Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-23 / 32. szám

4 32 ik szám. JNÍffSSIITfe 1916. április 23. dés most már csak az lehet: ezen hervadhatatlan érdemekért illetékes tényezők részéről milyen lesz a mi megbecsültetésünk s ezen érdemekért a méltó jutalom és elismerés miben fog nyilvánulni? A német hadsereg valamennyi nagynevű hadvezére: Hindeiíbug csakúgy mint Mackensen, Linsingen valamint a császár tö'bbször elismerték, hogy a magyar katona önfeláldozó bátorsága, kitartása a csodával határos. Ha nagyszerű képességeinket és önfeláldozásunkat az idegenek elismerték, ak kor el kell ezt ismerinök az illetékeseknek is, mert a mi részünkről hozott áldozatoknak a háború után meg kell teremniök a reánk nézve áldásos gyümölcsöket is. Ha német nép anyagi és szellemi fejlődésére egy pillantást vetünk, be kell látnunk, hogy, sok még a teendőnk. A jövő feladata hazánkra nézve a folytonos és intenzív erőgyűjtés. Az erőgyűjtésnek pedig egyedüli helyes utja: nemzetünk anyagi és szellemi életének gyökeres reformja. A nevelés és oktatás reformján kell elsősorban kezdeni. Ma, amikor a katonára nézve a földrajzi ismeret elengedhetetlen feltétel, azt látjuk, hogy e téren a legnagyobb a jáyratlanság. Diplomás egyének hadilábon ál lanak a földrajzi alapfogalmakkal, nem is szólva a térképen való jártasságról. Mi ennek az oka? hogy a földrajz a legmostohábban kezelt tudomány a középiskolában! A hiba az oktatás rendszerében keresendő. Azonkivül súlyos hibánk az is, hogy hiányzik nálunk a takarékosság szelleme. Anémet liadikölcsönök öszege jóval meghaladja a 20 milliárdot. Az osztrákmagyar hadikölcsön összege jóval mögötte áll a németekének, de kétségtelen bizonyossága annak, hogy a monarchia lakossága meghozta a legmesszebbmenő áldodozatot. Hazánkra nézve a hadikölcsön kibocsátása fényes erőpróba volt s biztató jel a jövőre nézve. A takarékosság szellemét vigyük be a magyar ifjú lelkébe, oltsuk bele az áldozatkészség szellemét, mert a haza oltárára letett fillérek teszik ki végeredményében a hadikölcsön milliárdjait. Nekünk a németektől tanulnunk nemcsak lehet, de ezt jól ielfogott érdekünkben tennünk is kell. Ez alatt nem azt értem, hogy a német mintát szóról szóra lemásoljuk és átültessük hazánkba. Ez annál is inkább lehetetlen volna, mert a magyar és a német néplélek sok tekintetben ellentétes vonású., Mindazt, ami a magyar léleknek megfelelő, azt vegyük át s ami ezzel ellenkező, azt hagyjuk figyelmen kivül. A mi jelszavunk ezentúl csak egy lehet: ernyedetlen szorgalom, kitartó" munka, nemzeti iparunk és kereskedelmünk fejlesztése. Ezen a téren is már sokat tettünk, de ez még nem minden. A német tőke befektetéseinek nyissunk utat, mert a német nép gazdagabb, mint mi s ha ezt fogjuk tenni, mi is gazdagodni fogunk ezáltal. A magyar népben fényes tulajdonságok lakoznak: mint az ősöktől örökölt vitézség, bátorság, kulturára való hajlam s e képességeknek a német példa alapján való intenzív fejlesztése által minden tekintetben méltó szövetségesei leszünk a nagy német nemzetnek. Nem szabad felednünk, hogy. a német nemzet fejlődésének jelenlegi magaslatára csakis évek hosz szu során kifejtett szorgalma, takarékossá ga, munkaszeretete utján jutott s e fejlett séget mi is csak ezen az utón érhetjük el. Nemzeti il'juságunk szellemi és testi mikénti fejlesztése a jövőben nem lehet közömbös ellőttünk annál is inkább, mert nemzetünk jövője ifjuságunk kezébe van letéve. Hazánk jövője a jól megalapozott iskola nevelésen nyugszik. Ez pedig erőgyűjtésünknek egyik főfaktora. Páll Gyula üj vármegyei pótadó. Mikecz Dezső alispán a törvényhatósági bizottság tagjaihoz a következő körlevelet küldte: Az 1913 évi október hó 14-ik napján tartott közgyűlésben a tisztviselői nyugdij alapállásának rendezése tárgyában 15121 K 582—1913 Bgy szám alatt hozott határozatában kimondotta a törvényhatóság, »hogy a tisztviselői nyugdíj alap fizető képességének biztosítását erkölcsi kötelességének tartja s e végből az 1912 évi LIX. t.-c. 1. §-ában biztosított jog alapján a szükséghez képest ujabb pótadó kivetése utján is gondoskodni fog« s megbízott, hogy az ez irányban szükséges előterjesztést tegyem meg. A tisztviselői nyugdij alap megnövekedett terheit tovább fedezni nem lévén képes, a folyó évi május hó 9-ik napján megtartandó rendes tavaszi közgyűlés elé javaslatot tettein az iránt, hogy a tisztviselői nyugdij alap megnövekedett szükségleteink ellátása céljából 4 százalékos pótadó szavaztassák meg. Ugyanis ma a helyzet az, hogy a nyugdij rendelkezési alap 114.766 korona évi szükségletével szemben ezen alap bevétele : nyugdíjjárulékból, az alap igénybevehető kamataiból s az eddigi 2% pótadóból csupán 54.600 korona, igy már most 60.166 korona fedezetlen évi teher mutatkozik, melynek eloszlatásáról csakis az általam javasolt pótadó felemeléssel lehet segiteni. A nyugdij alap ezen kedvezőtlen pénzügyi állása onnan ered, hogy az 1912 évi LVIII. t. c. 20. §-a felmentette a vármegyei nyugdíjintézet javára kivetett törvényhatósági pótadó fizetése alól a külön nyugdij alappal rendelkező rendezett tanácsú városokat, ainely törvény intézkedése következtében Nyíregyháza r. t. város adózó közönsége az 1913 évtől kezdődőleg megszűnt fizetni a tisztviselői nyugdij alapra kivetett 2 százalékos pótadót és ezáltal a vármegyei tisztviselői nyugdij rendelkezési alap jövedelme erősen megcsappant, — viszont az utóbbi időben az állami alkalmazottak nyugdíjazásáról alkotott 1912. évi LXV. t. c. rendelkezéseivel azonos vármegyei nyugdij szabályrendelet alapján több tisztviselő nyugdíjaztatott, igy a tisztviselői nyugdij alap terhei nagymértékben megnövekedtek. Miről a törvényhatósági bizottság minden tagját az 1883. évi XV. t. c. 10. §-a értelmében előzetesen értesítem és tisztelettel kérem előterjesztésemnek a közgyűlésen való támogatását. — Hadikölcsön jegyzés. A Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete Nyíregyházán, a negyedik hadikölcsön kibocsátása alkalmából lehetővé óhajtja tenni, hogy, a hadikölcsön-jegyzés hazafias kötelességében mindenki, a társadalom legkisebb jövedelmű osztályhoz tartozók is részt vehessenek, heti befizetéses alapon előjegyzést fogad el. Felvilágosítást a szövetkezet hivatala — Bethlen-u. 2. — készséggel acl. A vak katonákért A vak katonák támogatása ügyében Gé czy Géza főjegyző, h. polgármester a következő felhívással fordul a nagyközönséghez: a "vakokat gyámolító országos egyesület nemes, emberszerető tevékenységét a mostani borzalmas világháború vak harcosainak segélyezésére is kiterjesztette és a haza védelmében megvakult katonák elhelyezésére egy külön osztályt állított fel. A jövőre nézve pedig tervbe vette, hogy, a háború ezen szerencsétlenei részére egy, külön intézetet állit fel s ekképen kiván gonodskodni arról, hogy a háború legnagyobb szerencsétlenei a szemük világát vesztett vak katonák a társadalomnak továbbra is hasznos tagjai maradhassanak. A vakokat gj'ámolitó országos egyesületnek támogatása az emberszerető társadalomnak mindenkor kötelessége volt, s ez a kötelesség most még inkább kötelez bennünket, amidőn az egyesület támogatása által arra nyujtunk segédkezet, hogy a hazáért s érettünk szenvedett embertársaink hős katonáink, bár szemük világát, tehát legfontosabb érzékszervüket elvesztve, a kétségbeesés karjaiba ne kényszeríttessenek, hanem az emberszerető tár, sadalom által fölkarolva, oktatva és támogatva, a munkás társadalomnak továbbra is hasznos tagjai maradhassanak. Azzal a bizalomteljes kérelemmel fordulok tehát Nyiregyháza város egész társadalmához, az egyesekhez, a magánosokhoz épen ugy, mint az összes testületekhez, egyesületekhez és közintézményekhez hogy a vakokat gyámolító országos egye sülét feladatának teljesítését anyagi áldozatukkal támogatni szíveskedjenek. A nemes célra szolgáló adományok — közvetlenül a város házipénztárába lesznek befizetendők. Termeljünk vetőmagot. Mindnyájunk előtt jól ismeretesek azok az óriási nehézségek, melyek a folyó évi tavaszra szükségelt konyhakerti vetőmagvak beszerzése körül mutatkoztak, sőt sok példát tudunk arra is, hogy egyes magféleségekből egyáltalán nem tudtunk kapni. A vetőmag hiány a behozatal korlátoltsága és részben való szünetelése folytán sajnos a jövőben jobban fog érezhetővé válni. Legszentebb hazafias kötelességeink egyike e nehézségek leküzdése azáltal, — hogy mindenki legalább a saját szükségletére, esetleg eladásra is lehetőleg mindenből magot gyűjtsön és neveljen. A magtermesztés oly egyszerű és kézenfekvő, hogy azt mindenki könnyen elsajátíthatja, még ha avval nem is foglalkozott. A jól átérett sárgarépát, petrezselymet zellert, vöröshagymát, fejes káposztát, — gyökérrel — stb. ültessük ki mielőbb — kb. 30—70 km távolságra — megázott vagy jól megszántott földbe maghozás céljából. A többi munka már csak kapálás és maggyűjtésből fog állani. Az egyéves magtermesztést — paradicsom, paprika, saláta, stb.-nél — mindenki ismeri. 1 ermesztési ügyekben bárkinek szóval esetleg Írásban is készséggel ad tanácsot a tarcali állami faiskola kezelősége. Igyekezzünk minél több vetőmagot ter meszteni és arra másokat is buzdítani. A gyermekek munkaereje itt kitűnően érvényesíthető.