Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-05-25 / 41. szám

41-ik szám laltságának az ideje alatt szakszerű gondozásban részesüljenek — a Törvényhatóság a maga részéről nem tartja keresztülvihetőnek. Nem pedig egyrészt azért, mivel az ilyen intézmények létesítése és fentartása nagy mértékben költséges, másért, mert a nálunk dívó tanya-rendszer miatt épen a gazdasági cselédek gyermekei nem volnának bennük elhelyezhetők, kik pedig erre a leginkább reá szorulnak. 3. Sok gyermek meghűlését és megbetegedését idézi elő az is, hogy a gazdasági cselédek költözködési ideje január hó 1-ére, a legridegebb tél idejére van megállapítva. A törvényhatóság fontos közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok által indíttatva, a múltban már ismételten foglalkozott a gazdasági cselédek költözködési határidejének akként való megváltoztatásával, hogy az az egyhébb időszakra essék. Mindezideig azonban e téren eredményt elérni nem tudott. Teljes tudatában lévén azonban e kérdés nagyfontosságának, annak úgy közgazdasági, mint pedig közegészségügyi szempontokból való célszerű megoldását újólag programmba veszi és felhívja a vármegye alispánját, hogy a gazdasági cselédek költözködési határidejének megváltoztatása iránt a gazdatársadalommal és a társtörvényhatóságokkal lépjen érintkezésbe és annak idején tegyen e tárgyban a törvényhatóságnak javaslatot. 4. Az egészségügyre vonatkozó jelentésekből kitűnik, hogy a gyermekhalálozás viszonya az összhalálozáshoz, amely viszony a tavaszi és őszi hónapokban 50—55%-náI nem több, a nyári hónapok alatt 58—60°/o-ra is fel szokott emelkedni. Ez a körülmény — a halálokok szerinti számsorozatot tekintve — kétséget kizárólag a nyáron uralkodó gyermek-hasmenésnek tudandó be. A mai tudományos nézetek szerint ezen betegséget leginkább a házi legyek terjesztik. Nagyfontosságú tehát a gyermekhalálozás csökkentése szempontjából a házi legyek irtása. S hogy az ilyen ragályterjesztő rovarokat eredményesen lehet irtani és ezzel az általuk terjesztett betegséget korlátozni, sőt megszüntetni lehet, — annak egyes államok a szúnyog és tsche-tsche légy irtásával már fényes bizonyítékát adták Felhívja ennélfogva a Törvényhatóság a járási főszolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy az udvarok és lakások tisztaságát az emiitett szempontól — különösen a nyári hónapokba — a legnagyobb eréllyel igyekezzenek biztosítani. A lakások közelében trágyát és ételhulladékokat — a házi légy szaporodásának eme főfészkét — meg ne tűrjék, a lakosságot pedig ezen rovarnak veszélyes tulajdonságára figyelmeztessék és irtására ösztönözzék. 5. Közégészségügyi szempontból és főleg a csecsemő és gyermekvédelem szempontjából felette károsak a gazdasági cselédek lakásviszonyai. Rendszerint 4 családnak egy pitvar áll rendelkezésére és egy fedél alatt, vagyis egy épületben sokszor 8—8 család is lakik. Ha már most valamely ragályos betegség lép fel egy ilyen épületben, a benne lakó gyermekek sorba pusztulnak, mert az ilyen lakásrendszer mellett az elkülönítés lehetősége teljesen ki van zárva. Ezen ártalom csökkentése céljából felhívja a Törvényhatóság a vármegye ^alispánját, hogy az 1907. évi XLV. törvénycikk 29. §-ának végrehajtása tárgyában alkotott 449—1909. Bgy. számú vármegyei szabályrendelet szigorú végrehajtása iránt intézkedjék s utasítsa az elsőfokú közigazgatási hatóságokat, hogy az ezen szabályrendelet követelményeinek meg nem felelő épület létesítéséhez az engedély kiadását tagadják meg és a meglévő, de a szabályrendelet követelményeinek meg nem felelő cselédlakások átalakítását — melynek végső határideje 1917. évi október hó 1-ső napjában állapíttatott meg, — már most szorgalmazzák. 6. Miután a nagy csecsemő- és gyermekhalálozásnak egyik jelentékeny oka az is, hogy az anyák a csecsemő és gyermekápolásban és táplálásban nagy mértékben járatlanok, mivel továbbá sok régi és felette ártalmas szokás és babona van a nép között elterjedve, felhívja a Törvényhatóság a közalkalmazásban levő orvosokat és felkéri a magán gyakorlatot folytató JNTyhiyidék. orvosokat arra, hogy az anyák felvilágosítására és oktatására népies előadásokat tartsanak. Elhatározza egyúttal, hogy az orvosokat minden ilyen előadás után útiköltségeik megtérítésén kívül 20—20 koronával fogja jutalmazni és e helyütt kijelenti azt is, hogy a fenti összeget nem tartja arányban állónak ama fáradsággal és munkával, mely az ilyen előadás megtartásával együtt jár és csak azért állapit meg ilyen csekély összeget, mert bővebb anyagi eszközökkel jelenleg e célra nem rendelkezik. Szabolcsvármegye közönsége teljes tudatában van annak, hogy mindama rendelkezések, melyeket az anya- és csecsemővédelem érdekében ez alkalommal határozatba foglalt, a gyakorlati végrehajtás során csak az esetben fogják a kellő eredményt szolgáltatni, ha azok az államhatalom körébe vágó ez irányú intézkedésekkel kiegészítve lesznek. Amidőn tehát elhatározza, hogy az anya és csecsemővédelem ügyének államilag való sürgős rendezése iránt feliratilag fordul a m. kir. kormányhoz, egyúttal reámutatni kiván ama szempontokra is, melyeket e kérdés megoldásánál a maga részéről nagyfontosságuaknak tart. 1. A nép ez irányú nevelése szempontjából szükségesnek tartja: az iskolában a leánygyermekek racionális testi fejlesztését, a csecsemő ápolás és táplálás és a hygienie intenzivebb tanításával, mint kötelező tantárggyal. A nép körében pedig ugyan ilyen oktatást — nyomtatványok, a csecsemő és anyavédelmet népszerűen megérthetővé tevő vándor muzeumok, orvosok, lelkészek, tanítók által rendezendő felolvasások stb. utján — és ugy, hogy az anya és csecsemő védelmi propaganda költségeit az állam viselje és támogasson minden ily irányú társadalmi akciót. 2. Létesíttessék a közkórházakban a szükséglethez mért szülészeti osztály. 3. Minden, asszonyokat foglalkoztató, ipartelepen létesíttessék szoptató helyiség, ahol szoptató anyák gyermekeiket naponta háromszor megszoptathassák és a szülés előtt és után teljes fizetés mellett kiméleti idő biztosittassék a szülő munkásnők részére. Esetleg a betegsegélyző pénztárak fejlesztessenek oda, • hogy a terhes asszonyok — négy héttel várható szülésük előtt és hat hétig utána — megkaphassák teljes munkabérüket. 4. Terjesztessék ki az állami csecsemő és gyermekvédelem, mely a jelenlegi szervezetben csak az elhagyott gyermekekre terjed ki, az összes, egészségükben veszélyeztetett csecsemőkre és gyermekekre, mindenesetre a törvénytelen születésű gyermekekre és általában a szegények gyermekeire. 5. Módosittassék az 1907. évi XLV. t.-c. 28. §-a akként, hogy a gazdasági cseléd 7 éven aluli gyermekének gyógykezelési és gyógyszer költségeit a gazda a betegség egész tartamára köteles viselni. 6. A legkíméletlenebb küzdelem indittassék az alkoholizmus ellen, a nép nevelése, felvilágosítása és szigorúbb rendészeti intézkedések utján. 7. Tiltassák el az üvegcsővel ellátott és a csecsemő egészségére felette ártalmas „szopós üveg"-nek a forgalomba hozatala és használata s adóelengedésben és állami kedvezményben részesüljenek a sok gyermekes szülők. 8. Államilag szervezett, nagyobb fizetéssel és hatáskörrel ellátott s több orvos és képzettebb szülésznőkből álló egészségügyi szolgálat létesíttessék a járásokban, községekben és uradalmakban. Ezzel kapcsolatosan egészíttessék ki a bábák kiképzése a gyermek és csecsemő ápolás tanításával; létesíttessék a tudományegyetemek orvosi fakultásán a gyermek- és anyavédelem tanítására tanszék s ugyanez — mint kötelező tantárgy — vétessék fel a tiszti orvosi vizsga tárgyai közé. Felkéri egyúttal a Törvényhatóság a m. kir. Kormányt: terjesszen törvényjavaslatot a magyar országgyűlés elé, melyben kimondatik, hogy az anya és csecsemővédelem állami feladatot képez, mert ezen kérdés ugy nemzetgazdasági, mint honvédelmi vonatkozásaiban szoros összefüggésben áll az állam nagy hatalmi állásával. 1916. május 25 3 Elrendeli végül a Törvényhatóság, hogy ezen határozata pártolás végett az összes Törvényhatóságoknak megküldessék s tudomásul vétel és támogatás céljából az egyházi főhatóságokkal és a vármegyében levő összes iskolák igazgatóságával is közöltessék. Miről a m. kir. Belügyminiszter ur külön feliraton, továbbá a társtörvényhatóságok, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, dr. Boromissza Tibor szatmári püspök, Miklósy István hajdudorog-egyházmegyei gk. püspök, Geduly Henrik ág. ev. püspök, Görömbey Péter ref. esperes, nagykállói, Vass Mihály ref. esperes, gégényi, Szabó Lajos ref. esperes, hajduhadházi lakosok, a vármegye alispánja, árvaszéki elnöke, tiszti főügyésze és főorvosa, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, a járásorvosok, a községi és körorvosok, a községi elöljáróságok és az összes iskolák igazgatóságai értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közönségének az 1916. évi május hó 9-én tartott tavaszi közgyűléséből. Kiadta: Dr. Gergelyffy Endre aljegyző. Hadikölcsön jegyzés. A Nyírvidéki Takarékpénztár r.-t.-nál: 250000 koronát jegyzett a „Bóni" Gyártelep és Mezőgazdasági r. t. Nyírbátor, 120000 koronát jegyzett Megyery Istvánné sz. Kornis Sarolta Budapest, 100000 koronát jegyzett a Nyírvidéki Takarékpénztár r t saját számlájára és H. E. 25000 koronát jegyzett Klár Samu Nyíregyháza, 20000 koronát jegyzett K. F. huszárfőhadnagy a harctérről és Weisz Ignác Levelek, 10000 koronát jegyeztek Reichmann József és neje Nyíregyháza, Király Sándor Nyíregyháza, N. Z , dr. Márkus Jenő, Kovács Pál Nyíregyháza, a Nyírvidéki Takarékpénztár r. t alkalmazottainak segélyalapja, Csordás Márton Nyírtét, nánási Oláh Aladár és Tibor tartalékos huszárfőhadnagy a harctérről és Kozár Mária, Erzsébet, György, Anna, János és Magdolna, Háutfel Lajos Nyíregyháza, 9000 koronát jegyzett Zoltán József Nyíregyháza és Eperjessy László Tiszabercel, 6000 koronát jegyeztek Stark Éliás Nyíregyháza és Reich Vilmos Nyírkarász, 5100 koronát jegyeztek Gróf Vay Rezső, Ádám és Béla, 5000 koronát jegyeztek dr. Rosenberg Emil, Csengery Károly, Ungár Géza, Lárjg Ernő, Megyery Géza, Friedmann Selig Nyíregyháza, Glück Antal Nyírbogdány, N. N. és Selig Selinger Com. Ges. Nyíregyháza, 4000 koronát jegyzett Török Gyula Nyíregyháza, 2000 koronát jegyeztek Rosenthal Gábor, Rosenwasser Gizella és Dóra, dr. Hajós Sándor Nyíregyháza, Báthory István tartalékos főhadnagy a harctérről, Kaufmann Jenő Nyíregyháza, Mayer Marié, Hofíer Bertalan, Sarkadi Adolf, Tabak Meier, Adorján János Nyíregyháza, Pózer Károly Tiszanagyfalu és Klein Sámuel Rakamaz, 1650 koronát jegyzett N. T. 1000 koronát jegyeztek Frischmann Izrael Kemecse, N. N., Schneck Henrikné Nyíregyháza, Teitelbaum Lajos Gáva, Drimmer Henrik Nyíregyháza, Klein Vilmos Gáva és Fried Kató Ebes, 700 koronát jegyzett Felberbaum Mihály Levelek, 500 koronát jegyeztek dr. Hajós Károly tartalékos ségédorvos a harctérről, a Nyíregyházi izr szentegylet, Chewra Kadischa Nyíregyháza, dr Bergstein Jenő Nyíregyháza, dr. Hajós Géza tüzérönkéntes a harctérről, 200 koronát jegyeztek Ungár Jenő Oros és özv Bergstein Lajosné Nyíregyháza. 2