Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-25 / 50. szám

4 50-ik szám JSfrÍRtflDÉK 1916. junius 25. leink összesen 9 repülőgépet veszítettek el. Repülőrajaink támadást intéztek a St.-poli katonai telepek ellen, valamint ellenséges táborok és szállások ellen Verduntől nyugatra és délre. Keleti harctér: Hindenburg tábornagy hadcsoportja Berezinánál történt rövid előretörés alkalmával Bodganowtól keletre 45 fogoly, két géppuska és két revolverágyú jutott kezünkre. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja Ozarischitól északkeletre a csatornaállások el1 en előnyomuló gyengébb ellenséges osztagokat véresen visszaverte. Linsingen tábornok hadcsoportja az ellenség többszöri előtörése ellenére támadásaikkal Lucktól nyugatra és délnyugatra előrehaladtak. A Breszteczkó Brody-i vonal előtti arcvonalon az oroszok előretöréseit könnyűszerrel visszavertük. Bothmer gróf tábornok hadseregénél nincs újság. Balkán harctér : lénveges esemény nem történt. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) Színház, A Cyklámenről szeretnénk még egyet-mást elmondani, mert a darab igazán a magyar vigjátékirodalom egyik remeke és az előadás mintaszerű Azonban a hét szenzációja a Mágnás Miska most mindent háttérbe szőrit. Tehát a hires nevezetes Mágnás Miska, a Bakonyi librettója és a Szirmai muzsikája. És ez a muzsika elég jó, van néhány igazán ügyes száma, néha kicsillámlik a Zerkovitz-fé

!e selejtes szentimentálizmus, de a Baracs és Rolla kettőse valóban értékes, a Marcsa számaiban zamatos magyar stilus törekszik fel. Tánc számai elsőrangú számba jöhetnek. Librettója azonban kitűnő és négy főszerepnek ad helyet. Baracs és Rolla szerepe Gömöri és Szigeti kezében volt. Mondanunk sem kell, hogy nagyon jó kezekben. Gömöri szépen játszott és jól énekelt, de Szigeti újból bámulatunk és elragadtatásunk tárgya lett. Hangja lágy és érzésteljes, játéka friss és életteljes, ő maga kitűnően nézett ki. Az érdeklődés központjában azonban természetesen Bihari Böske állott, akit — sajnos — csak vendégként láthatunk és aki Marcsát adta. Bájos arca, kedves megjelenése nem keltette a nehézkes szolgáló illusióját, de ezt annál szivesebben néztük el, mert az el nem változtatható egyénisége az, mely őt előttünk oly rendkívül vonzóvá teszi. Hangocskájának behízelgő volta, rendkívül kecses tánca és főleg játékának szeretetreméltósága utolérhetetlennek látszik. Nagyon-nagyon szívesen látjuk őt a színpadon. Az egész előadás kitűnően haladt és csak a sok ismétlés okozta, hogy éjféltájban jutottunk haza. Zsúfolt ház. Koltai ma már külön fogalom, ő a színpadon a derű, a csodálatos ügyesség, nincs szükség arra, hogy külön megemlittessék. Koltai adta a Miskát, elég ennyit mondani. A zenekar eléggé megoldotta feladatát, de a pizzicato zeneszámnál ajánljuk a nagybőgősnek a karmestert figyelmébe, nehogy mindig hátul kullogjon, mikor mindenki halad, ^te." Borbély Lili Nyíregyházán. A színigazgató, akinek hetenkint 2—3 újdonságot tartalmazó műsora a legtulzottabb igényeket is kielégítheti, a jövő héten vendégszerepléssel lepi meg a közönséget. Három estén át, három legjobb szelepében viszontláthatjuk azt a primadonnát, akit eddig legjobban halmozott el a közönség szeretetének jeleivel: Borbély Lilit. A példátlan népszerűségnek örvendő művésznő szerdán a Cigányprímás, csütörtökön a Lengyelvér, pénteken az Őnagysága ruhája darabokban lép fel általános bérletszünetben, csekély helyáremelés mellett. A vendégjáték jegyeinek előjegyzését már vasárnap délután megkezdik. * Műsor: Hétfő. P. Bihary Böske fellépésével Mágnás Miska. Kedd. Cyranno de Bergerac jön. Szerda. Borbély Lili föllépésével Cigányprímás nagy operette. Csütörtök d. u. 2 és fél órakor félhelyárakkal Legénybucsu operette, délután 5 órakor félhelyárakkal Lyon Lea. Este Borbély Lili vendégfölléptével Lengyelvér nagy operett. Péntek. Borbély Lili bucsufellépésével Őnagysága ruhája színjáték újdonság. Bérletszünet, felemelt helyárakkal. Szombat. P. Bihary Böske felléptével Mágnás Miska. Vasárnap délután 2 és fél órakor félhelyárakkal Karikagyűrű operette-ujdonság. D. u. 5 órakor félhelyárakkal Cyklámen vigjátékujdonság Este Mozitündér táncos operette. r ijifiMinj^»w^>nrrwri¥rü

JLiriirrrvT>TiorrrTiTrirfn & város közgyűlése. A város képviselőtestületének az elmúlt pénleken tartott junius havi rendes közgyűlése emlékezetes nap lesz Nyíregyháza város képviselőtestületének történetében. Az egymással homlokegyenest ellentétes gazdasági eszmék ilyen nyílt összeütközésre még sohasem kerültek. Hogy azután ez az összeütközés személyes kérdésben való kölcsönös válaszokra és magyarázatokra adott alkalmat, az már az izgatott vitának csupán egy sajnálatos járuléka volt. Mindazok azonban, akik a képviselőtestület ülését végig hallgatták, bizonyára azzal a megállapítással távoztak el, hogy kívánatos lenne, ha a képviselőtestület tagjai a személyi momentumok teljes kiküszöbölésével a vitát más ügyekben is olyan magaslatra emelnék, a melynek eredménye a varos érdekeire nézve csakis előnyös lehet. De tartsunk sorrendet. A közgyűlés megnyitása után meleg részvéttel emlékezett meg az elnö'ílő polgármester Kun Mályásnak a képiselőtestület volt tagjának és a status ante quo izraelita egyházközség elnökének haláláról, valamint a Szabolcsvármegyében az elmúlt hét hétfőjén óriási károkat okozott cyklonnak pusztításairól. Az eddig beszolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a cyklon pusztítása Njírbalkány, Geszteréd és Nyírmihálydi községekben az anyagiakon kivül emberáldozatot is követelt. Amennyiben a pusztulás segélyactio megindítását tenné szüségessé, az elnöklő polgármester kijelentette, hogy erre vonatkozó javaslatát annak idején a képviselőtestületnek meg fogja tenni. A tárgysorozatra áttérve megállapította a közgyűlés a város közigazgatási hivatalainál alkalmazott dijaokoknak állami hozzájárulással adott drágasági segélyét, s tudomásul vette a vármegye törvényhatósági bizottságának a város 1916. évi költségvetésének megállapítása, a házipénztár megzavart egyensúlyának helyreállítása, a városi színház helyiségének mozgófénykép előadások céljaira való bérbeadása tárgyában hozott jóváhagyó határozatait. A vakokat gyámolító országos egyesületbe a város alapító tagul lépett be. A Máv. debreceni üzletvezetősége arra kérte a várost, hogy a nyíregyháza—sóstói vasútvonal mentén levő óvszalagot örökáron adja el. A szakosztályok és a tanács javaslatára kimondotta a közgyütés, hogy az óvszalag tulajdonjogához ragaszkodik. Nincs kifogása azonban az ellen, hogy az óvszalag használatáért fizetett bér mérsékeltessék. Klár Sándor és társai nyiregyházi lakosok, valamint a mármarosszigeti ref. lyceum igazgató tanácsa Szabolcsvármegye törvényhatóságától a nyíregyháza—hajdudorogi útnak kiépítését kérelmezték. Az alispán a kérvényeket nyilatkozattétel végett a képviselőtestület elé utalta. A közgyűlés kimondotta, hogy a simái útnak kiépítését maga is feltétlenül szükségesnek, kivánatosnak, közérdekűnek és sürgősnek tartja, azonban akként, hogy az által a nyíregyháza— dombrádi és nyíregyháza—büdszentmihályi utaknak már elrendelt kiépítése halasztást ne szenvedjen. A villamosági részvénytársaság azzal a kérelemmel fordult a képviselőtestülethez, járuljon hozzá, hogy a világítás céljára eladott villamos energiának hektowat óránkénti egységára a magánfogyasztókkal szemben 6 fillérről 8 fillérre, a városi épületekben 5"2 fillérről 6 fillérre, a jéggyár üzemében 1*2 fillérről 1-4 fillérre, a közvilágítás egységára pedig 10% kai emeltessék. Kérelmét a társulat azzal indokolta, hogy bár a társulat részéről a vis major esete régen beállolt, a társulat azonban erejét meghaladó módon igyekezett eddig a város és a közönség jogos igényeit kielégítené. Az anyagárak és üzemköltségek azonban oly horribilisen emelkedtek, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a társulat nemcsak érzékeny veszteséget szenvedni lenne kénytelen, hanem a kényszerhelyzet következtében üzemét is korlátoznia kellene. Az együtes szakosztályok és a tanács javaslata az volt, hogy a közgyűlés ne ismerje el a társaság részéről emiitett vis major fenforgásának bekövetkeztét s szigorúan ragaszkodjék a társulattal kötött szerződés rendelkezéseinek betartásához. Méltányosságból azonban amelynek feltételei kétségtelenül fennforognak járuljon hozzá a közgyűlés, hogy a maganvilágitás ára G fillérről 8 fillérre, a jfggyór áramfogyasztásának egységára pedig 1'2 fillérről 14 fillérre emeltessék föl. Fekete Sándor a javaslat elutasítását indítványozta. A társulat évi mérlegeiből vett adatokkal bizonyította, hogy habár a társulat üzeme ezidőszerint lukrativnak nem is tekinthető, mindenesetre mégis oly tartalékokkal rendelkezik, amelyek a háborús viszonyok következtében előállott üzemkiadások fedezésére bőven elegendők. Igy a társulat az 1915. é?ben tehát a háború derekán 50,000 koronával gyarapitolta a tartalékalapot. Dr. Hoffmann Mór igazságtalannak tartja a társulat kérelmét. A társulat nem altruista szervezkedés, hanem nyereségre alapított vállalat. A mai világháborúban, amikor a közép • osztálynak kirívó nyomorát semmisem bizonyítja jobban, mint az a szomorú kép, hogy 5000 korona évi fizetést élvező, uri ruhában járni, s társadalmi kötelezettségeket teljesíteni kénytelen középosztályhoz tartozó egyén villanyfény mellett költi el a száraz krumpliból álló vacsoráját azért mert húsra egyáltalában nem telik, amikor a középosztály már valósággal állati hörgeseket hallatt a nyomornak súlya alatt, akkor épen ezt a nyomorgó középosztályt amely a magánvilágitóknak a zömét teszi, ujabb adóval megterhelni csupán azért, hogy a szívtelen részvények magasabb osztalékot jövedelmezenek nemcsak nem jogos és nem igazságos, de egyenesen felháborító. Dr. Kállay Rudolf, dr. Meskó László, Liptay Jenő. Somogyi Gyula, dr. Szesztay Zoltán egyértelmüleg tiltakoztak a dr. Hoffmann Mór és Fekete Sándor részéről megnyilatkozott felfogás ellen. A közgyűlési teremben — úgymond dr. Meskó László — nem részvényesek, nem érdekcsoportok, nem vallásfelekezetek és egyéb társadalmi eltagoltságok, hanem részben a virilismus jogán, részben szabad polgároknak, szabad választása utján bekerült szabad férfiak ülnek, akik a mai napig mindenkor kizárólag a város jól felfogott érdekeit képviselték és védelmezték. Tiltakozik tehát az ellen, hogy akár osztálybeli, akár más eltagoltság eszméje a képviselőtestületben gyökeret verhesen. A részvényes épen olyan érző ember mint az, akinek részvénye nincsen, a részvény nem más, mint a becsülettel teljesített munkának eredménye, amely tehát joggal követelheti a maga törvényes hozadékát. A hosszú vitának, amelyben személyes élü és jellegű felszólalások is tarkították egymást, az eredménye az lett, hogy a képviselő testület 1 szótöbbséggel elfogadta a tanács javaslatát. Ezután közgyűlés dr. Patek Béla színigazgatónak 1920. szeptember l-ig átengedte a városi színház helyiségeit oly feltétellel, hogy az átengedést a város minden évben szabadon