Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-05-25 / 41. szám
2 41-ik szám. jfvimmtK. 1916. május 25 A virágnak is árt a permet, esetleg a méhekből is sok elpusztul. Az Uránia föld nem oldódik, csak keveredik a vizzel, azért minden töltéskor alaposan fel kell kavarni a szert s a permetezőt is gyakran himbálással kell mozgásba hozni, mert ha a fenéken megülepszik a méreg, a fa levelét, virágját tökéletesen leperzseli. Az Uránia föld emberre, állatra mérges szer, azért is zöldségfélét, füvet jó lesz ponyvával leborítani s a kezelők munka után kezüket mossák meg. A gyümölcsről idővel az eső lemossa. Az Uránia föld kellő védelmet nyújt a téli araszoló, téli lepkék, az dlmamoly ellen. Jól tudjuk, hogy az almamoly alkotta az alma kukacosodását s igy elesik azok aggodalma, akik szerint az almamoly miatt az alföldön nem lehet sikerrel almát termelni. Lehet bizony, csak ne nyugodjunk bele a kártételbe, de lássunk hozzá a védekezéshez. Az almamoly ellen azonkívül még szalmakötet avagy hullámpapirral is védekezzünk. Ezt junius közepétől szeptember közepéig két hetenként kell leszedni s a bábokat megsemmisíteni. Ezzel a módszerrel majdnem tökéletes sikert lehet elérni. Probatum est I Ha minden veszedelemtől visszariadunk, akkor ne gazdálkodjunk, mert mindennek meg van a maga ellensége, példa rá a szőlő, amelynek ezer ellensége van s a lehetőségig elmennek a védekezéssel s elég sikerrel. Ujabban Németországban a szőlőmoly ellen is szalmakötelekkel védekeznek. A molylepke petéjét a kötél alá helyezi s a kötéllel együtt megsemmisítik s ezzel a drága raffiát is kiküszöbölik. Kísérletezni kellene nálunk is. Minálunk az a baj, hogy a maradiságból nehezen tudunk kievickélni s nem kisérjük figyelemmel a hasznos újításokat és vívmányokat, nem olvasunk szaklapokat és könyveket s különösen nem oktatjuk eléggé a népet. A gazdasági egyesületektől ugy is elvettek minden hatáskört, ezeknek kellene átalakulni olyformán, hogy tanulmányoznák a kérdéseket s azokat hírlapokban, ismertető füzetekben, ha kell helyszíni szemléltetéssel bemutatni s az embereket meggyőzően tétlenségükből felrázni. Ezzel olyan munkakört létesíthetne, amely minden tagját egy-egy népoktatóvá, tanítómesterré léptetné elő. Az állam adósság fedezésére a termelés fokozása az egyetlen módszer, azért is minden téren lázas tevékenységre, haladásra van szükség. Szomjas Gusztáv. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 5Í2, 7 2 0, este 92!. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 3. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Hyíradony-felé este 7 Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecea-feló'l reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 837. Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 ü. Polgár-feló'l reggel 6 3?. Nylradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. *** Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Csecsemő és anyavadeism. A csecsemő- és anyavédelem ügyében Somogyi Gyula és társai indítványt terjesztettek be Szabolcsvármegye törvényhatóságához. A vármegye legutóbbi közgyűlése foglalkozott a beadvánnyal és mi a hozott véghatározatot — amelyet a társtörvényhatóságoknak is megküldenek — érdemesnek tartjuk teljes egészében itt leközölni. A véghatározat a következő: Szabolcsvármegye közönsége a legteljesebb elismerésének kifejezésre juttatása mellett mond köszönetet Somogyi Gyula és társai bizottsági tagoknak amaz üdvös és bölcs körültekintéssel megszerkesztett indítványukért, melylyel az anya és csecsemő védelem felkarolásának ügyét a Törvényhatóság színe elé hozták és ez által módot szolgáltattak ahhoz, hogy a leendő gyermek generációnak hathatósabb védelmével a törvényhatóság is kivegye az őt megillető részt a világháborúnak dicsőséges befejezése után elkövetkező békekorszak alkotó programjában — bizonyára első helyet elfoglaló — nagy, nemzetfelépitő munkából. Szabolcsvármegye közönsége az országos statisztikai hivatalnak rideg, de mégis sokatmondó számoszlopaiból és a vármegye főorvosának a közegészségügy állapotáról a közigazgatási bizottsághoz intézett havi jelentéseiből már eddig is a hazafias fájdalom és aggodalom érzésével kisérte ama megdöbbentő jelenségeket, melyek a magyar halálozási statisztikának — és főleg a 7 éven aluli gyermekek halálozási arányának — a folytonos rosszabbodásában mutatkoznak. — S ha eddig fájdalmas volt látnia a gyermek-halálozási statisztika nyújtotta ezt az elszomorító képet, — most, amidőn az immár csaknem két éve pusztító világháborúban a könyörtelen halál fáradhatatlan kitartással' vágja a rendeket a nemzet hadbavonult férfinépének nagy tömegei között — fokozott mértékben érzi a parancsoló szükségességét annak, hogy az anyavédelemnek és gyermekhalandóság meggátlásának kérdését — a kérdés nagy fontosságához méltó ügybuzgalommal — tegye gondoskodása tárgyává, elkülönítvén e helyütt az államhatalomtól várható és feliratilag kérni szándékolt intézkedésektői ama feladatokat, amelyeket a saját hatáskörében a társadalom támogatásával kell megvalósítania. 1. Tapasztalt tény, hogy a gyermekhalandóság egyik főoka abban rejlik, hogy községeinkben a szegényebb sorsú anyák az anyagi eszközök hiánya, másoldalu elfoglaltságuk, de főként tudatlanságuk miatt az 1—2 éves gyermekek táplálásánál, gondozásánál és gyógykezelésénél még a legelemibb követelményeket sem tartják be. E baj orvoslására kívánatos tehát, hogy ott — ahol ennek szüksége mutatkozik — az anyák kellő anyagi támogatásban részesüljenek s gyermekeik okszerű nevelésére nézve kellőképen kioktattassanak. — Ez utóbbi feladat első helyen a községi bábákra hárul. Állami gondoskodás tárgyát kell, hogy képezze tehát első sorban a bábáknak olyan kiképzésben való részesítése, mely a csecsemő felügyeletet és az anyáknak a gyermeknevelésben való kioktatását is magában foglaija, mert a nálunk működő bábák társadalmi műveltségének alacsony foka, előtanulmányaiknak fogyatékossága és a modern csecsemő-gondozásban való — úgyszólván — teljes járatlanságuk, az eredményes működést e helyűt jóformán kizárják. Addig is tehát, mig az államhatalom — a m. kir. kormányhoz intézendő feliratban kifejtendő elvekhez képest — az anya- és gyermekvédelem szervezéséről és ennek keretében megfelelő képzettséggel bíró bábákról és csecsemő felügyelőkről gondoskodik, — a müveit társadalom tagjainak kell tömörülniök és szervezkedniük ezen feladat teljesítésére. Ezen célból elhatározza a törvényhatóság, hogy a csecsemő- és anyavédelem ügyét a vármegye székhelyén megalakítandó „Központi gyermekvédelmi Bizottság", továbbá a községenként szervezendő helyi bizottságok és gyermek-felügyelők hatáskörébe utalja. A központi gyermekvédelmi bizottság megalakításával a vármegye alispánját bízza meg, mig a helyi bizottságoknak a községi elöljáróságok, továbbá a községi és körorvosok bevonásával való szervezését és a gyermek-felügyelők kinevezését — az illetékes járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármesterének a meghallgatásával — a központi gyermekvédelmi bizottság katáskörébe utalja. A központi bizottság feladata: a helyi bizottságok és gyermek-felügyelők működésének az ellenőrzése és központi irányítása. A helyi bizottságok egyrészt közvetlenül ellenőrizik a gyermek-felügyelők működését, másrészt anyagi és erkölcsi támogatással mozdítják elő ezen működésnek a sikerét. Meglátogatják, támogatják a szülő nőket s időnként a hatósági orvos, lelkész, tanitó bevonásával oktató előadást rendeznek. A gyermekekre való közvetlen felügyelet a központi bizottság által a társadalom intelligens tagjai közül kinevezendő „községi gyermekfelügyelő" feladata. — A kinevezett gyermekfelügyelőket az illetékes hatósági orvos szóbelileg és igen könnyen beszerezhető gyermekvédelmi füzetekkel való ellátás utján, a gyermeknevelés és egészségügy alapelveire nézve megfelelő oktatásban részesiti. Az ily előkészültséggel biró gyermekfelügyelő személyes felügyeletet gyakorol a községben levő összes veszélyeztetett és 7 éven aluli gyermekekre. Meggyőződik arról, hogy nincsenek-e hiányok ezen gyermekek táplálásánál, gondozásánál és gyógykezelésénél, vagy mindehhez nem-e hiányoznak a legszükségesebb anyagi eszközök? A mutatkozó bajokat igyekszik útbaigazítással, felvilágosítással eloszlatni s ha ez igy nem sikerülne, — je'entést tesz az őt külömben is kötelezőleg ellenőrző s hatékonyan támogatni hivatott községi elöljáróságnak, azért, hogy ez a szükséghez mérten értesíthesse a hatósági orvost, a főszolgabirót — gyámi mulasztás esetén vagy ha a menhelybe való elhelyezés szüksége forogna fenn — az árvaszéket. A helyi bizottságokban helytfoglaló községi, illetve körotvosoknak kötelességükké teszi a törvényhatóság, hogy támogassák s havonta legalább egyszer a helyszínén ellenőrizzék a gyermek-felügyelők működését és erről, valamint a szükséges intézkedésekről a járási főszolgabirák utján a vármegyei főorvosnak — mint a központi gyermekvédelmi bizottság előadójának — jelentést tegyenek. S hogy az eredmény a csecsemő-védelem terén minél inkább biztosítsa, — a vármegyei közegészségügyi alapból egyelőre évenként és járásonként 2Ő0—200 korona jutalmat állapit meg azon községi szülésznők részére akik az illetékes járási főszolgabíró és járásorvos véleménye szerint — a gyermekhalandóság meggátlásánál és általában az anya- és csecsemővédelem terén a legeredményesebb munkásságot fejtették ki. 2. Nagyban ,hozzájárul a csecsemő halandóság fokozásához az is, hogy a munkába menő anyák otthon hagyják sokszor 6—7 éves testvéreik gondozására, vagy teljes felügyelet nélkül, kis gyermekeiket éppen a gyermekekre és csecsemőkre legveszedelmesebb nyári bélhurut időszakában, amely betegség pedig gyermekhalandóságunkat talán a legnagyobb mértékben növeli. Eme veszélyes időszakban nélkülözik tehát a gyermekek az anya féltő gondozását. Ez okból felhívja a Törvényhatóság a vármegye alispánját, a járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy a „Kisdedóvókról, gyermekmenedékházakról és nyári időszakos gyermekmenhelyről" alkotott 1891. évi XV. törvénycikk szigorú végrehajtását az első rendű fontossággal biró hivatalos ténykedéseik közé sorozzák; a vármegye kir. tanfelügyelőjét pedig megkeresi, hogy ezen törvény végrehajtásában a közigazgatási hatóságokat hathatósan támogatni szíveskedjék. Bölcsődéknek a felállítását — habár nagyon fontos volna, hogy az óvódákból kizárt 3 éven aluli gyermekek és csecsemők is, anyjuk elfog-
