Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-11 / 46. szám

Nyíregyháza, 1916. junius 11. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 47. szám. T IDEK. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 13B. POSTACHEQUE 2955Í. Kéziratokat nem adunk vissza. I HIrdstcsck árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdet** j 1 K. Hivatalos hirdetések sors 60 t. A njrilttér soronként £0 <• i Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. II pünkösdi lélek. Vigasztalásnak, erősítésnek és bátorí­tásnak lelke a pünkösdi lélek. Ha egykor arra volt szükség, hogy felrázza a tespedt világot és megtérésre szólítsa az embert: ma ezerszerte forróbb vágyódással várjuk érkezését, hogy le­csöndesitse a fékevesztett szenvedélyeket s a béke útjára vezérelje az emberiséget. Mert beszélhetünk másról, cseleked­hetünk másként: érezni csak egyet érzünk mindnyájan, azt, hogy elég volt a meg­próbáltatásból, az erőfeszítésből és a szen­vedésből. Ráfér a vigasztalás egész nemzetünkre; hiszen legjobbjainkat állítottuk sorompóba, kiktől örökre el kellett bucsuznunk. Nincs olyan család, amely gyászba ne borult volna és sok időnek kell elmúlnia, hogy könyeink felszáradjanak, sóhajaink elhall­gassanak, s fájdalmunkat büszkeséggel viseljük. A pünkösdi lélek megérteti velünk a nagy tragédiát s megvigasztal bennünket a nemzeti kötelesség teljesítésének ön­tudatával. Erőt helyünk megállására annyit fej­tettünk ki, hogy csodálattal nézi mun­kánkat a világ. A rábeszélésnek alattomos, a szembeszállásnak nyilt fegyvereivel any­nyiszor kellett megküzdenünk, ahányszor rákényszeritettek az önvédelemre. És min­den vitézünk hős volt a küzdelemben; minden áldozatunk vértanú volta halálban. A pünkösdi lélek töltsön el mind­nyájunkat továbbra is; ez az erőforrás ki nem merül soha és acélos erőt ad küzdő karunknak. És ha azt tekintjük, mennyi önbizalom röpítette fiainkat a véres rózsák mezejére: van-e gondolat, amely felfogja, van e szó, amely kifejezni tudja lelkesedésük má­morát, ifjú lelkük elszántságát?! Tudják, miért sorakoznak; tudják, mit vár tőlük a haza. Ez a magvetés nem lehet siker­telen ; ez az odaadás nem lehet áldástalan. A pünkösdi lélek fogja őket is, min­ket is bátorítani a további kitartásra, mert jaj nekünk, ha félúton kellene megálla­nunk. Ám a mi utunk egyenes, nem veszhet el hát a bizonytalan tétovázás útvesztői­ben; a mi utunk kemény, nem merülhet el hát a gyáva csüggedés ingoványaiban; a mi utunk biztos, nem gyengül meg hát még a kimerülés veszedelmeiben sem. Szállj, szállj végig, pünkösdi lélek, a lángbaborult világon, s oltsd el a lángo­kat megszentelő áldásodnak harmatcsepp­jeivel! Szállj le, szállj le, drága pünkösdi lélek, a nemzetek sorsát intéző emberek szívébe, hogy meghallják szózatodat, tel­jesítsék parancsodat! Áldásod harmatcseppje, igéd parancsa a minden ellentétet kiegyenlítő, minden gyűlölködést megszüntető, minden boldog­ságot megteremtő béke. v.i. Köny és babér. Ma győzedelmi ének zengjen, Mert ur az Isten töldön, mennyen. Övé a dicsőség, miénk a hála ; Szálljon azért hozzá lelkünk imája ! Dobbanjon a szíve egybe mindennek S mondjon dicséretet a nagy Istennek! Dicsőség néked, oh mi Urunk ! Hatalmad előtt leborulunk ; Mert bérci tetőn ugy, mint völgyi síkon A Te lelked nyugszik hős fiainkon. Babérokat te fonsz homlokuk köré ; Te állasz paizsul mindnyájuk fölé ! Mégis oh Uram ! megremegünk, Szomorú szívünk, tekintetünk. Mig nyujtunk feléjük babérágakat: Szemünkből könyeknek bús árja fakad, Ádáz harcok során babérövezett Hőseink közül hogy annyi elveszett. Ott, hol a halál dúsan arat: Ah, mennyi magyar odamaradt! Idegen országok idegen földje, Beh sok jó magyarnak lett temetője. Másutt porladnak el, nem idehaza, A kiknek első volt mindig a Haza. Adjatok nékik babért, könyet; A föld felettök igy lesz könnyebb. Magasztalja őket harsogó ének : Örök dicsőség a hősök nevének! Haláluk megtartja nékünk a Hazát, Mert halálig védték jogát, igazát. Erdélyi Imre. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító Irodája (Iskola-ntca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 13-12 óráig. A lélek ünnepe. Piinköstöt joggal tarthatjuk a muló földi érdeken s az anyagias, érzéki célokért hevülő világ felett győzedelmeskedő lélek ünnepének. Kezdetben az első pünkösti csodás jelen­ség, mely gondolati s érzelmi rohamos újjá­születésről beszél, jelentéktelennek látszó meg­vetett kicsiny társaság, munkás körében érezteti szokatlan hatását. Eleinte csak néhány száz, majd egy pár ezer lélekben gsulad fel az alt­mistikus krisztusi eszmék varázslatos hive s mire az uj, nemes gondolatoktól áttüzesedett lelkek fénye kilobban a szemek tükrére, már akkor a szellemi, érzelmi forradalom házában ég a Názáreti Jézus által lethorgikus álmából felrázott világ! Az egyenlőség, testvériség, az ideális emberi szabadság elvitathatatlan jogainak legelső prokla­málása megy végbe a pünkösti lélek magasztos ünnepén! Eleddig az emberi társadalmat moz­gató eme isteni elveket nem ismerte még a világ a maga szűzies tisztaságában! Budha ész­jogi alapokon nyugvó vallás társadalmi gondo­latai ; az ősi egyiptomi fejlett kultusz meglepő anyagi, szellemi formája, a babiloni ásatásokkal napfényre bukkanó több ezredéves értékes tra­díciók mind-mind csak a kasztrendszer által elszigetelt fél emberek egyéni és társadalmi jogairól s kötelességeiről tanúskodnak, az első pünköst ünnepén pedig a maga egészében bon­takozik ki a glóriás emberi méltóság, melynek fényt, értéket, halhatatlanságot az egyéni tán­toríthatatlan meggyőződés joga ; az emberi test­vériesülés olthatatlan vágya s a kiáltó társa­dalmi ellentéteket megszüntetni törekvő krisztusi igazságok ujjászülő ereje ad ! Az első pünköst ünnepe előtt valósággal a szolgai félelem s tartózkodás; az erkölcsi bátorság nélküli élet dohos sir üregében szunnyadt a szebbnél-szebb gondolat, hogy szárnyakat öltve az elnyomatás mélységeiből kihaljon s átrepülje az egész világ egyetemet, mi az embernek veleszületett fensé­ges joga : a szabadság, testvériség, egyenlőség... ehhez egy olyan világot átfogó lélek tettekre buzdító, életet sugárzó munkájára volt szükség, mint a minőnek súlyos terhét a Krisztus vállai hordozták, ki néhány felvilágosult s a keresztyén öntudat magaslatára emelt lélekkel az emberi elfogultság, gonosz indulat s olthatatlan gyű­lölet sziklás talajába vágta bele az igazi haladás útját! Ehhez a korszakalkotó munkához nem kellett vérengző fegyver, nem a tulcsigázott emberi ész vakmerősége, leleménye, ami az első pünköst ünnepe óta minden ilyen ünnepen vakitó fénnyel fellobog: az a csalhatatlan öntudat, er­kölcsi bátorságunk mélységes érzete; emberi mél­tóságunk, többrehivatásunk s magasztos küldeté­sünk legyőzhetetlen tudata! Ha az első pünköst ünnepén, midőn egy uj s emberileg tökéletes társadalom körvonalai bontakoznak ki, midőn látó határunkon először bukkan fel a humanizmus áldott napja, a krisz­tusi világ szellem ily utánozhatatlan drága kincscsel ruházza fel az emberiséget, nem nye­reség e vissza-visszatérni a történeti mult eme Óvakodjunk a molytól! Nyári megőrzésre téli ruhák, muffok, boák, bundák és egyéb szőrmeárukaf jutányos áron elvállal gondozásra: BUÚS JÓZSEF szűcs Nyiregyháza, Bethlen-utca 1. sz. 218—1—24

Next

/
Thumbnails
Contents