Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-11 / 46. szám

1916. junius 11. JStYÍRVIDÉK. 46-ik szám. 3 Lisztellátás. A lakosság lisztellátásánál a mult hóban zavarok nem fordultak elő, a Haditermény részvénytársaság utján kiutalt 20 kocsi liszt mennyiség a szükségletet teljesen fedezte, hogy pedig az ellátás a még hátralevő idényre is biztosittassék, a főispán ur az ügy előadójával személyesen megkereste a részvénytársaság igazgatóját és sikerült vele egy oly megállapodást létesíteni, hogy a malmokban tárolt mintegy 75 vaggon termény a törvényhatóság és Nyíregyháza város lakosságának ellátására biztosíttatott. E mennyiségből az ellátatlanok számára tekintettel a törvényhatóság szükségletére 30 kocsi, Nyíregyháza város szükségletére 45 kocsi fog előreláthatólag szükséges lenni. Intézkedtem, hogy a malomvállalatok által a termények megőrletése sürgősen megkezdessék és az egyes járások szükségletét meghaladó menynyiséget a város szükségletére a Nyiregyházi Termény Áruraktárba fogom beszállittatni. A lisztet a rendes maximális áron felül a felmerült kezelési költségek fedezetére két fillérrel fognak kgr.-ként magasabb árban forgalomba bocsájtatni és a malmoknak a hatályon kivül helyezett szerződés értelmében a métermázsánkénti 5 korona 25 fillér pótdíj felszámítása nem lehetséges, miért is a mult évben a malmok által történt befizetések kiutalásáról intézkedtem, Termény. Az 1916. évi buza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zab termésnek zár alá vételéről szóló 1750—1916. M. E. számú rendelet megjelent és az a folyó évi junius hó 1-én lépett életbe, e rendelet a mult évi 2072 számú rendelettel általánosságban megegyez és az egyes pontoknál történt változás. Ilyen, hogy a zár alá vétel a kölesre is kiterjesztetett és az őstermelőknek a saját házi és gazdasági szükséglet cimen fejenkint és havonkint búzából, rozsból, kétszeresből és árpából a mult Révben engedélyezett 17 kgr. helyett 18 kgr.-t lehet megtartani. a nem termelőknek saját házi és gazdasági szükségletre, nemkülönben azon termelőknek, kiknek szükségletét saját termése nem fedezi folyó évi október hó 15-ik napjáig a községi elöljáróság illetve a városi polgármester által kiállított vásárlási igazolvány alapján a szükséglet azon községeknék területén, ahol lakik, mig a járási főszolgabíró (polgármester) által kiállított vásárlási igazolvány alapján bármely törvényhatóság területén joga van vásárolni. A malmoknak [terményeket feldolgozásra csak akkor szabad elfogadni, ha az őröltető fél községi elöljáróság által kiállított igazolványnyal bizonyítja, hogy azt jogosan szerezte és használhatja fel. A malomvállalatok csak vámőrlést végezhetnek és az őrlési vám százalékát a törvényhatóság feladata megállapítani, azonban ez a feldolgozandó gabona mennyiség 10 százalékánál több nem lehet. A törvényhatóságok az ellátatlanok szükségletére a Haditermény részvénytársaság utján fogja beszerezhetni a szükségletet és erre vonatkozólag az utasítások a közelebbi időkben kifognak adatni a belügyminiszter ur által, mihelyt ez leérkezik a szükséges intézkedést megteszem és ugyanakkor fel fogom hivni a vármegye közönségét, hogy lehetőleg mindenki igyekezzék szükségletét október hó 15-ig beszerezni, bogy az ellátásban a törvényhatóságra nagy feladat ne háruljon. Intézkedtem, hogy a mult évi termés feleslegei a hatóságok által feltárassanak és a Haditermény részvénytársasági bizományosnak átadassank. Az elkobzás aránylag csekély menynyisége azt bizonyítja, hogy a lakosság felesleges terményét a hatóság felhívására legnagyobb részt önként szolgáltatta be, egyszersmind igazolja, hogy az erre vonatkozó rendeletek kellő erélylyel, szigorúsággal végrehajtattak. Uj termés. Az uj termés feldolgözhatásáig a lakosságnak kenyérsaükséglete biztosítva van, annál nagyobb gondot okoz gazdáinknak az uj termés le aratásának gondja, a nagy munkaerő hiány folytán, mely a foganatosított összeírás és a munkaerő kérelmek egybevetéséből 6800 főre tehető és ennek hiánya gazdáink a takarmány betakarításánál is oly erősen érzik, hogy naprólnapra jönnek táviratok a munkabizottsághoz munkaerő engedélyezése iránt. A bizottság nap-nap mellett intéz felterjesztéseket a miniszter úrhoz a megállapított hadifogoly contingens felemelése végett és ez ügyben mult hó 22-én a főispán ur vezetése mellett személyesen is felkereste a földmivelésügyi miniszter urat, azonban ennek dacára eredmény nincs, mert a mai napig csupán 24 katonai munkásosztag küldetett és ez a 480 ember azonban a munkaerő hiányt pótolni nem képes, miért is reá mutatva gazdasági termelésünk válságos helyzetére, táviratilag ismételten és több ízben kérjük ezer munkaerő azonnal engedélyezését, hogy a takarmány betakarítása biztosittassék, hiszem, hogy végre e felterjesztéseknek eredménye is lesz. Rózgállc. A második permetezéshez szükséges rézgálic mennyiség még mult hó végén megrendeltetett, azonban tekintettel arra, hogy a megrendelésre azon értesítést vettem, hogy a gyár, honnan a rézgálic küldetik, csak napi 60 mázsa termelésére van berendezve, alig hiszem, hogy az idejében kiosztható legyen. Az eddig engedélyezett tizenkét kocsin felül még tiz kocsi kiutalása iránt tettem előterjesztést. Lovak bevonása. Jelentem továbbá, hogy a mezőgazdasági munkára kiadott katonai lovaknak bevonását a magyar királyi honvédelmi miniszter ur aratás befejeztéig elhalasztotta. Cigány ugy. Ugy a hatóságok, mint hazánk lakossága már nagyon régen érezte szükségét annak, hogy a kóbor, úgynevezett sátoros cigányok, kik az állami jogrendbe beilleszkedni nem akarnak és nem tudnak és a köz- és vagyonbiztosságot a legnagyobb mértékben veszélyeztetik, megrendszabályoztassanak, erélyes intézkedésekkel eddigi életmódjuk felhagyására kényszeríttessenek. A háborús viszonyok alatt még égetőbb és sürgősebb lett a cigányügy rendezése, egyrészt mivel a hadköteles kórban állók a haza iránti kötelességük teljesítése alól magukat elvonják, másrészt mivel a férfiak nagyszámának távolléte miatt a közbiztonságot az eddiginél is sokkal nagyobb mérvben veszélyeztetik. Eme körülmények indították a magyar királyi belügyminiszter urat arra, hogyha egyelőre ideiglenesen erélyes kézzel hozzálásson a cigányügy rendezéséhez és megfelelő rendszabályok alkalmazásával kóborlásaiknak gátat vessen és a közbiztonságra veszélyes voltukat hatálytalanítsa. A folyó évi május hó 17-én 15 000—916. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet intézkedik a kóborcigányok ideiglenes megrendszabályozásáról, mely intézkedések a toloncszabályzat rendelkezésein alapulnak. Ezen intézkedéseknek az a céljuk, hogy egyrészt megszüntessék az a veszély, amelyet a kóbor cigányok a közbiztonságra az időszerint előidéznek, másrészt, hogy mindazon törvényes rendelkezéseknek, amelyek az állam minden polgárára egyaránt kötelezők, a kóbor cigányokkal szemben is érvény szereztessék. E rendelet értelmében a cigányok a szokásos kóborlástól eltiltatnak és a velük szemben elrendelt rendszabály lénye az, hogy eddig is mig illetőségű községeikbe eltoloncolhatók lesznek, minden városban és a járás területén az e célra kijelölt községekben összegyűjtetnek, megfelelőleg foglalkoztatnak, hatóságilag élelmeztetnek és őriztetnek. Ezen célból a rendőrhatóságok kötelesek a hatóságuk területén talált vándor cigányokat mintegy meglepetésszerűen a folyó évi junius hó 5 - 15-ig napjai között összeszedetni és a város határában találtakat a város területén, a járásokban összefogottakat az előzetesen e célra kijelölt községekben összegyűjteni és ottan állandóan elhelyezni és őrizet alatt tartani. Ennek megfelelőleg a járási főszolgabirák utasíttattak, hogy a cigányok összegyűjtésére, elhelyezésére alkalmas községeket hozzájárulásom mellett idejébén jelöljék ki, az elhelyezésükre szolgáló helyiségekről, élelmiszerekről, őrzésükről k^llő időben gondoskodjanak, hogy összegyűjtésük az említett 10 nap alatt fennakadás nélkül megtörténhessen. Az igy összegyűjtött cigányok élelmezéséről a város, illetve a kijelölt községek kötelesek gondoskodni, annak költségeit előlegezni, megjegyezve, hogy az ellátásukhoz szükséges lisztet a magyar királyi belügyminisztérium utalja ki és e célra már ideiglenesen nagyobb mennyiséget kiutalványozott. A községi elöljáróság a cigányokat megfelelő munkára kötelezi és az eltartási, élelmezési költségeket a község elsősorban a cigányok keresményéből és az őt esetleg illető terítésből, vagy hadisegélyből kapja meg, a cigányok a legszükségesebb életszükségleti cikkekel természetben látandók el, készpénzt kivételes esetben kaphatnak, csekélyebb értékű szükségleti cikkekre, (mint só, dohány stb.) kisebb összeget keresete feleslegéből minden cigány kaphat. E rendelet hatályba léptétől kezdve, lovat öszvért, szamarat kóborcigány csak különös indokolt esetben, az elsőfokú hatóság engedélyével tarthat és szerezhet és marhalevelet nevükre csak hatósági engedély alapján lehet kiállitni és átírni. A jelenleg birtokukban levő vonó állatok további intézkedésig őrizet alatt tartandók. A rendelet intézkedik az iránt is, hogy a 18—50 év közötti férfiak népfelkelő szemlére állíttassanak, a hadisegélyre' jogosultak segélyezésük céljából összeirassanak és hogy az Összes őrizet alá vett nem szemleköteles kóbor cigányok azonnal beoltassanak és a községi, vagy körorvosok utján állandó egészségügyi ellenőrzés alatt tartassanak. Egyidejűleg a magyar királyi honvédelmi miniszter ur elrendelte, hogy a kóbor cigányoktól elvett nem ragályos beteg lovak és jármüvek hadiszolgáltatásra le foglaltassanak és a katonai becslöbizottság utján átvétessenek. Végül megemlítem, hogy a cigányok öszszegyüjtésére a szükséges karhatalom kirendeléséről és az elhelyezésükre kijelölt községekben a csendőrség megfelelő megerősítéséről a magyar királyi belügyminiszter ur intézkedett. Megemlítem még, hogy a nyíregyháza— dombrád—tiszarévi 34 km. hosszúságú közút kiépítése is kezdetét vette, — mivel azonban a kereskedelemügyi miniszter ur által kilátásba helyezett 600 orosz fogoly munkást a hadügyi kormány nem bocsáthatta rendelkezésemre, a munkálat munkaerő hiányában nem vagy nagyon is kismérvben lesz folytatható. Végül bejelentem, hogy Szalay Jenő szolgabíró állásáról lemondott, mely lemondást a törvényhatóság május hó végétől kezdődőleg elfogadta. Dr. Szesztay Zoltán tiszti főügyész jelentette, hogy május havában 3 fegyelmi eljárás volt folyamatban, rendbirságolás 1 esetben fordult elö. Dr. Dohnál József t. főorvos jelentése szerint május havában 602 egyén halt el, 290 fi és 312 nő, ezek közül 281 volt éven alóli gyermek. Törvényszéki boncolás 6 esetben, rendőri hullaszemle 3 esetben fordult elő. Füsthy Antal kir. ügyész bejelentette, hogy a kir. törvényszéki fogházban május 31 én a létszám volt jogerősen elitélt 84, felebbezés alatti 14, vizsgálati fogságban 28, összesen 126. Nemre nézve 86 fi és 40 nő. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az iskolákban megtartott kárpáti ünnepély alkalmával 6322 kor. 22 fillér folyt be. A IV. hadikölcsönre a tanítók közreműködésével 334,550 koronát jegyeztek. Hoffmann Sándor kir. főmérnök jelentette, hogy az állami és törvényhatósági közutak állapota jó volt, közlekedési akadályok nem fordultak elő. Mezey Béla m. kir. állategészségügyi felügyelő jelentette, hogy a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai május hó folyamán kedvezőek voltak. Fertőeő állatbetegségek csak csekély számban jelentkeztek.