Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-05-04 / 35. szám

35 ik "Jzám. kellett oda, hol esetleg áthúzhatják a számítást, az ifjúi ambíciókat — mint már annyi sokat — betörhetik. — Gratulálunk! — Lótulajdonosk figyelmébe. Miután a szabolcsvármegyei félvér tájfajta lótenyésztésbe való felvétel végett a kancáknak osztályozása megtartatott, felhívjuk a gazdaközönség figyelmét arra a körülmény re, hogy az alapszabályok 9. pontja értelmében minden törzskönyvezett kanca a katonai lókiemelések alól — mentesíthető. Ama kancatulajdonos, ki törzskönyvezett és nyilvántartási lappal ellátott kancáját tehát mentesíteni akarja, ez irányú kérelmével az elöljárósághoz benyújtandó kérvénnyel a kasai katonai parancsnoksághoz fordulhat, a kérvényben az osztályozáskor nyert elismervény a ló besorozásakor kapott nyilvántartási lap csatolandó. Az elöljáróság által a fenti módon felszerelt kérvények a főszolgabíró urakhoz terjesztendő be, honnan azok a kassai katonai parancsnoksághoz továbbitandók. — ljj postahivatal. Piricse községben az ideiglenesen szünetelő postahivatal f. évi május hó 1-én újból életbe lép. — A postahivatal forgalmi körébe Piricse és 'Nyírpilis községeket, valamint a közigazgalasnag Nyírpilis községhez tartozó tanyákat osztják be. — Ujabb felülfizetések a főgimnázium háborús rajzkiállitásán. — A vak katonák javára rendezett kiállításon ujabban télül fizettek: V. Gy. honvéd hadapród lü, özv. Sexty Gyui&né 2, dr. Hoffmann Mórné 3, Halasi János 20, Nikelszky, Sámuelné 4, Szakolyi Ferenc 10, dr. Meskó László 10, Heuiíei Tivadar 1, Papp Lajos 10, Hunyady László 2, Balla András 2, N. N. 2, Pataky István 10, Pelczer Uusi 5, Fisch Mihályné 10, özv. Kottaridesz Istvánné 3, ifj. Szikszay. Sándor 1, dr. Nagy Lajos 2, özv. Chotvács Agostné 2, Tóth Pál 4 lí, Bleuer Bertalanné 2 koronát. — Ozv. Weisz Lipótné 5 korona, Hajdú Gyula 1 lí, gr. Hoyos Sándorné 5 lí, Vitéz Lajos 2 lí

: Lukács Béla 2 lí, Bleuer Bertalanné 10 K, Bleuer Miklós 2 lí, Ruhmann Andorné 2 K, dr Ho.ffmann Lmilné 4 lí, X. P. 2 lí, Szántó Lrnö 5 lí, Rosenthal Ferenc 10 K, Kovách 'Elek 5 K, Mikecz Jolán 2 lí, dr. Erdős Bertalanné 2 K, ifj. gr. Hoyos Sándor 5 lí, Bogár Lajos 3 K, Barzó Lajos 1 lí, líovács Lászlóné 10 lí, Kertész László 2 lí, Batta Sándor 2 K, özv. Gyurcsány Ferencné 2 lí, Fekete István K, Oltványi Ödönné 3 lí, Stépán Lászlóné 10 lí, dr. »W-ilt György 3 K, dr. Korányi Endréné 10 K, Moravszki Ferenc 2 lí, .Varga Lászlóné 3 lí, N. N. 1 K, Rozs László 2 lí, Eüzesséry Elemérné 2 Kj Zöldi Gyula 1 K, Eiedler Gyula 1 K, Jóba-féle könyvnyomda 4 lí, Dr. Bartos Sándor 2 K, dr. Mandel Jenő 2 K, és

1 B. Z. 2.40 lí. — Ez alkalommal már jelezhetjük, hogy a kiállítás tiszta bevétele az 1000 koronát túlhaladta, bogadják újólag a mi hálás köszönetünket a nemes szivü adakozók a vak katonák nevében is. A rendezőség. — Rézgálic osztás volt a vármegyeháza hátsó udvarán kedden, a nyiregyházi szőlőtulajdonosok részére. A bejáratot már kora reggel nagy tömeg lepte meg. Az osztás a legnagyotbb rendben egész nap tartott. Amint értesülünk, a gazdasági felügyelőség még fog kapni rézgálicot. — Köszönet. A községi polgári leányiskola május 1-én tartott ünnepélyén a kárpáti talvak segélyezésére 100.52 K folyt be. bogadják mindazok, akik az összeghez adományaikkai hozzájárultak, hálás köszö netemet. Adorján Ferencné, igazgató. — A cserebogarak sohasem időztek ily. sokáig, mint ezen abnormális időjárásban. Ugy lástszik azonban, utolsót rúgják, meg értek a pusztulásra. — Füstre tett gyermek. Mikula György helybeli hadi özvegy időelőtti újszülött gyermekének a holttestét egy ruhába takarva a kémény lyukba helyezte el, amely a sertéshús szomszédságában közel egy, hó napig volt ott eldugva. A szomszédok azonban addig sugdostak, mig a hatóság tudomást nem szerezett a dologról és a lelketlen anyát, a bűnös manipulációban segédkező Goldstein Borbálával együtt letartóztatta. — Lopás. Zombory Andrásné Bocskay-utcai akosnlőtől 300 korona készpénzt és 000 korona értékű aranynemüt lopott el Székely Róza nevű cseléd, aki a városból szerencsésen meg is ugrott. Elrendelték az országos körözését. — Van felesleg bőven, mert a határrendőrség kiküldötteinek ideérkezte óta egyre-másra jelentik be az el nem dugott, de aratás utáni bizonytalan időre félretett készleteket. Átlagban 770 zsákra lehet tenni a naponta bejelentett mennyiségeket. Itt cáfoljuk meg azt a városban elterjedt hirt, hogy a határrendőrség csak a határban folytat kutatásokat, mivel nevét az ország határától kapta és nem működési területétől. Sorba veszi a várost és a községek belterületeit is. — Tüz. A Felsősimán Iegétek a Cseh Pál tanyájának melléképületei. A kár 4000 koronára tehető, 'tegnapelőtt a beltéren okozott riadalmat az, hogy a Marsalkó-féle ház egyik üzletében felgyújtották a kályhában a papirt és más szemetet, melynek átható füstje és szaga megtöltötte a szomszédos helyiségeket. — A Társaság. Malonyay Dezső váratlan halála két oldalt toglal le a Társa1 ság uj számából. Márton Ferenc kitűnően sikerült rajza mellé Nádasdi Baán Achilles irt meleg, szép cikket az elhunyt iróról, akinek az utóbbi időben sok szép irása jelent meg a Társaság hasábjain. — Pompás ötletes novellát irt az uj számba Mariai Ödön, szép költeményt Móra Ferenc, aki önmagáról is ad prózában egy kedves portrét. Szenzációsan szépek az utolsó lavaszi Est miniatűrjeiről készült bájos fotográfiák és kedvesek Endrődi Béla kisérő rigmusai. Az altruizmusról irott cikk, a divatlevél és még néhány, kisebb apróság egészíti ki a szám tartalmát. A Társaság előfizetési ára egész évre 18 lí, félévre 10 lí, negyedévre 5 lí. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Dunapalota-szálló. — Közélelmezési kérdések a háború után. A Magyar Közgazdasági Társaság lioszpotzky. Alajos min. tanácsos elnöklésévei ülést tartott, melynek tárgya dr. Czettler Jenőnek, a magyar gazdaszövetség titkárának Közélelmezési kérdések a háború után cimii előadása volt. Az előadó kiindulva abból, hogy a háború befejezte után az elpusztult mezőgazdaságot rekonstruálni kell nemcsak hazánkban, de egész Európában, a közélelmezésnél szerepet ját szó három különböző élelmiszer csoport a kenyér, a hus és a vegyes élelmiszerek; előállításának feltételeit vizsgálta. Megállapítása szerint legkönnyebb lesz a kenyérmagvak termelésének fokozása, mert az nagyobb tőkebefektetés nélkül is lehetséges és egyaránt részt vehet benne a nagy-, közép- és kisbirtok. Sokkal nehezebb kérdés a husproduktió kérdése, mert állatállományunk 80 százaléka ksgazdák kezében van s ezek egyrészt bevonulás mi1916, május 4. 5 att, másrészt a konjukturás árak által csábítva állatállományukon túladtak és igy a háború előtti létszám helyreállítása is csak nagj'. tőkebefektetéssel lehetséges. — Legnehezebb a helyzet a kisebb gazdasági termények, — tej, tojás, baromfi, főzelékfélék stb. — előállításánál, ahol a tökebefektetés csak abban az esetben hozhat sikert, ha ezzel párosul az emberi munkaerő gondos közreműködése. Minthogy pedig éppen ez utóbbi a nagy üzemben már már a háború előtt is sok kívánni valót hagyott maga után, ezen cikkek fokzott termelésénél elsősorban a kis üzemeket kell számításba venni. A kisüzemek produktivitásának fejlesztése érdekében szükségünk lesz a termelő és értékesítő: íszövetkezeti mozgalom felkarolására, amit más oldalról az államnak és a fogyasztó közönségnek is célszerű berendezések, raktárházak, hütőkocsik, vasútépítések, útjavítások stb. által kell támogatni. — Méztermelésünk fokozása. Méhészkedéssel foglalkozó gazdáink a háború bekövetkeztével azt hitték, hogy a termelt méz jelentősége és kelendősége egészen hát térbe fog most már szorulni. Annál örvendetesebb jelenség az, hogy a magyar méznek hová tovább nagyobb a kelendősége és lényegesen emelkedett az ára is. Az élelmicikkek általlános drágasága mellett a kenyér mellé, kivált nagy családos házaknál igen kitűnő pótlékul kínálkozik a kiadós és egyáltalán drágának nem mondható méz, amelyből a hadvezetőségek közül a németek is igen sokat vásároltak tőlünk. Vegyi aklatrészeinél és kiválóan tápláló erejénél fogva a méz tápértéke igen közel áll a tojáséhoz és a tejéhez, minéllogva méhészkedéssel foglalkozó itthonmaradt gazdáinknak és családtagjainak mindenkép csak azt ajánlhatjuk, hogy méhészetüket igyekezzenek nagyobbítani, alkalmas méhlegelő növények termesztésével pedig méheik tápellátását is bzitositani. 'lakarmányt adó növényeink legtöbbje rendszerint igen jó méhlegelőt is szolgáltat. A méz jelentősége annyival is inkább fokozódik napról napra, mert a cukorrépa termelés s igy a cukorgyártás is folytonosan csökken." , — Olaj- és zsirpótló növények termelése. A zsirdrágaság és a külföldről jelenleg nem szállítható növényi ételzsirok és csemege olajnemüek hiánya nagyon is szükségessé teszi, hogy az ehető zsirt és olajat adó növények termesztésére az eddiginél sokkalta nagyobb gondot fordítsunk. Az alábbiakban elősorolandó termékek olaja, az ételzsir helyettesítésénél igen nagy hézagokat pótolna; közülük pedig egyik-másik az iparban felhasználást nyerő olajok és kenőcsök készítésénél tehet nagy szolgálatokat. Az olajat tartalmazó ilyen növények sorából számításba jöhetnek nálunk a napraforgó, a len, kender, repce, tök, mák, a ricinus; fák sorából a dió, mogyoró, mandula és bükkfa magva. [Ezek sorából a legolajdusabh a nálunk országszerte termő napraforgó, melynek szapora magvában 60 százaléknyi olajtartalom, s ebből is 35—40 százaléknyi a finom izü ételolaj. Az olaj kisajtolása után fennmaradó termék is igen tápdus takarmányt szolgáltat, minélfogva iparkodniok kellene gazdáinknak, hogy parlagon álló területeiket minél több napraforgóval ültessék be. Németországban a vasutak mentét is mindenütt napraforgóval ültették be. — Többtermeiés a mezőgazdaságban. Nincs ma népszerűbb téma az országban, a mezőgazdasági többtermelésnél. A folyamatban levő világháború bebizonyította, hogy a föld termőképessége minden országnak kincse, amelyet kötelessége min