Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-23 / 32. szám

Nyíregyháza, 1916. április 16. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 30. szám. A S&abölcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei T&trftdegyeaület Hivatalos Közlönye. J • LLLÍ LL JUL .' JJ .'t K'M.W Ü 1 !! rttss -sese Me;r|e!enft szerdán ós szombaton esía. ISófizetés: Egész évre 12 K, Féiávre 8 K, Negyed­érre 3 K, Egyes szára ára 12 f. — Tanítókra* félét. SíerJK'ssííScég és Ktatóhivftte): SZÉCKENY1-ÜT fi. SZÁM. TELEFON SZÁM 1SÜ. POÍTACKEÖVE 2955*. Kéziratokat nam adusk viwíí.a. UinSette**; attarist imziitittasi. Lcgetarífsb híreiéi 1 R. Hlfats!v-«. isirtetíse* ffrt «i t, A nplltiéf toroüskiní 33 > Aprö ttatetfesk !0 níi( t S. istaSen tovtóM sió S Hilto. Visítae ketftjii »:eJ*rt iétsseresaa nirr.it. yar zsoltár. Irta: V. J. 1. Hallgasd meg, Uram, a te népednek szavát és legyen kedves tenéked a mi óhajtásunk. 2. Téged keresünk az öröm óráiban, s mikor baj ér bennünket, hozzád menekü­lünk. 3. Mert te adod ránk az áldást és csak te veheted el rólunk a csapást. 4. Íme hálát adunk neked az elvett javakért, amelyekkel jókedvedből halmoz­tál el minket, és nincs elég erőnk, hogy megismerjük hatalmadat, és nincs elég szavunk, hogy dicsőítsük kegyelmedet. 5. Nemzetünket szép hazánkba vezé­relted, vitézséggel, bölcseséggel népeknek urává tetted, erősségét kősziklára építet­ted. 6. Kies mezőkön jártunk, mikor karjai­don hordoztál; hivek maradtunk akkor is, mikor ostoroztál. ? Mert az erősnek ékessége, a gyengé­nek védő pajzsa az Ur. 8. Es szeret minket akkor is, amikor jutalmaz; és szeret minket akkor is, ami­kor büntet. 9. Légy velünk, Uram, e nehéz idők­ben is, hogy kishitüekké ne legyünk és el ne tántorodjunk tőled. 10. Mert megsokasodtak a mi ellensé(­geink és összeesküdtek ellenünk, hogy el­vegyék tőlünk apáink földjét, melyet hű fiak vére öntözött. 11. És nagyobb az ő sokaságuk, mint az edomiták és izmaeliták serege; nagyobb ,az ő álnokságuk, mint az ammonitáké, mo­abitáké; nagyobb az ő magukban bizako­dásuk, mint az asszírok és filiszteusok ke­vélysége. 12. «Ok nélkül vetették elénk titkon vont hálójukat; és ok nélkül ástak vermet minekünk.» 13. ((Megkövéredett szivöket elzárták; szájokkal kevélyen szólanak.® 14. «Es hallottuk sokak rágalmát, iszo­nyatosságot mindenfelől, amint együtt ta­nácskoztak ellenünk.» 15. Próbára tettek minket és gyönyör­ködnek a háborúban. 16.1 e tudod, TJram, "hogy van-é igazság az ő szavukban, és van-é gonoszság a mi lelkünkben. 17. Ne engedd, hogy diadalt arasson a számitó ravaszság és megszégyenüljön a magamagát feláldozó vitézség. 18. Számláld meg az ártatlanok köny­nyeit; jussanak fel hozzád az özvegyek és árvák panaszai; elégeld meg a nemzetsor­vaszftó vérontást. 19. Állítsad mérlegre azt, amit ők akar­tak és azt, amit mi cselekedtünk; és tégy igazságot a te Ítéleted szerint. 20. 1 e mondottad, hogy fegyverrel vész el az, aki fegyvert ragad; alázd meg hát őket, hogy eszükre térjenek és ne ki­sértsék tovább hosszú türelmedet. 21. Te ígérted, hogy «igazság tekint alá az égből, ha hűség sarjad a földből.» 22. rl e látod, hogy mi a magunk igazát védelmezzük és a te hűségedet szolgáljuk. 23. T e adtad kezünkbe a zászlót, te ki­séred fiainkat a harcok mezején; a te se­gedelmeddel a legnagyobb szenvedés köz­ben is gyönyörűséges a küzdelem, a te jóvoltodból az itthon maradottaktól való megválás keserűségeinek közepette is édes a halál. 24. Megértettük, Uram, a te intésedet, és szívvel, szájjal, lélekkel a te akaratodat teljesítjük. 25. És mikor mindnyájan gyászba bo­rulunk és mindnyájan a porban heverünk: akkor is hűséges bizalommal fordulunk hozzád, és fölemeljük fejünket, mert tud­juk, hogy a te kezedben a legnagyobb meg­próbáltatás is javunkat munkálja. 26. A mélységből kiáltunk fel hozzád: múljék el tőlünk ez a keserű pohár. 27. Mert fáj nekünk látni, hogy. a féke­vesztett indulat megcsúfolja az emberi mél tóságot, s nincs bennünk káröröm, akkor sem, amikor pusztulnak gyűlölőink és hát­rálnak ellenségeink. 28. Hozd, ó hozd vissza az áldott béke idejét, és deritsd fel újra tökéletes ragyo­gásában a szabadság napját. 29. Hogy ne lakozzék irigység, gyűlölet és fondorkodás az emberek lelkében, s egy­mást megértve és kölcsönösen támogatva boldoguljanak a nemzetek. 30. Mi csak egy boldogságot ismerünk: hazánk boldogságát; nekünk csakúgy ked­ves az élet, ha hazánknak élhetünk. 31. Aldd meg azoknak az emlékét, aki­ket úgy dicsőitettél meg, hogy meghalhat­tak a hazáért. 32. Szivárvány van az egen, fű nő a han tokon, élet íakact a halálból: adj hőseink­nek örök pálmát, reményünknek örök ko­szorút, hazánknak örök életet. — Mindent a hadseregnek! A honvé­delmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala egy magyai" gazda szakszerű, üdvös aján­latára a hadviselésre nézve elsőrangú fon­tos akciót indított és sürgősen kéri M<1t gyarország gazdatársadalmának áldozat­kész segítségét ebben az akcióban. A ló és szarvasmarha tavasszal elhullatja téli sző­rét, ez a szőr az állatok nyírása vagy va­karása utján könnyen összeszedhető, — hogy azután a hadvezetőség takaró és ne­mez gyártására használhassa. A hivatal kéri tehát a gazdaszövetséget hogy az em­iitett szőröket gyűjtse össze és 5 kgr-on fe­lüli mennyiségeket közvetlenül a Hadse­gélyző Hivatal átvételi különítményéhez — IV. Váczi-utca 38. — a kisebb csomago­kat pedig a gazdakörök vagy szövetkezetek vezetősége utján küldje föl. A küldemé­nyek «Táborban levő katonák részére — szánt szeretetadomány» megjelöléssel vas­úton és postán díjtalanul szállíttatnak. liiéle és űzeti béke. Van valami babonaszerü és valami ter mészetes is abbban a szinte általános hie­delemben, hogy a Történelemnek bizonyos válogató kedve van a napokat és alkalma­kat illetőleg. Van már nem egy napja az esztendő­nek, amelynek naptárszerü visszatérése bi­zonyos izgató feszültséget, nyugtalan vára­kozást vált ki az emberi lélekből. Ilyen március tizenötödike, Julius Cae sár és Etele hun király halála napja; kará­csony és nagypéntek; húsvét és pünkösd vasárnapja. A nagy idők, a szokatlanul nagy ese­mények torlódása, a lelkeket megrázó él­mények pedig mindig és mindenhol sej­telmekre hangolják az embert. Nem csoda tehát, ha a húsvéti ünne­pek eljövetele ismét békehirkekel, béke­lehetőségek felvetődésével jár együtt. A világháború, az emberirtás befeje­zése, sőt minden háborúnak ellenséges­kedésnek örökre való elmúlása is szóba fog kerülni ismét, talán minden újságban és bizonyára minden templomban, most, amikor az imádságra hívogató, villámokat elhárító, halottakat elsirató harangok is eget-földet rengető, menny köveket szóró, embereket irtó ágyukká készülnek átala­kulni. Hál csakugyan lehetséges nemcsak a mai világháború békés befejezése, hanem még a világébke megvalósulása is? A német császár még a háború első napjaiban mondotta Sven Hedinnek, hogy ő bízik a világbéke eljövetelében. legyük tehát félre a hitetlenséget a virágfakasztó kikelet, a feltámadást hir­dető húsvét vasárnapjának tiszteletére és adjunk egy "kis búvóhelyet a szivünk 'fe­nekén a béke, a szeretet és testvériség istenországa reményének. Azonban, ha már bátrak vagyunk re­ménykedni a világbéke eljövetelében, kér­dezzük meg magunktól azt is, vájjon a nemzetközi béke örök biztosításától vár­juk-e a nemzetek belső békéjének eljöve­telét, vagy a nemzetek belső békéjének megvalósulásától a világbéke lehetőségét. Mert a kettő kétségtelenül össze függ egy­mással. Ha a világtörténelem nyújtotta ada­tok tengerében körültekintünk, azt tapasz­taljuk, hogy. a nemzetek belső békétlen­sége és meghasonlása a nemzetközi bo­nyodalmak és háborúk egyik legfőbb, leg­gyakoribb okozója. Es ebből a megálla­pításból önként következik az a tétel, — hogy mindenek előtt a belső békesség meg teremtésére kell törekednünk, mert az egy részt a világbékének legalább egyik fel­tétele, másrészt a háborús viharok közt való sikeres nemzeti helytállásnak egyet­len biztositéka. Csak az a kérdés, lehetséges-e bárhol maradandóan biztosítani a belső, nemze­ti egyetértést és békességet. Mindenesetre lehetséges, mert az, ami ehhez szükséges több vagy kevesebb tisz­tasággal és elevenséggel ott dolgozik min­den éplelkü ember szivében, és ugy nevez-

Next

/
Thumbnails
Contents