négy repülőgépet veszítettek el. Egy-egy repülőgép viszszarepiilése alkalmával Niederlauterbachnál és Leibachnál leszállani kényszerült A bennülök közül akiket elfogtunk, két angol volt, a másik két repülőgéppel légiharcban bántunk el. Ez alkalommal Hoendorf hadnagy hatodik ellenfelét szedte le. Ezenkívül tegnap ellenséges repülőgépet iőttünk le Ypern vidéken.) Múlczer hadnagy ötödik repülőgépe (Lanconnal) Greudpertől délre Marchcheimnél, Gebweilertől keletre és Sennheimtól délnyugatra úgy, hogy ellenfe-