Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-22 / 49. szám

Nyíregyháza, 1916. junius 22. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 47. szám. VÍPlfTTlPTT A AJCHLJC XJlJdöJW*® A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesölet Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. P03TACHEQUE 2955Í. Kéziratokat nem adunk viettza. Hirdetések árssabsjs szariot siémitiet-ak. Legolcsóbb bír-eté* 1 K. Hix'atalos hirdetések sora 63 f. A nyílttól soronként 80 ^ Apró hirdetések 10 niis 1 K, minden további szó S fillér. Vastag bstüvsl szedett kólsisrcaen számit. Adóelvek. Az állam háztartásában napról-napra fölmerülő szükségletek ujabb és ujabb jövedelmekről való gondoskodást kívánnak. E jövedelmek forrásai az állami birtokok, üzemek és adók. A birtokjövedelmek helyesebb birtokpolitikával lennének fokozhatok; sőt hatalmas birtoktestekhez is juthatna az állam, ha jogának érvényesítésével rátenné a kezét a nem céljaikat szolgáló régibb és ujabb birtokadományokra. Az üzemek kihasználása s a belőlük várható jövedelem fokozása szempontjából nem igen lehet okunk semmiféle panaszra; a jövedékek és illetékek az egész vonalon emelkedő irányzatot mutatnak s mindnyájunk által érezhetők. Az adók emelésére vonatkozó javaslatok épp mostanában vannak napirenden s amennyiben az álam minden polgárát közvetetlenül érdeklik és érintik, lehetetlen hogy velük legalább nagyjában és főbb vonásaiban ne foglalkozzunk Az egyenes adóknál a földbirtok az első, amely könnyen el tudná viselni a nagyobb megadóztatást. A löld értékének állandó emelkedésével hozama is növekedik és viszont; az igazság tehát ugy hozza magával, hogy ne a régi becslés, hanem a tényleges helyzet szolgáljon alapul a teher kivetésére. Megkülönböztetést is lehetne itt tenni azokkal szemben, akik pusztán haszonélvezők, azok javára, akik hivatásszerüleg űzik a mezőgazdaságot. A munka helyes értékelése oda vezet, hogy a tőkejáradék nagyobb megterhelését is hangsúlyozzuk. Semmiféle állami és társadalmi érdek nem kivánja, sőt nem is tűri az öröklött javak improduktív élvezetét, és bármely útonmódon álljon elő a nagy vagyonhalmaz, megfelelő helyet csak úgy találhat az államszervezetben, ha nem vonja ki magát a legutolsó fillérig alkalmazott progresszív adózás terhe alól. Ez okból érthető és szükséges eljárás a háborús viszonyokból származó nagy jövedelmek megadóztatása is; mint általában minden nagyobb jövedelemé, amely túlhaladja a tisztességss megélhetés keretének mértékét Hogy a házbérjövedelmeknek elbírálása is ebbe a csoportba tartozik az adózás szempontjából, az az eddigiekből önként következik; ámbár ezen a téren még nagyobb mértékben fenyegető az áthárítás veszedelme, mint bármely más területen. Kímélő mérséklet csak a pontosan kimutatható kereset adójánál lenne alkalmazandó, egyfelől azért, mert ez a jövedelem el nem titkolható és ki nem játszható, másfelől azért, mert ezek az adóalanyok vívják meg a legnehezebben a létfentartás küzdelmét. A nem egyenesadóknál a közszükségleti és élvezeti cikkek igazán nem eshetnek egyenlő elbírálás alá Amennyire jogos tehát, hogy a lukszuszfogyasztás akár a legnagyobb adóval is sujtassék, annyira méltánytalan a mindennapi és nélkülözhetetlen élelmiszerekhez és egyebekhez való hozzájutás megnehezítése Ehhez persze az lenne elsősorban szükséges, hogy például az alkohol ne közszükségleti cikknek minősíttessék s hogy ne maga az állam legyen indirecte a legnagyobb lukszustermelő. Helyzetünk megköveteli, hogy ujabb adóterheket vállaljunk, akár a régiek fokozásával, akár egészen ujak behozatalával; de meg is szokhattuk már, hogy a porció mindig csak nőtt és sohase fogyott. Ha nem is mindenben megnyugtató, de mégis könnyebben elviselhető akkor lesz az adóteher, ha egész rendszeres munka megbecsülésének alapján épül fel, méreteiben pedig a mindvégig következetes fokozatszög elve jut kifejezésre. * * * MMMIMMIMMMM Cyklón Szabolcsban. Pusztulás Geszteréd, Balkány és Szakolyban. Hétfőn, e hó 19-én délután nagy vihar és zivatar vonult át Szabolcsvármegye területén. A vihar nyugat felől jött és mig városunkon csak mint zivatar vonult keresztül, addig helyenként igy Biriben is jéggel verte a határt és Geszteréd, Balkány és Szakolyban cyklon szerű förgeteggé változtatva, pár perc alatt rettenetes károkat okozott. A pusztítás rövid ideig tartott és a legnagyobb károkat Balkány községben és a szomszédos tanyákon okozta. Délután 6 óra 10 perckor elsötétült Balkányban az égbolt. Az emberek a szokatlan látvány elől — sejtve a vihart — sietve menekültek fedél alá, de igy is sok mezei munkás maradt kint a szabad ég alatt. Pár pillanat multán megkezdődött az istenitélet. A förgeteg, amelyet leirni is lehetetlen, a legvastagabb fákat csavarta ki tövestől, vagy törte derékba. A háztetőzeteket pehely módjára dobálta le a házakról és vilte tovább több száz méternyire. A pléh tetőkkel hihetetlen módon bánt el. Gyengébb tetőket teljesen elvitt, az erősebb fedélszerkezetekről felgöngyölítette a pléhet és ugy röpítette tovább. Nincs épület Balkányban, ahol nagy károkat ne okozott volna. A református templom óriás pléh fedelét teljesen elvitte, a torony ledőlt és gombja a szomszédos ház konyhájába fúródott bele. A zsinagóga fedeléből egy léc sem maradt meg. Össze sem lehetne szedni maradványait. A rituális fürdőnek csak a falai merednek az ég felé. Paplak, óvoda, iskola, gyógytár és a legtöbb magán ház fedetlenül áll és borzasztó látványt nyújtanak a szemlélőnek. Az utak járhatatlanok, mert egyetlen nagyobb fa nem maradt kidöntetlenül a községben és határában. Az ítélet-idő 12—13 percig tartott. Az ég egész idő alatt búgott-morgott. Korom sötétség borult a községre és a levegőben egész szál deszkák, csereBalkány, június 20. pek, gerendák, leszakított pléh darabok, paplanok, ruhanemüek kavarogtak. A kik a mezőn rekedtek, azt hitték elpusztulnak. A depressio a földhöz csapkodta őket, majd papirszeletként vitte, guritotta, árkon-bokron keresztül őket. Földbe, gyepbe, gyökérbe kapaszkodva védekeztek ezek a pusztulás ellen. Egy parasztszekeret lovastól emberestől a falu alatt az országútról egy vízállásba röpített a cyklon. Borzalmas látványt nyújt a falu elején levő gőzmalom és a Gencsy-féle park és kastély. Az üvegház mint eltaposott gyufaskatulya fekszik a földön, a park pedig mintha meg volna tilolva. A község északi végén levő szőlőskertben fekszik az egész szőlő. A venyigék lekopaszitva a gyümölcsfák egytőlegyig kicsavarva gyökerestől, vagy derékba törve. Oda a gyönyörű termés ! Jajveszékelő, kezeiket tördelő asszonyok járkálnak, botorkálnak a romok között. A haranglábig lecsonkitott toronyban pedig megszólal bánatos, fájdalmas hangon, az esti imára hívó szép szavú harang . . . Kállay Miklós a nagykállói járás hivatalvezető szolgabirája, már jókor reggel kiszállt Balkányba a pusztulás színhelyére és azonnal megtette a legszükségesebb rendelkezéseket. Legelőszőr az utakat hozták lehetőleg járható állapotba. A telefon és távirat huzalok teljesen tönkre mentek és a megye székhelyével csak Nagykállótól lehet érintkezni. Délelőtt jött meg a pusztulás híre a vármegyeházára. Dr, Ujfalussy Dezső főispán és Mikecz Dezső alispán azonnal a helyszínére siettek, ahol elképzelhetetlen és leírhatatlan látvány tárult szemeik elé. Bejárták az egész községet majd összehívták az elöljáróságot és megtettek minden szükséges sürgős intézkedést. A belügyminiszternek kimerítő távirati jelentés ment Balkány község pusztuld-