Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-01-16 / 4. szám
Nyíregyháza, 1916. január 16. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 4. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHBQUE 2955®. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 80 ». A nyllttír soronként 80 f> Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Egy ominózus könyvről. Dr. Pröhle Vilmos. Azok után, amiket Ballagi Aladár megállapított, nincs mit mondani Szekfü könyvének a kétszázesztendős múlthoz való viszonyáról. A szerző részben komikus, részben szánalmas sziliben igyekezett feltüntetni a hontalan Rákóczit s ezért a kuruckorra vonatkozó okmányokban céljának megfelelően válogatott, s célja szabta meg reá nézve azt, hogy a rendelkezésére álló adatok halmazából mit vegyen hitelesnek, mit ne. Ez kétségtelen. Van azonban Szekfü könyvének egy másik oldala is, nevezetesen az utolsó ol dal, amelyen a hirhedt szerző összefoglaló Ítéletet mond Rákóczi történelmi szerepléséről, ilyenképen szólván: «Mindaz, ami azóta uj lökést adott nemzeti életnek, a Rákóczi álláspontjától teljesen idegen tényező volt. Az elhatározó pillanatokban, mikor a jövő alakítására kellett tekinteni, soha senki sem fordult az ő régmúlt ideáljához. A XVIII. század hatalmas erőgyűjtése, a II. József uralma végén fellobbanó szalmatüz, majd nemsokára a magyar szellem és nemzetiség renaissance-a, a nagy Katastropha s végül az uj magyar állam szerencsés megalapozása: mind végbement anélkül, hogy végrehajtói, akár a vezetők, akár a tömeg, ajkukra vették volna Rákóczi nevét.» Egyszóval Szekfü ur mindent tud Rákócziról, II. József koráról, a szabadságharcról, a kiegyezésről, mindenről mindent tud, csak azt nem tudja, hogy Rákóczi neve mindig élt a nép ajkán és szivében s hogy volt egy Rákóczi renaissance is a tizennyolcadik és tizenkilencedik században. így 1903-ban az egész nemzet hatalmas együttérzéssel ünnepelte meg Rákóczi zászlóbontásának kétszázadik évfordulóját; — 1904-ben Tisza István gróf, miniszterelnök bejelentette a magyar törvényhozásnak, hogy Őfelsége a király hozzájárult ahhoz, hogy Rákóczi Ferencz hamvai hazaszállittassanak s a haza földjében helyeztessenek örök nyugalomra. 1906-ban törvénybe iktattattak Rákóczi halhatatlan érdemei, ugyanabban az évben az egész magyar nemzet mély meghatottsággal kisérte Kassára a szent hamvakat, s rajongva álmodott a mult és jelen kibéküléséről és egy szebb jövendőnek közeledéséről.. Szekfü könyvre 1913-ban jelent meg s igy igazán különös, hogy mindezekről semmit sem tud. Ma pedig azt is tudhatná Szekfü ur, hogy annak a magyar vitézségnek, amely, a jelenlegi háborúban oly hatalmasan lobogott fel, és lobog szakadatlanul, nem kis része van éppen a kuruc hitnek és kuruc reménynek, mert harcoló fiaink és testvéreink kivétel nélkül Rákóczi kultuszban nevelkedett tanítóknak Rákóczi kultuszban nevelt tanítványai. Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállitank. Telefon 139. Értékesítsük tanulságainkat. A háború annyi sok mindenre megtaDitott már bennünket, hogy elég is lenne a tanulságokból és inkább kívánatos volna ezekneknek a tanulságoknak legalább lelkiekben és gondolkozásunkban való értékesítésével foglalkozni, nehogy ugy járjunk, mint az álmadozó, aki annak hatása alatt sokáig marad szendergésében, s amire felébred, elfelejti megvalósítani akart álmait. Még ugyan tart a háború, még nem merítettük ki a tanulságokat; ellenségeink még egyre szolgáltatják a példát arra, hogy lehet semleges országok szuverénitásának s az államok egymáshoz való viszonyának jogintézményeit, ha az ő érdekük ugy hozza magával, lábbal tiporni, semleges országok területén erőszakoskodni, állami berendezkedésekkel rendelkezni, s a nemzetközi jog oltalma alatt álló idegen állampolgárokat, mfg kulturátlannak tartott ős népek által is tiszteletben őrzött vendégjog megsértésével idegen államok ott akkreditált funkcionáriusait is, a felszabadítás s nemzetközi erkölcs hirdetésével letartóztatni s elhurcolni. De mindezek a jogtiprások már csak ellenségeink maszkjainak földhőzvágásával egy jelentőségűek s a nemzetközi erkölcsnek olyan fiaskóját jelentik, milyenben a legyőzött dijbirkozóknak, vagy a vándor komédiásoknak van részük, a mikor már fogásaiknak s erejüknek kimerülését érzik, de a hatás még mindig nem érkezett el. Ezek a „fogjatok meg, mert megölök valakit* féle erőlködések s erőszakoskodások háborús tanulságainkat többé már nem változtathatják meg s csak inkáb megerősíthetik első sorban azt a levonásunkat, hogy az emberi erények, a mások jogainak tiszteletben tartása s a művelődés fejlesztéséhez nem uj világnézletek, nem kendőzött nemzetközi erkölcsök kellenek, amilyeneket a Soninok, Salandrák, Greyek, Poincárék, Izvolszkyak hirdetnek, hanem a társadalmi, nemzeti és erkölcsi hagyományok ápolása. Ezeknek a hagyományoknak az ápolása biztosithalja az emberi, társadalmi, nemzeti s a nemzetközi jogok tiszteletben tartását, mint a hogy a családok jó neveltsége, hagyományos hit és erkölcsi világa, a szülői és igaztestvéri szeretet sugárzása forrasztja egybe a társadalom s a nemzetek külőmböző rétegeit s az igy való egybe forradás biztosithatja az egész emberiség békéjét és boldogulását. Meff tanulhattuk, hogy az emberiség ez a békéje és boldogulása a vezetők egyéni, társadalmi, nemzeti becsülete s lelkiösmerete, a hagyományok és erkö'csök ápolása nélkül még a legtökéletesebbnek gondolt állami rend és kormány formák mellett sem érhető el, a melyre példát szolgáltatnak egyfelől a .liberté, fraternité és egalité jelszavával statuált francia köztársaság, a mely változott erkölcse mellett még a cári detpotizmussal is szövetkezett, másfelől a szélsőségig menően tökéletes monarchiában élő olasz királyság, a melyek mindenikében a kormányfők ugyanazon hibája, vagy gyöngesége mellett, egyformán a ,szent önérdek* hirdetői ragadiák magukhoz az absalút hatalmat s vonszolják szinte cári deszpotizmussal egyéni hiúságból, dőlyfböl s azért hogy felszínen maradásokat s ezzel egyéni uralmukat meghosszabbítsák — félrevezetett nemzetüket, a tévkedésük beösmerésével különben elkerülhető szenvedések és megpróbáltatások nehéz utain. Mindezek a tanulságok reánk nézve nemcsak azért értékesek és nagy becsüek, mert nem a magunk, hanem ellenségeink kárán tanulluk meg s mert emellett is nekünk, olyan sok és nagy áldozatainkba kerültek, hanem azért is, mert módot és alkalmat nyújtanak arra, hogy társadalmi, magán- és közéletünkben hozzáfogjunk, hasonló nemzetközi áramlatok és irányzatok bevezetésével megrongálni akart ősi hagyományaink, nemzeti hangulatunk és érzésünk helyreállításához, hogy ne közéletünk kiválóságainak félretolását türjük ezután is elégedetlenkedéssel, hanem azokat állítsuk félre, akik mást akarnak mint nemzetünknek, társadalmunknak magyarságában, hagyományaiban, nemzeti érzésében és erkölcsében való egységességél és háborítatlanságát. Annak, hogy a hagyományok, a régi erkölcsök s a nemzeti érzés ápolása mire képesitik a vezető államférfiakat és nemzeteket, a nagy németbirodalom nagy császárával s hadvezéreivel az élén s ujabb szövetségeseink, a velünk magyarokkal rokon bolgár és török nemzet vezetői szolgáltatják dicsőséges példáját, akik, mint utóbbi győzelmüket Enver pasa hadügyminiszter a parlamentnek, Isten segedelmével kivivottnak jelentik be fényes győzelmeiket és Isten segitségeért való fohásszal kezdettek és kezdenek nagy és nagy harcaikhoz. Ugy szövetségeseink, mint ellenségeink példaadása tehát ugyanazon tanulságokat szolgáltatják nekünk. I Ezeknek a tanulságoknak a hatása alatt ne csak barbár ellenségeink által elpusztított falvaink felépítésével foglalkozzunk, hanem emellett hasonló buzgósággal s még nagyobb elhatározással fogjunk hozzá ott, ahol s akiknél keil, a lelkiekben véghezvitt rongálások helyreállításához, társadalmi, ,nemzeti hagyományaink, erkölcseink és nemzeti érzésünk megerősítéséhez, ott, ahol az eddig hiányzott, azoknak felépítéséhez, hogy polgári kötelességünk teljesítésében is méltóak lehessünk ehez a tőrteneti nagy időhöz, amelyben élnünk adatott. K. I. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-felé reggel 5Ü, este 922. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8*5 Yásárosnamény-feié este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé este 712. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felői reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-feló'l reggel 6 3 7. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről illetve Budapestre.
