Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-16 / 4. szám

2 4-ik szám. JSfYÍRVIDÉK. 1916, január 16 Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével tartotta meg rendes havi ülését. Jelenvoltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István vármegyei főjegyző, Evva István másodfőjegyző, Dobos László aljegyző, Osváth László tb. aljegyző, dr. Szesztay Zoltán tiszti főügyész, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Sefcsik József pénzügyigazgató, dr. Wilt György tanfelügyelő, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, Geduly Henrik, Vass Mihály, Somogyi Gyula, Orosz Miklós, Szalánczy Bertalan, dr. Kállay Budolf és Járossy Sándor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás körében 1915. december havában elő fordult nevezetesebb eseményekről Mikec István főjegyző számolt be: Az elmúlt december hónappal immár lezárult a minden emberi képzelmet felülmúló világháború második esztendeje. Borongó emlékek, szorongó érzések, de viszont áhítatos öröm foghat el mindannyiónkat, ha elmélyedünk e nehéz, nagy esztendő szemléletébe. Milyen tengere a gyásznak, vérnek és szenvedésnek és milyen ragyogó bizonysága a közelmúlt idő annak, hogy az Isten, vallás és a hazaszeretet paizsa alatt lelkesült nemzet és hadsereg győzhetetlen. És mig büszke örömmel tekintünk csudákat véghezvivő hadseregünkre, elismeréssel kell illetnünk az idehaza maradottakat is, kik csüggedés, zúgolódás nélkül tűrik az egyre sokasodó háborús gondokat, s lelkesülten hozzák meg a tőllük kivánt áldozatokat. A szeretet nagy napján fájó érzésekkel eltelve gondoltunk ugyan távollévő kedveseinkre, de bizó lélekkel hiszszük, hogy a megváltás legközelebbi ünnepén Hazánk fennmaradásáért és boldogabb jövőjéért vért és életet áldozó kedveseinkkel együtt adunk hálát jóságáért az Isteni gondviselésért. Különben vármegyénk közönsége ismét megtalálta a mostani időkhöz méltó hangot. Ezúttal is készségesen megnyitotta szivét az emberi szenvedés és nyomorúság enyhítésére és pazarul összehordott adományokból felgyuladtak a karácsonyfák lángjai összes kórházainkban s a távolban küzdő katonáink is élvezhették az itthonmaradottak hálás megemlékezését, kik napról-napra tapasztalhatják, mint igyekszik a vármegye közönsége a háború okozta szenvedéseket enyhiteni, a könnyeket letörülni, a betegeknek kényelmet, otthont létesiteni és a munkaképtelenné vált harcosok jövő megélhetését biztosítani. Alig van hét, hogy a tüdőbeteg katonák szanatóriumára, hol a rokkant, vagy vak katonák javára, hol az özvegyek és hadiárvák részére össze ne gyűlne egyegy nagyobb összeg, amely derekas munka körül nemes szivü hölgyeink szinte vetélkedve veszik ki részüket. Kárpáti falvak. Az ellenség által elpusztított kárpáti falvak ujrafelépitésére megindult gyűjtés eddigi eredménye 66.445 korona 92 fillért tesz ki, mely összeg még itten lévő részét rendeltetési helyére a napokban fogom eljuttatni. Amily, készségesen hordja össze a vármegye közönsége szeretet adományait, ép oly bőségesen és fennakadás nélkül látja el a vármegye a hadsereg állományában előállott hiányokat is. Katonaügyek. Az 1892—1894, valamint az 1878—1890. évben született, továbbá a népfölkelésről, vagy a hadiszolgáltalásról szóló törvény alapján kirendelt, de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyének összesen mintegy 2286, a honvédelmi miniszter ur rendelete folytán december hó 15-ik napján katonai kötelezettségük teljesítése végeit minden legkisebb akadály nélkül bevonultak. Az 1873—1877 években, nemkülönben az 1891, 1895 és 1896. években született népfölkelők bemutató szemléje vegyes bizottság előtt december hó végére következő eredménnyel tartatott meg: a dadai alsójárásban 572 egyén közül 146 a dadai felső járásban 372 egyén közül 46 a nyirbogdányi jár. 522 egyén közül 189 a kisvárdai járásban 561 egyén közül 124 a tiszai járásban 373 egyén közül 96 a nagykállói járásban 135 egyén közül 108 a nyírbátori járásban 245 egyén közül 52 a ligetaljai járásban 262 egyén közül 54 a nyirbaktai járásban 208 egyén közül 82 Nyíregyháza városban 569 egyén közül 118 előállott és osztályoztatott alkalmasnak, — vagyis összesen előállott 4119 egyén közül 1015 osztályoztatott alkalmasnak, akiknek ez év január hó 16-ik napjára elrendelt bevonulásuk iránt a szükséges intézkedéseket már megtettem. Bészint munkás osztagok felállításához, részint pedig más hadimunkálatra az 1886. évi XX. t. c. illetve az ezt, a jelen háború tartamára kiegészítő 1915. évi II. t. c. alapján a népfölkelő fegyveres szolgálatra alkalmatlannak osztályozott munkások közül a nagyváradi tartalék kórház 10 munkást, a magyar királyi államvasutak debreceni üzletvezetőségéhez 18 munkást, a magyar Bauxit r. t. bányájához Biharborsodra 7 munkást és a 4-ik népfölkelő paracsnoksághoz Nagyváradra az útépítési munkás osztaghoz 70 munkást rendeltem ki. A honvédelmi miniszter urnák 1786. számú rendelete alapján közhírré tétettem, hogy a gazdaközönségnek községeknek, illetőleg fatermelőknek és vállalatoknak a szokásos napszám biztosítása mellett 20 emberből álló munkás csoportok 14 napig terjedő időre rendelkezésre fognak bocsáttatni. A hadicélokra igénybevettnek kijelentett fémtárgyak átvételét eszközlő bizottságokat megalakítottam és pedig ugy, hogy összesen 22 ily bizottság fog a vármegye területén működni. Ingatlan forgalom. Miután a tapasztalat szerint a hadbavonultak, valamint hozzátartozóik nagy hajlandóságot tanúsítanak ingatlanaik elidegenítéséhez és hogy a hadbavonultaknak, a háborúban rokkantakká váltaknak és elesetteknek, vagy elhaltaknak, valamint hozzátartozóiknak ingatlanai tömegesen kerülnek a család birtokából idegen kézre, a belügyi kormány rendelkezése alapján összeirattam községenkint az ily eladásokat és a háborút megelőző 3 utolsó évben előfordult ingatlan tulajdon változásokat. A beérkezett jelentések és kimutatásokból örömmel megállapíthattam, hogy Szabolcsvármegye területén az ingatlan forgalom teljesen normális s a hadbavonultak, valamint hozzátartozói kezeiből sem a család birtoka nem idegenittetett el. Szalmacipő gyár. A császári és királyi anyaggyüjtő állomás debreceni parancsnoksága Nyíregyházán szalmából készítendő hócipők készítésére műhelyt rendezett be, mely műhelyben ez időszerint körülbelül 100 aszszony dolgozik, kik hetenkint 700—800 pár szalmacipőkhöz való fonatot állítanak elő s azok páronkint 75 fillér térítési dij ellenében vétetnek át. A felügyelettel és továbbfejlesztéssel megbízott debreceni kereskedelmi és iparkamarát e nép jóléti akció érdekében a legmesszebbmenő támogatásomról biztosítottam. Közélelmezés. A hatóságok a közélelmezést és a piaci áruforgalmat a mult hóban is lelkiismeretes éberséggel ellenőrizték s bár az idő haladtával az elkövetkezett téli hónapok erősebb megpróbáltatással állították szembe a fogyasztó közönséget annak körében a drágaság okozója a hosszan tartó háborúval szemben elégületlenség, vagy lehangolódás nem volt tapasztalható. A kormány intézkedése folytán a drágaság enyhítésére a sertés zsír és hus félék ára maximálást nyert olyan formán, hogy Nyíregyházához viszonyítva a nagyobb községekben 10, a kisebb községekben pedig 20 százalékkal olcsóbban állapíttatott meg a sertéshús termékek ára. Maga a 7 koronában megállapított 1 kilogram olvasztott zsír, továbbá a nyers zsir és szalonna ára az egész országban egységesen lévén megállapítva, annak az árát vidékenkint redukálni nem lehetett, hanem az idevonatkozó miniszteri rendelet már eleve ugy intézkedik, hogy a megállapított összes alapárak hónaponkint 10—10 százalékkal mérsékeltessenek. Az általános panasz következtében, mely szerint egyes háztartási élelmicikkek, mint például a tojás és tejtermékek a forgalomból lassankint kivonatnak és az áruba bocsátottakért oly magas árakat kérnek, amelyek azok jelenlegi értékével arányban nem állanak, indíttatva éreztem magam arra, hogy támaszkodva ez irányban kelt kormány intézkedésre, felírjak a magyar királyi belügyminiszter úrhoz avégből, hogy a szükségesnek mutatkozó élelmicikkek rekvisitió utján való beszerezhetésére az elsőfokú közigazgatási hatóságok felhatalmazást nyerjenek. A szerződött malomvállalatok utján a lakosságnak a liszttel való ellátása eddig akadálytalanul történik és igy nem merült fel annak szüksége eddig, hogy a Haditermény részvénytársaságtól, a magyar királyi belügyminiszter ur által kilátásba helyezett termény, illetve liszt kiutalását kérjem. A magyar királyi minisztériumnak 4586—915. számú rendeletével a liszt- és kenyérfogyasztás mértéke újból szabályozást nyert, oly módon, hogy a nehéz testi munkával és őstermeléssel foglalkozókat kivéve bárkinek, naponkint és fejenkint buza, rozs, vagy árpalisztből, vagy ezek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 240 grammot szabad naponta fogyasztania. A nehéz testi munkával foglalkozók részére e mennyiség naponta 300 gr.-ra, őstermeléssel foglalkozók részére pedig 400 gr.-ra felemelhető. — Egyben intézkedik a rendelet, hogy a lisztet és ebből előállított kenyeret csak a közigazgatási hatóság által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok ellenében szabad folyó évi január hó 10-től forgalomba hozni. — Mivel a rendelet szerint a belügyminiszter urnák az ország területének egyes részeire nézve joga van az életbeléptetés tekintetében másként rendelkezni, a vármegyére vonatkozólag oly módon rendelkezett, hogy Nyíregyháza r. t. városban a liszt és kenyérfogyasztási igazolványi rendszer folyó hó 10-én életbe lép, mig a törvényhatóság területére az előmunkálatokat, vagyis az egyesek birtokában levő felesleges termény- és lisztkészletek megállapítását rendelte el, mely munkálatok foganatosítása iránt táviratilag intézkedtem és az eredmény bejelentésére 10 napi határidőt állapítottam meg . Arra nézve a belügyminiszter ur, hogy az igazolványi rendszer az összes községekben életbeléptetendő lesz-e, nem rendelkezett eddig, azonban az errevonatkozó írásbeli rendelkezésének megküldését kilátásba helyezte. — Azon előterjesztésemnek, hogy a hatósági rendelkezések meg-