Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-23 / 32. szám

32-ik szám Fajunk és nyelvünk szempontjából n^m Tátjuk az Ágoston festette veszedelmet A magyar mezőgazdaság még fellendülése mellett sem tog elnémetesülni. A gyári és ipari munkásság ép ugy fog boldogulni anyanyelvével, német tőke és német vezetés mellett, mint most boldogul angol nyelv nélkül Amerikában. Az bizonyos, — hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolat szoros és bensőséges volta kétnyelvűségre kényszerit, életszükséglet lesz a német nyelv, de nemcsak számunkra, hanem a Balkán államok iparosai és kereskedőire nézve is! A német nyelv ennek következtében Középeurópa nemzetközi nyelvévé válik, ami megkönnyíti számunkra a bolgárok és törökökkel való érintkezést. A német nyelv ezen szükségszerűsége nem zár el minket attól, hogy nyugat egyéb kulturáját közvetlenül ismerjük meg, ugy, mint eddig. Kulturánkat még Kevésbbé kell félteni, azt ép oly kevéssé nyomhatja el a német kultura, mint aliogy a flamand kulturát nem volt képes a francia elnyomni. A demokracia szempontjából alaposak nak látszanak a felvetett aggályok, mert a kilátásba helyezett nagy tőke beözönlés a már most is lenyűgöző hatalmát a nagytőke érdekeit képviselő osztályoknak tog ja megerősíteni és fokozni. Pacifista szempontból valóban csak az Európai Egyesült államok nyugtathatnának meg. Ezt azonban nem lehet lépésrőllépésre, tehát közbeesőleg Középeurópa ut ján megvalósítani. A közbenső nemzetek közötti súrlódási felület kiküszöbölésével egy sokkal nagyobb és sokkal hatalmasabb súrlódási felület jönne létre az ellentétes érdekű nemzetcsoportok között, a honnan kipattanó szikra tüze nem volna többé isolálható. Íme igy. formálódik ez a nagy és kiforratlan probléma, melyet főleg annak bizonyításául ismertettünk, hogy lássuk, — hogy a vitázókat valamennyit a haza jövő nagyságának izzó vágya hevítette és ez a vágy telítve volt ugyancsak a hazafi aggodalmával, és szó sem lehet arról, hogy itt a magyarság elleni merényletről lehetne beszéd. Egy bizonyos, hogy komoly újság, minő a Nyirvidék, elvárhatná a cikkeket íróktól, hogy a nagy nemzetgazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozók személyét ne ítéljék el és ne bélyegezzék meg a hazafiatlanság vádjával, addig, mig a kérdést nem ismerték meg alaposan, és nem tudják, hogy az általuk lekicsinylettek vol taképen mit mondanak és mit akarnak. v •MnWVSH* lU^ililllil Szabofcsvármegyel Közs. és Körj. Egyesület. Meghívó. ' A Szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyesületének Nyíregyházán, a .Vármegyeháza kistermében folyó évi április 26-án délelőtt 10 órakor tartandó ren des közgyűlésére s azt megelőzőleg fél 10 órakor ugyanott tartandó választmányi ülésére. 1árgy: 1. Elnöki jelentés. 2. Mult évi zárszámadás felülvizsgálata és a felmentvény megadása. 3. Azon tagdíj hátralékosok névjegyzékének bemutatása és felülvizsgálata, kik ellen a peres eljárás megindítandó. 4. Frank Géza indítványa a jegyzői fuvar és napidijaknak felemelése tárgyában. Gyüre, 1916. április 12. Tóth József, elnök. A nyári időszámítás. A hivatalos lapban megjelent az uj időszámitásról szóló rendelet szerint május l-re virradó éjjel a vasutaknál, meg a pósta és távíró hivataloknál az órákat egy órával előre igazítják. E szerint május 1-től a mostani déli 12 óra a mostani délelőtti 11 órakor lesz. A dél egy órával előbbre kerül. Hasonlóképen a napnak minden többi órája. Minthogy pedig úgyszólván egész napi életünk a vasutakhoz és a postához, jobban mondva az ottani óraszámitáshoz alkalmazkodik, bizonyára megfelelő változások állanak be a hivatalokban, az iskolákban és egész napi beosztásunkban is. Ahol eddig az iskolai órák reggel 8 órakor kezdődtek, az óramutató szerint továbbra is 8 órakor kezdődnek ugyan, Jele az a 8 óra az eddigi 7 óra ideje lesz., Ahol a hivatalos órák reggel 9 órakor kezdődtek, az óramutató szerint ezután is 9 órakor kezdődnek, de ez az időpont az eddigi reggeli 8 órának fqg megfelelni. Egyes külföldi államokban ez már régebbi szokás. Nálunk egészen uj dolog, szokatlan, éppen azért akadnak fel rajta olyan sokan és mondják róla, hogy voltaképen nincsen semmi értelme. Pedig a dolog nem egészen igy áll. Pénzügyileg azzal indokolják, hogy az esteli óráknak korábbra esése miattt a világításban igen nagy megtakarítás érhető el. Ez igy is van. Ha a hivatalos órák, az iskolák reggel egy órával korábban kezdődnek, kénytelen mindenki az esteli fentmaradást megrövidíteni, léhát kevesebb világításra lesz szükség. Ez már maga is nagy anyagi haszon. Ügy az egyesek világításánál, mint a közvilágításnál. A tulajdonképeni haszon azonban — nem ebben rejlik, hanem abban, hogy a reggeli idő és a reggeli munka lesz jobban kihasználható. Azzal körülbelül mindenki tisztában van, hogy reggel mindenki frissebb, üdébb, alkalmasabb minden mun kára. Eddigi szokásaink szerint azonban sajátságos módon nem csak elhanyagoltuk de hovatovább mindjobban eltoltuk ezt a drága munkaidőt. Gondoljunk csak arra, hogy dél ugyebár 12 órakor van. Ha a hivatalokban és iskolákban szokásos reggeli 8 órai kezdettől a déli 12 óráig terjedő 4 órát összehasonlítjuk a délután rendelkezésünkre álló idővel, milyen feltűnő aránytalanságra jövünk rá. A délelőttünk alig négy, vagy öt órából áll. Mig a délutánunk hat, hét órából s azután jön még az ébren töltött este. Sőt, ha a felkelés és lefekvés idejét nézzük, még nagyobb aránytalanság tűnik elénk. A felkeléstől délig, tehát a nappal tulajdonképeni közepéig alig öt, ritka esetben hat órát tültünk ébren. Mig déltől, a nappal közepétől lefekvésig kilenc, a legtöbb családban tiz, sőt tizenegy órát töl tenek ébren. Az úgynevezett kulturával együtt járó szokássá vált, hogy a nappalokat a déli óra előtt mennél jobban megrövidítsük, a délutáni órákat megtoldjuk. Ez sem nem természetes, sem nem egészséges, sem nem gazdaságos. Ebből a szempontból örömmel kell üdvözölnünk a relormot. Sőt egyenesen azt lehetne kívánni, ha az uj órabeosztás télen is érvényben maradna. Ennek semmi akadálya s ezenfelül kiküszöböltetnék az évenkénti kétszeres zökkenés, ami az óráknak május l-re virradó éjjel egy órával előbbre, október 1-ére virradó éjjel egy órával későbbre igazításával jár. Érdekes, hogy például Nyíregyházán az óráknak egy órával előbbre való iga1916. április 23 3 zitása nem is olyan nagy erőszak az időjelzés tekintetében, mint az első pillanatra látszik. A mi mostani déli 12 óránk sem esik össze a csillagászati dél időpontjával. — Mert hiszen zónaidőben járnak az óráink. A zónaidő pedig a nyiregyházi csillagászati időtől kevés hijján egy fél órával tér el. Nagyjából egy fél órával — 27 perccel — későbben mutatnak óráink délben 12 órát, mint amikor nálunk a nap a déli legmagasabb pontot áthaladja. A zónaidőjelzés életbelépésekor ezt észre lehetett venni, bár a különbség akkor kevesebb volt mint 27 perc, mert hiszen addig a budapesti középidő volt nálunk érvényben a vasúti órák után, ami 14 perccel kevesebb a nyiregyházi időnél. Akkor tehát nem 27, hanem csak 13 perccel kellett óráinkat egyik napról a másikra visszaigazitanunk. Ha most május 1-én egy egész órávai előbbre igazítjuk, az igazi dél nem egy, egész órával lesz későbben, hanem csak 33 perccel, mint ahogy óráink mutatni fogják. A lényeg azonban az, hogy akarva, nem akarva — hozzá kell majd szoknunk az egy órával korábbi felkeléshez, — és lefekvéshez. A haza jövője. Csodálatos és amellett felemelő hatalmas érzés fogja el az ember lelkét, ha elgondolja, hogy drága hazánk mennyi meg próbáitatáson ment keresztül a múltban s ennek dacára képes a világháborút is végigharcolni. Ezt pedig fiai rettenthetetlen bátorságának, kitartásának és önzetlenségének köszönheti. E hazában a palotától a kunyhóig mindenki megérezte, hogy e küzdelemben nemcsak a magyar határak megvédelmezésről van szó, hanem hazánk lés a dinasztia jövőjéről. Elet-halál harc lévén, 'e küzdelem tanúságai annál szembeszökőbbek, s ha e tanúságokat leszűrjük: s tneg is fontoljuk, akkor a népek nagy, versenyében meg fogunk maradni és élni fogunk. Magyarország nyugodt és zavartalan fejlődése 1867. óta számitható. Negyvenkilenc év rövid idő volt azon sok sebi begyógyitásához, melyet a mult szenvedései ütöttek e nemzet testén. Vizsgáljuk csak a magyar jellemvonást. A magyar jellemvonás sok tekintetben rokon az ókori görögökével. Visszavonás, belső harc, pártoskodás a görögök jellemvonásai s ezért az egységes görög állam nem is alakulhatott ki, de amikor a közös veszély, a persa invázió elsepréssel fenyegette, e nép mint egy ember szállott szembe a barbárral s védelmezte meg hazája függetlenségét. Ez a széttagolódás, pártoskodás lépten-nyomon tapasztalható volt a magayrnál is, de a népet is a közös veszély érzete forrasztotta össze egyetlen egy érzésben; hazája szabadságának, függetlenségének megvédelmezésében. A magyar vitézség nemcsak a múlté, hanem a jelené is. A' magyar néplélekben szunnyadó őserő^ vitézség a világháborúban csodákat művelt: gondoljunk csak Kövess magyar bakáira, kik végig seperték Szerbián, Montenegrón s most Albánián van a sor. Gondoljunk továbbá Arz generális magyar népfölkelőire, kik Gorlicétől Brest-Litovskig űzték, hajtották maguk előtt a muszka hordát s ugyancsak Langer ezredes tüzéreire, kik a német tüzérekkel vállvetve a belga várak ostrománál kiválóan kivették a maguk részét. Ez a tény már a történelemé. KérA Suliin mint a Hads-Termeéei^ Részvénytársaság bisöraényosa a termelőknek az 1916. évi termésből várható buza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri fs repcetermé) nyeire a Segjutányosabb kaxjtiáb mellett előlegeket (kölcsönöket) folyósít.