Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-05-07 / 36. szám

Nyíregyháza, 1916. május 21. Vasárnap - XXXVII. évfolyam, 36. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 2955S. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések ársM&ús szerint száiuittatnok. Legolcsóbb hirdette 1 R. Hivatalos htrdetósek sora do f. A nytlttér soronként 80 fApró hirdetések 10 Stóíg 1 K, Bfinder. további szó 5 fillér. Vastag betárol szedett kétszeresen s?Amit. Hadi közigazgatás. «Ma elsősorban a köz- és nemzetgazdasági kérdések a mi legfontosabb feladataink)), — olvassuk Szabolcsvármegye alispánjának a mult évről szóló jelentésében, — «nevezetesen a lakosság élelmezésének zavartalan biztosítása, a mezőgazdasági munkákhoz szükséges minden irányú intézkedések megtétele.* Hogy emellett úgyszólván minden munka szoros összefüggésben volt a hadviseléssel, azt a mostani viszonyok között talán nem is szükséges különösen kiemelnünk. A több izben tartott népfölkelési szemlék és pótszemlék, lóosztályozások, a kaucsuk, réz, nikkel összegyűjtése, a szerencsétleneket támogató országos mozgalmak, a hadiadó kivetése, a hadikölcsönök ügye, a rokkant-kérdés, a mezőgazdaság számos kisebb-nagyobb jelentőségű mozzanata nemcsak a hivatalos munkaidőt vették igénybe, hanem számtalan értekezlet tartását is szükségessé tették. Es semmi sem hiányzott a munkából, amit vártunk ; és semmi sem hiányzott a türelemből, amit el kellett viselnünk. A nagy érdekek mellett eltörpültek a kicsinyes személyi ügyek; a választások min den nagyobb hullámverés nélkül mentek végbe. Az egészségügyi viszonyok a halálozások számát .tekintve kedvezőtlenebbek; az adózási viszonyok kedvezőbbek voltak e lőző évieknél. Az útépítések félbemaradtak vagy szüneteltek; a tanügy a lehetőség szerint normális képet mutat; a kivándorlás korlátok közé szorult. Nagy értékű hadsegélyző munkát végeztek a Vöröskereszt fiókjai s a hadbavonultak pártfogó irodái; a hadiárvák ügyének felkarolására pártfogó intézmények vannak alakulóban. A köteles és önkéntes munka terén mindenütt annyi megértést, gondosságot, és lelkiismeretességet mutat fel az elmúlt esztendő, hogy méltó módon egészíti ki vitéz katonáink megbecsülhetetlen szolgála tait. Könnyen ment a munka, mert mindenki tudatában van annak, hogy rá is kötelességek várnak s a mulasztás nemcsak a magánérdekeket sérti, hanem belevág a közérdekbe is. Nagyobb nehézségek csupán a közélelmezés, meg a mezei munkálatok terén léptek föl. Az előbbit különösen mi, városiak érezzük ma is, akik határtalan árakat vagyunk kénytelenek fizetni; s emellett még örülnünk is kell, hogy egyáltalán megkaphatjuk a legkevésbbé nélkülözhető szükségleteinket. Kenyérhez csak hozzájutunk hatósági lisztjegyeinkkel; hust és tejet azonban csak nagy. utánjárás, még nagyobb áldozat árán szerezhetünk. Annyit mégis el kell ismernünk, hogy ugy a vármegyei; mint a városi "hatóságok tőlük telhetőleg mindent megtettek a szükséges készletek beszerzésére és biztosítására. De magunknak nem szabad tétlenül maradnunk, s magunkra vessünk, ha például fa- és szénszükségletünkről nem iparkodunk inkább ma, mint holnap gondoskodni. A mezőgazdaságban beállott munkaerőhiányt részint az itthon maradt családtagokkal, részint a hadifoglyokkal pótoltuk. Sajnos, hogy nem teljesen, mert területeink egy része megmüveletlenül maradt; de reméljük, hogy legalább az aratási munkálatok zavartalanul fognak végbemenni a földmivelésügyi minisztérium célszerű rendelkezésével s németországi foglyok megszerzésével. E tekintetben még a közoktatásügyi kormány is segítséget nyújt a mezőgazdaságnak azzal, hogy az iskolák ifjúságát is mezei munkára szólította fel, s tudomásunk szerint kielégítő országos eredménynyel. A bajok orvoslására nézve az látszik kívánatosnak, hogy szigorúbb elbírálás alá esnék a készletek altitkolása és az árak drágítása; ámbár nem hallgathatjuk el azt a tapasztalatunkat, hogy épen katonáink azok, akiknek érdekében minden árt megadnak a különben is lanyha kínálatnak. So kat lendítene az itthoniak ügyén az is, ha a mezőgazdasággal foglalkozó legénység nagyrésze megfelelő időre szabadságoltatnék és igy maga is részt venne az alig pótolható munkában. Jól esik egyébként megállapítanunk, hogy társadalmunk úgyszólván minden osztálya zúgolódás nélkül viseli a háború terheit, s ha panaszkodik, annak rendszerint nem kishitűség, hanem a megehezezült közgazdasági helyzet az okozója. Annál forróbb imával fordulunk a Mindenhatóhoz, hogy vesse végét az áldatlan küzdelemnek s hozza vissza mielőbb az egyenletes, nyugodt, gyümölcsöző mun ka boldogabb idejét. > Pont. «Herendi Miklós hadiönkéntes honvédtörzsorvos Harctéri napiója Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. honv. huszárezred történetéből. Sennyei József honv. tüzérfőhadn. rajzaival. Ára 6 K Kapható lapunk kiadóhivatalában. SEi A vármegye a mult évben. Mikecz Dezső alispán vaskos füzetben számol be a vármegye 1915. évi közigazgatási állapotáról. A nagy és gondos munkát igénylő és mindenre kiterjedő jelentésből érdemesnek tartjuk itt a bevezető sorokat leközölni: Immár negyedik jelentésem ez, mely a világot duló véres küzdelem közepette készülvén, főképen a háborúnak vármegyénk közállapotait közelebbről éfrintő eseményeivel foglalkozik. Hiszen ez az a kérdés, mely immáron 20 hónap óta mindnyájunk szivét, lelkét toglalkoztatja, visszafojtott lélekzettel lesve annak sorsdöntővé valható eseményeit. Es, hála a Gondviselésnek, az a bizalom, melyet ügyünk igazságos voltára és az ősi magyar vitézségre alapítva a 'mult év hasonló szakában írott jelentésemben oly igaz meggyőződéssel hangoztattam, jogos és helyes volt, mert mig tavaly ilyenkor még ellenség dúlta a Kárpátok hegy-völgyes vidékét és a langyos tavaszi fuvalmak szárnyán nem egyszer hozzánk is eljutott a dörgő áígyuk hangjának tompa morajlása: addig ma már vitéz szövetségesünkkel egyesült hadaink páratlan nekilendülése a túlsúlyban levő ellenséget messze elűzte szép hazánk területéről és vitéz fiaink északon messze Orosz-Lengyelországjban őrködnek és tartják lekötve elleneinket, délen pedig eltiporva azt a kigyófészket, melyből a világháború iuriái kiszállottak, az elfoglalt Szerbia és Montenegró határain tul, űzik a megvert, szétszórt seregeket. Es az elmaradhatatlan földi igazságszolgáltatásba vetett szilárd hitünk alapján biztosra vehetjük, hogy a közel jövőben majd elkövetkezik az az idő is, melyben az álnok hitszegő régi szövetséges is elnyeri méltán megérdemelt büntetését. A közigazgatási hatóságok munkaköre a háború által okozott különleges viszonyok folyamányaként egy egész uj térre terelődött át. Ma elsősorban a közés nemzetgazdasági kérdések azok, amelyek legfontosabb feladatainkat képezték: a lakosság élelmezésének zavartalan biztosítása vetőmaggal, rézgáliccal stb. való ellátása; a mezőgazdasági munkák teljesítésének biztosításához szükséges minden irányú intézkedések megtétele. — Hatóságaink, kezdve a községi elöljáróságokon, minden vonalon a legteljesebb odaadással igyekeznek ezen uj munkakörrel járó lel adataikba magukat beleélni és segélyre lenni minden telhető eszközzel a gazdaközönségnek, a tolyó évi termés biztosítására irányuló tevékenység körül és amint eddig, ugy ezentúl is minden igyekezetünk arra tog irányulni, hogy kötelességünket e jutányos áron elvállal gondozásra: BUÚS JÓZSEF szűcs Nyíregyháza, Bethlen-utca 1. sz. 210—1—24