Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-11 / 46. szám

Nyíregyháza, 1916. junius 11. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 47. szám. T IDEK. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 13B. POSTACHEQUE 2955Í. Kéziratokat nem adunk vissza. I HIrdstcsck árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdet** j 1 K. Hivatalos hirdetések sors 60 t. A njrilttér soronként £0 <• i Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. II pünkösdi lélek. Vigasztalásnak, erősítésnek és bátorításnak lelke a pünkösdi lélek. Ha egykor arra volt szükség, hogy felrázza a tespedt világot és megtérésre szólítsa az embert: ma ezerszerte forróbb vágyódással várjuk érkezését, hogy lecsöndesitse a fékevesztett szenvedélyeket s a béke útjára vezérelje az emberiséget. Mert beszélhetünk másról, cselekedhetünk másként: érezni csak egyet érzünk mindnyájan, azt, hogy elég volt a megpróbáltatásból, az erőfeszítésből és a szenvedésből. Ráfér a vigasztalás egész nemzetünkre; hiszen legjobbjainkat állítottuk sorompóba, kiktől örökre el kellett bucsuznunk. Nincs olyan család, amely gyászba ne borult volna és sok időnek kell elmúlnia, hogy könyeink felszáradjanak, sóhajaink elhallgassanak, s fájdalmunkat büszkeséggel viseljük. A pünkösdi lélek megérteti velünk a nagy tragédiát s megvigasztal bennünket a nemzeti kötelesség teljesítésének öntudatával. Erőt helyünk megállására annyit fejtettünk ki, hogy csodálattal nézi munkánkat a világ. A rábeszélésnek alattomos, a szembeszállásnak nyilt fegyvereivel anynyiszor kellett megküzdenünk, ahányszor rákényszeritettek az önvédelemre. És minden vitézünk hős volt a küzdelemben; minden áldozatunk vértanú volta halálban. A pünkösdi lélek töltsön el mindnyájunkat továbbra is; ez az erőforrás ki nem merül soha és acélos erőt ad küzdő karunknak. És ha azt tekintjük, mennyi önbizalom röpítette fiainkat a véres rózsák mezejére: van-e gondolat, amely felfogja, van e szó, amely kifejezni tudja lelkesedésük mámorát, ifjú lelkük elszántságát?! Tudják, miért sorakoznak; tudják, mit vár tőlük a haza. Ez a magvetés nem lehet sikertelen ; ez az odaadás nem lehet áldástalan. A pünkösdi lélek fogja őket is, minket is bátorítani a további kitartásra, mert jaj nekünk, ha félúton kellene megállanunk. Ám a mi utunk egyenes, nem veszhet el hát a bizonytalan tétovázás útvesztőiben; a mi utunk kemény, nem merülhet el hát a gyáva csüggedés ingoványaiban; a mi utunk biztos, nem gyengül meg hát még a kimerülés veszedelmeiben sem. Szállj, szállj végig, pünkösdi lélek, a lángbaborult világon, s oltsd el a lángokat megszentelő áldásodnak harmatcseppjeivel! Szállj le, szállj le, drága pünkösdi lélek, a nemzetek sorsát intéző emberek szívébe, hogy meghallják szózatodat, teljesítsék parancsodat! Áldásod harmatcseppje, igéd parancsa a minden ellentétet kiegyenlítő, minden gyűlölködést megszüntető, minden boldogságot megteremtő béke. v.i. Köny és babér. Ma győzedelmi ének zengjen, Mert ur az Isten töldön, mennyen. Övé a dicsőség, miénk a hála ; Szálljon azért hozzá lelkünk imája ! Dobbanjon a szíve egybe mindennek S mondjon dicséretet a nagy Istennek! Dicsőség néked, oh mi Urunk ! Hatalmad előtt leborulunk ; Mert bérci tetőn ugy, mint völgyi síkon A Te lelked nyugszik hős fiainkon. Babérokat te fonsz homlokuk köré ; Te állasz paizsul mindnyájuk fölé ! Mégis oh Uram ! megremegünk, Szomorú szívünk, tekintetünk. Mig nyujtunk feléjük babérágakat: Szemünkből könyeknek bús árja fakad, Ádáz harcok során babérövezett Hőseink közül hogy annyi elveszett. Ott, hol a halál dúsan arat: Ah, mennyi magyar odamaradt! Idegen országok idegen földje, Beh sok jó magyarnak lett temetője. Másutt porladnak el, nem idehaza, A kiknek első volt mindig a Haza. Adjatok nékik babért, könyet; A föld felettök igy lesz könnyebb. Magasztalja őket harsogó ének : Örök dicsőség a hősök nevének! Haláluk megtartja nékünk a Hazát, Mert halálig védték jogát, igazát. Erdélyi Imre. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító Irodája (Iskola-ntca 6. Feminista Egyleti helyiség. Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 13-12 óráig. A lélek ünnepe. Piinköstöt joggal tarthatjuk a muló földi érdeken s az anyagias, érzéki célokért hevülő világ felett győzedelmeskedő lélek ünnepének. Kezdetben az első pünkösti csodás jelenség, mely gondolati s érzelmi rohamos újjászületésről beszél, jelentéktelennek látszó megvetett kicsiny társaság, munkás körében érezteti szokatlan hatását. Eleinte csak néhány száz, majd egy pár ezer lélekben gsulad fel az altmistikus krisztusi eszmék varázslatos hive s mire az uj, nemes gondolatoktól áttüzesedett lelkek fénye kilobban a szemek tükrére, már akkor a szellemi, érzelmi forradalom házában ég a Názáreti Jézus által lethorgikus álmából felrázott világ! Az egyenlőség, testvériség, az ideális emberi szabadság elvitathatatlan jogainak legelső proklamálása megy végbe a pünkösti lélek magasztos ünnepén! Eleddig az emberi társadalmat mozgató eme isteni elveket nem ismerte még a világ a maga szűzies tisztaságában! Budha észjogi alapokon nyugvó vallás társadalmi gondolatai ; az ősi egyiptomi fejlett kultusz meglepő anyagi, szellemi formája, a babiloni ásatásokkal napfényre bukkanó több ezredéves értékes tradíciók mind-mind csak a kasztrendszer által elszigetelt fél emberek egyéni és társadalmi jogairól s kötelességeiről tanúskodnak, az első pünköst ünnepén pedig a maga egészében bontakozik ki a glóriás emberi méltóság, melynek fényt, értéket, halhatatlanságot az egyéni tántoríthatatlan meggyőződés joga ; az emberi testvériesülés olthatatlan vágya s a kiáltó társadalmi ellentéteket megszüntetni törekvő krisztusi igazságok ujjászülő ereje ad ! Az első pünköst ünnepe előtt valósággal a szolgai félelem s tartózkodás; az erkölcsi bátorság nélküli élet dohos sir üregében szunnyadt a szebbnél-szebb gondolat, hogy szárnyakat öltve az elnyomatás mélységeiből kihaljon s átrepülje az egész világ egyetemet, mi az embernek veleszületett fenséges joga : a szabadság, testvériség, egyenlőség... ehhez egy olyan világot átfogó lélek tettekre buzdító, életet sugárzó munkájára volt szükség, mint a minőnek súlyos terhét a Krisztus vállai hordozták, ki néhány felvilágosult s a keresztyén öntudat magaslatára emelt lélekkel az emberi elfogultság, gonosz indulat s olthatatlan gyűlölet sziklás talajába vágta bele az igazi haladás útját! Ehhez a korszakalkotó munkához nem kellett vérengző fegyver, nem a tulcsigázott emberi ész vakmerősége, leleménye, ami az első pünköst ünnepe óta minden ilyen ünnepen vakitó fénnyel fellobog: az a csalhatatlan öntudat, erkölcsi bátorságunk mélységes érzete; emberi méltóságunk, többrehivatásunk s magasztos küldetésünk legyőzhetetlen tudata! Ha az első pünköst ünnepén, midőn egy uj s emberileg tökéletes társadalom körvonalai bontakoznak ki, midőn látó határunkon először bukkan fel a humanizmus áldott napja, a krisztusi világ szellem ily utánozhatatlan drága kincscsel ruházza fel az emberiséget, nem nyereség e vissza-visszatérni a történeti mult eme Óvakodjunk a molytól! Nyári megőrzésre téli ruhák, muffok, boák, bundák és egyéb szőrmeárukaf jutányos áron elvállal gondozásra: BUÚS JÓZSEF szűcs Nyiregyháza, Bethlen-utca 1. sz. 218—1—24