Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-11 / 46. szám

2 46-ik szám. JÍYÍSMÉK 1916. junius 11. dicső eseményeihez, hogy lelkünkbe öleljük azokat a ragyogó emlékeket, melyek egy uj világ teremtéséről beszélnek nekünk . . . ? Ennek a multak ködén átzengő beszédnek most nem legaktuálisabb vonatkozása, mert szivünk mélyére ható ereje, amikor egy, emberi kézzel összeontott világ romjai közt bukdácsolva megyünk előre s olthatatlan szomjuságok közt várjuk az uj élet hajnalának felderülését! A mindent bevilágító, általható pünkösti lélek tüze nem csak perzselt, nem csak égetett, hanem a nemes érez tüzpróbájának s kiválasz­tásának a nehéz munkáját is végezte; midőn az eredmény kétségtelenné vált . . . akkor a megpróbált s kiválasztott erőket olvasztotta össze egy nagyobb, törhetetlen egységbe, hogy az új világ felett semmi gyarlóság s gonosz indulat ne győzedelmeskedjék. Mégis úgy látjuk, mintha ez a világ már-már romokban heverne ; s éltető lelkünk, mintha haldokolna; mert hó­napok hosszú sora óta egyebet sem teszünk, mint amit isteni s emberi kéz alkotott, átgon­dolt tervszerűséggel, romboljuk, pusztítjuk! . . . Lesz-e ereje a hajdani pünkösti léleknek, hogy e nagy világégés, összeomlás borzalmai közzül kimenekülve, mint emberi társadalmunk mentő, oltalmazó angyala jelenjék meg felet­tünk ?! Meg lesz-é az a csodás munkája, hogy a nagy ellentétek áthidalása után, újra kezünkbe adja az emberi szabadság, békesség, haladás szent lobogóját ? . . Lesz-e még igazi ünnep ezen a világon, midőn a kiélezett kardhegyek letompulnak; a könyörtelen háború véres jár­maiba kényszeritett milliók mind-mind felszaba­dúlva, hivatásuk némán várakozó tűzhelyeihez hazaszállanak ? ! Lesz még igaz pünkösti ünnep e világon ; de csak úgy, ha a kétezer esztendős krisztusi hagyományokat nem eltemetni, hanem azokat egyéni, társadalmi, nemzeti éltünk zsinórmér­tékévé tenni teljes erővel törekszünk ; ha az a testvéri együttérzés, közös akarat, mely min­denkor csodákat teremt, nem most, sem a jö­vőben nem lesz szánalmas, csenevész gyermeke az emberiség lelkének, hanem életfeltételének egyetlen alapja, melyre nyugodtan helyezhet­jük akár sociális, akár egyéni boldogságunkat! Még mást az ősi önzés, hiúság, nagyra­vágyás, a kielégíthetetlen becsvágy, a törtető szellem áldatlan csatáját vívjuk ; még lángten­gerben viszik az olvasztó kemencre, hol nagy erővel megy végbe a kiválasztás munkája, de már messziről ide hallatszó szél zúgását hall­juk, már a pünkösti tüz diadalmas fénye mind erősebb lesz, hogy a csüggedés bátorsággá, a reménytelenség éltető reménnyé, a gyöngeség hősiességgé, a megaláztatás megdicsőüléssé változik át, mert igazságaink győzelmébe vetett hittel Isten- és ember szeretettel a népmüvei ő­dés ügyének őszinte felkarolásával vívjuk nehéz küzdelmeinket! Hogy ezt két év óta tiszteletre méltó hősiességgel végezzük, ehhez már isteni, pünkösti lélek ereje szükséges; a nagy diadal napját majd joggal nevezhetjük a honját s az emberiséget szerető lélek ünnepének! Melkó István. Kisvasúti menetrend. Bessenyei-térről indul: Délelőtt 630*, 734, 807, 900, 1000, 1100. Délután 1215*, 115, 230, 300, 410, 510. Este 600*, 700, 720, 810, 930 Sóstógyógyfürdőről indul: Délelőtt 601, 724*, 810, 920, H30. Délután 12&0*, 1250, 208, 330, 410, 430, 530. Este 630*, 720, 751, 840, 1000. A vastagabb betűkkel nyomatott idő adatok távolsági vonatokra vonatkoznak, a csillaggal jelölt vonatok a Szőlőtelep-hegyközséig, illetve onnan közlekednek. Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága dr. Ujfalussy Dezső főispán ur elnöklete alatt a folyó hó 9-ik napján tartotta meg rendes havi ülését. Mikecz Dezső alispán a tárgysorozat meg­kezdése előtt bejelentetthogy a főispán ur őméltóságát őfelsége a király a Nyíregyházán felállított a háború kezdete óta működésben levő Barakkórházban miniszteri biztosi minőség­ben kifejtett buzgó és eredményes szolgálatai­nak elismerése képen a Lipót-rend nagykereszt­jével tüntette ki. Javasolta, hogy a bizottság ez alkalommal őméltóságának szívből jövő szerencse kivánatait fejezze ki. Az alispán javaslatát a közigazgatási bizottság magáévá téve s tudatával annak, hogy azokért az érdemes és eredményes szolgálato­kért, melyekkel a vármegye főispánja a sebe­sült és beteg katonák ellátása és gondozása körül kifejtett tevékenységével nemcsak magá­nak, de a magyar közigazgatásnak is érdemeket szerzett az elismerésre, mindenképen rászol­gált a személyiségét ért legmagasabb királyi kitüntetés, őméltóságát ebből az alkalomból melegen üdvözli s neki a jövőre nézve leg­szívesebb szerencse kivánatait fejezi ki. Mikecz Dezső alispán jelentését Mikecz István főjegyző a következőkben adta elő: A körülöttünk duló világháború 22-ik hó­napjának — a nálunk mindig oly kedves, szép május hónapnak — eseményei ugy a csatate­reken, mint idehaza reánk nézve már nemcsak megnyugtatók, hanem biztatók is az irányban, hogy nyugodtan, felemelt fővel várhatjuk az eseménynek folytatasát s a magára oly sokáig várató béke elkövetkeztét! Az itthoni küzdelem megteremtette az anyagi eszközöket ahhoz, hogy messze, a ha­tárainkon tul küzdő hős fiaink végig vívhassák diadalmas csatáikat, mindnyájunk szent ügyé­ért. Munkáskéz hiányában nem maradt beve­tetlen terület vármegyénkben s a természet jóságosan — sőt valószínűleg — bőségesen fogja megjutalmazni a szorgos kezek munkáját. Ugyanezt a fontos hadicélt vitte egy nagy lé­péssel előbbre a május havában zárult negye­dik hadikölesön jegyzés szép sikere ís s lelkes örömmel állapíthatom meg e helyütt, hogy vár­megyénk közönsége ismét megértette e kérdés nagy horderejét és erejéhez mérten bőkezűen ajánlotta fel e hadikölcsönhöz készpénzét és betétjét, ugy hogy a negyedik hadikölcsönüni sikere messze felülmulta az eddigi szintén szép eredményeket. Az isteni gondviselés kegyelméből e hó folyama alatt katonáink is gyönyörű eredmé­nyeket értek el. Nem tartozik ugyan jelentésem körébe, hogy a harctéri eredményekről beszá­moljak, — de viszont nem lehet napirendre térni felette, — sőt büszkeséggel eltelve kell meg­emlékeznem azokról a gyönyörű sikerekről, melyekkel olasz szövetségesünknek sikerült megmutatni, hogy az árulás és erkölcstelenség siker helyett csak szégyent, gyalázatot, gyász és veszteséget hozhat a hitszegőnek. Önvédelmi háborúskodásunknak ez a része különösen a szivünkhöz nőtt s magasra korbá­csolja bennünk a nemzeti önérzetet. Ezt a fel­korbácsolt és nemes haragban égő nemzeti önérzetet láttam gyönyörködve fellángolni a május hónapban bevonuló 18 éves lelkes ifjú hőseink arcán, ez rezgett dalos ifjú ajkukon, mikor gondtalanul mentek a legszebb diadalok s a legborzalmasabb veszélyek babér övezte útjára. A hivó parancsra május hó 29-én 1964 besorozott katonát bocsátottunk ismét a haza védelmére, kik ifjú erejükben és fiatal bizako­dásukban csak az elért sikert látják s csak a még elnem ért sikerek gyors megszerzésének szent lángja ég bennünk. Hadikölesön. A IV-ik hadikölesön eredményére vonat­kozólag jelentem, hogy maga a törvényhatóság alapjaiból 600.000 koronát, a gyámpénztári tar­talékalapból 120.000 koronát, a vármegyei árva­szék 290.000 koronát jegyzett. A pénzintézetek, illetve a hadikölesön jegyzéssel megbízott inté­zetek által rendelkezésemre bocsátott adatok szerint 21.437,915 korona jegyeztetett le a vár­megye területén. Azt hiszem nem lesz érdek­telen, ha megemlítem, hogy az első hadiköl­csönre 6 millió 800 ezer korona, a második hadikölcsönre 8 millió 170 ezer 350 korona, a harmadik hadikölcsönre 15 millió 643 ezer 800 korona jegyeztetett. Orvos összeírás. A legutóbbi havi jelentésemben említést tettem arról, hogy a magyar királyi honvédelm miniszter ur az 1865. évben született és ennél fiatalabb azon orvosoknak, kik a hadrakelt seregnél alkalmazva nincsenek, az összeírását elrendelte. Az elmúlt hó folyamán ezen össze­írás befejezést nyert és ennek eredményeként a törvényhatóság területéről 41 ilyen orvost jelentettem be a magyar királyi honvédelmi miniszter úrhoz. ócska bőr. Mult hó 30-án megérkezett a sátoraljaúj­helyi magyar királyi honvéd állomás parancs­nokságtól ócska, használt bakkancsnak jelzett bőranyag, mely a cs. és kir. hadügyminiszter ur rendelkezése folytán Szabolcsvármegye szegénysorsu lakosai között lett volna szétosz­tandó. Sajnálattal kell azonban bejelentenem, hogy ezen bőranyagot tartalmazó vasúti szállít­mányt át nem vehettem és azt a sátoraljaúj­helyi honvéd parancsnokságnak visszaküldeni voltam kénytelen. Az átvételhez kirendelt szak­értők véleménye szerint ugyanis a szállítmány teljesen értéktelen bőranyagokat tartalmazott és azokban nemcsak egyetlen olyan lábbeli nem volt, amely kijavítással használható álla­potba lett volna hozható, de még csak olyan bőrrész sem találtatott, melyet lábbeli felső­rész, vagy pedig talp kijavítására érdemes lett volna felhasználni. A magyar királyi honvédelmi miniszter urnák az esetről jelentést tettem, mig Nyíregy­háza város polgármesterét és a járási főszolga­birákat felhívtam, hogy a törvényhalóság azon szegénysorsu lakosait, kik a hadségélyezés eme tényéről tudomást szerezvén, tömeges számban jelentették be a hasznavehetetlen lábbeliekre való igényüket, — a teljesen érték­telen bőranyagoknak az elküldő katonai pa­rancsnoksághoz történt visszautalásáról érte­sítsék. Lóvásárlási engedély. A magyar királyi belügyminiszter ur folyó évi május hó 25-én 72428—1916. V./a. szám alatt kelt rendelete alapján, melyben arról ér­tesített, hogy az összes cs. és kir. pótlóavató bizottságok által kiállított lóvásárlási engedélyek bevonattak, felhívtam a járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy a visszaélések meggátlása céljából a hatóságuk területén előforduló lóvásárlásokat hatékonyan ellenőrizzék és minden esetleg felmutatott ilyen érvénytelen engedélyt haladéktalanul von­janak be. Szalonna. A magyar királyi belügyminiszter ur arra való tekintettel, hogy a szalonnafélék iránt ál­landóan élénk és fokozott kereslet nyilvánul meg és igy közelfekvő a lehetőség ahhoz, hogy a szalonna beszerzés később nehézségekbe fog ütközni, folyó évi március hó 13-án lelhivatott arra, hogy a törvényhatóságnak a későbbi idő­szakban felmerülhető szalonna szükségletéről már most gondoskodjam, amikor a Haditer­mény részvénytársaság még ezen élelmicikkből készletekkel rendelkezik. Eme felhívás folytán nyomban intézkedtem, hogy az elsőfokú hatóságok a hatóságuk terü­letén szükséges szalonna mennyiségét megálla­pítsák és hozzám bejelentsék. A törvényhatóság területén összesen 7U0 mm szalonna szükség­let jelentetett be, mely mennyiségnek a Hadi­termény részvénytársaságtól leendő sürgős kiu­talása iránt még a lolyó évi május hó 20-án előterjesztést tettem a magyar királyi belügy­miniszter úrhoz, kitől azonban ez ideig válasz még nem érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents