Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-16 / 4. szám

2 4-ik szám. JSfYÍRVIDÉK. 1916, január 16 Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bi­zottsága folyó hó 13-án dr. Ujfalussy De­zső főispán elnöklésével tartotta meg ren­des havi ülését. Jelenvoltak: Mikecz Dezső alispán, Mi­kecz István vármegyei főjegyző, Evva Ist­ván másodfőjegyző, Dobos László aljegy­ző, Osváth László tb. aljegyző, dr. Szesz­tay Zoltán tiszti főügyész, dr. Dohnál Jó­zsef tiszti főorvos, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Sefcsik József pénzügyigazgató, dr. Wilt György tanfelügyelő, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, Geduly Henrik, Vass Mi­hály, Somogyi Gyula, Orosz Miklós, Sza­lánczy Bertalan, dr. Kállay Budolf és Já­rossy Sándor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigaz­gatás körében 1915. december havában elő fordult nevezetesebb eseményekről Mikec István főjegyző számolt be: Az elmúlt december hónappal immár lezárult a minden emberi képzelmet felül­múló világháború második esztendeje. Borongó emlékek, szorongó érzések, de viszont áhítatos öröm foghat el mind­annyiónkat, ha elmélyedünk e nehéz, nagy esztendő szemléletébe. Milyen tengere a gyásznak, vérnek és szenvedésnek és mi­lyen ragyogó bizonysága a közelmúlt idő annak, hogy az Isten, vallás és a hazasze­retet paizsa alatt lelkesült nemzet és had­sereg győzhetetlen. És mig büszke örömmel tekintünk csu­dákat véghezvivő hadseregünkre, elisme­réssel kell illetnünk az idehaza maradotta­kat is, kik csüggedés, zúgolódás nélkül tű­rik az egyre sokasodó háborús gondokat, s lelkesülten hozzák meg a tőllük kivánt áldozatokat. A szeretet nagy napján fájó érzések­kel eltelve gondoltunk ugyan távollévő kedveseinkre, de bizó lélekkel hiszszük, hogy a megváltás legközelebbi ünnepén Hazánk fennmaradásáért és boldogabb jö­vőjéért vért és életet áldozó kedveseink­kel együtt adunk hálát jóságáért az Isteni gondviselésért. Különben vármegyénk kö­zönsége ismét megtalálta a mostani idők­höz méltó hangot. Ezúttal is készségesen megnyitotta szivét az emberi szenvedés és nyomorúság enyhítésére és pazarul össze­hordott adományokból felgyuladtak a ka­rácsonyfák lángjai összes kórházainkban s a távolban küzdő katonáink is élvezhet­ték az itthonmaradottak hálás megemlé­kezését, kik napról-napra tapasztalhatják, mint igyekszik a vármegye közönsége a háború okozta szenvedéseket enyhiteni, a könnyeket letörülni, a betegeknek kényel­met, otthont létesiteni és a munkaképte­lenné vált harcosok jövő megélhetését biz­tosítani. Alig van hét, hogy a tüdőbeteg kato­nák szanatóriumára, hol a rokkant, vagy vak katonák javára, hol az özvegyek és hadiárvák részére össze ne gyűlne egy­egy nagyobb összeg, amely derekas mun­ka körül nemes szivü hölgyeink szinte vetélkedve veszik ki részüket. Kárpáti falvak. Az ellenség által elpusztított kárpáti falvak ujrafelépitésére megindult gyűjtés eddigi eredménye 66.445 korona 92 fillért tesz ki, mely összeg még itten lévő részét rendeltetési helyére a napokban fogom el­juttatni. Amily, készségesen hordja össze a vár­megye közönsége szeretet adományait, ép oly bőségesen és fennakadás nélkül látja el a vármegye a hadsereg állományában előállott hiányokat is. Katonaügyek. Az 1892—1894, valamint az 1878—1890. évben született, továbbá a népfölkelésről, vagy a hadiszolgáltalásról szóló törvény alapján kirendelt, de ezen szolgálatból idő­közben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyének összesen mintegy 2286, a honvédelmi miniszter ur rendelete foly­tán december hó 15-ik napján katonai kö­telezettségük teljesítése végeit minden leg­kisebb akadály nélkül bevonultak. Az 1873—1877 években, nemkülönben az 1891, 1895 és 1896. években született népfölkelők bemutató szemléje vegyes bi­zottság előtt december hó végére követ­kező eredménnyel tartatott meg: a dadai alsójárásban 572 egyén közül 146 a dadai felső járásban 372 egyén közül 46 a nyirbogdányi jár. 522 egyén közül 189 a kisvárdai járásban 561 egyén közül 124 a tiszai járásban 373 egyén közül 96 a nagykállói járásban 135 egyén közül 108 a nyírbátori járásban 245 egyén közül 52 a ligetaljai járásban 262 egyén közül 54 a nyirbaktai járásban 208 egyén közül 82 Nyíregyháza városban 569 egyén közül 118 előállott és osztályoztatott alkalmasnak, — vagyis összesen előállott 4119 egyén közül 1015 osztályoztatott alkalmasnak, akiknek ez év január hó 16-ik napjára elrendelt be­vonulásuk iránt a szükséges intézkedése­ket már megtettem. Bészint munkás osztagok felállításá­hoz, részint pedig más hadimunkálatra az 1886. évi XX. t. c. illetve az ezt, a jelen háború tartamára kiegészítő 1915. évi II. t. c. alapján a népfölkelő fegyveres szol­gálatra alkalmatlannak osztályozott mun­kások közül a nagyváradi tartalék kórház 10 munkást, a magyar királyi államvasu­tak debreceni üzletvezetőségéhez 18 mun­kást, a magyar Bauxit r. t. bányájához Bi­harborsodra 7 munkást és a 4-ik népföl­kelő paracsnoksághoz Nagyváradra az út­építési munkás osztaghoz 70 munkást ren­deltem ki. A honvédelmi miniszter urnák 1786. számú rendelete alapján közhírré tétettem, hogy a gazdaközönségnek községeknek, il­letőleg fatermelőknek és vállalatoknak a szokásos napszám biztosítása mellett 20 emberből álló munkás csoportok 14 napig terjedő időre rendelkezésre fognak bocsát­tatni. A hadicélokra igénybevettnek kijelen­tett fémtárgyak átvételét eszközlő bizott­ságokat megalakítottam és pedig ugy, hogy összesen 22 ily bizottság fog a vármegye területén működni. Ingatlan forgalom. Miután a tapasztalat szerint a hadba­vonultak, valamint hozzátartozóik nagy hajlandóságot tanúsítanak ingatlanaik el­idegenítéséhez és hogy a hadbavonultak­nak, a háborúban rokkantakká váltaknak és elesetteknek, vagy elhaltaknak, vala­mint hozzátartozóiknak ingatlanai töme­gesen kerülnek a család birtokából idegen kézre, a belügyi kormány rendelkezése a­lapján összeirattam községenkint az ily el­adásokat és a háborút megelőző 3 utolsó évben előfordult ingatlan tulajdon válto­zásokat. A beérkezett jelentések és kimuta­tásokból örömmel megállapíthattam, hogy Szabolcsvármegye területén az ingatlan forgalom teljesen normális s a hadbavo­nultak, valamint hozzátartozói kezeiből sem a család birtoka nem idegenittetett el. Szalmacipő gyár. A császári és királyi anyaggyüjtő állo­más debreceni parancsnoksága Nyíregy­házán szalmából készítendő hócipők ké­szítésére műhelyt rendezett be, mely mű­helyben ez időszerint körülbelül 100 asz­szony dolgozik, kik hetenkint 700—800 pár szalmacipőkhöz való fonatot állítanak elő s azok páronkint 75 fillér térítési dij elle­nében vétetnek át. A felügyelettel és to­vábbfejlesztéssel megbízott debreceni ke­reskedelmi és iparkamarát e nép jóléti akció érdekében a legmesszebbmenő tá­mogatásomról biztosítottam. Közélelmezés. A hatóságok a közélelmezést és a pi­aci áruforgalmat a mult hóban is lelkiis­meretes éberséggel ellenőrizték s bár az idő haladtával az elkövetkezett téli hóna­pok erősebb megpróbáltatással állították szembe a fogyasztó közönséget annak kö­rében a drágaság okozója a hosszan tar­tó háborúval szemben elégületlenség, vagy lehangolódás nem volt tapasztalható. A kormány intézkedése folytán a drágaság enyhítésére a sertés zsír és hus félék ára maximálást nyert olyan formán, hogy Nyíregyházához viszonyítva a nagyobb községekben 10, a kisebb községekben pe­dig 20 százalékkal olcsóbban állapíttatott meg a sertéshús termékek ára. Maga a 7 koronában megállapított 1 kilogram ol­vasztott zsír, továbbá a nyers zsir és sza­lonna ára az egész országban egységesen lévén megállapítva, annak az árát vidé­kenkint redukálni nem lehetett, hanem az idevonatkozó miniszteri rendelet már ele­ve ugy intézkedik, hogy a megállapított összes alapárak hónaponkint 10—10 szá­zalékkal mérsékeltessenek. Az általános panasz következtében, mely szerint egyes háztartási élelmicikkek, mint például a tojás és tejtermékek a for­galomból lassankint kivonatnak és az áru­ba bocsátottakért oly magas árakat kér­nek, amelyek azok jelenlegi értékével a­rányban nem állanak, indíttatva éreztem magam arra, hogy támaszkodva ez irány­ban kelt kormány intézkedésre, felírjak a magyar királyi belügyminiszter úrhoz avégből, hogy a szükségesnek mutatkozó élelmicikkek rekvisitió utján való besze­rezhetésére az elsőfokú közigazgatási ha­tóságok felhatalmazást nyerjenek. A szerződött malomvállalatok utján a lakosságnak a liszttel való ellátása eddig akadálytalanul történik és igy nem me­rült fel annak szüksége eddig, hogy a Ha­ditermény részvénytársaságtól, a magyar királyi belügyminiszter ur által kilátásba helyezett termény, illetve liszt kiutalását kérjem. A magyar királyi minisztériumnak 4586—915. számú rendeletével a liszt- és kenyérfogyasztás mértéke újból szabályo­zást nyert, oly módon, hogy a nehéz testi munkával és őstermeléssel foglalkozókat kivéve bárkinek, naponkint és fejenkint buza, rozs, vagy árpalisztből, vagy ezek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 240 grammot szabad naponta fogyaszta­nia. A nehéz testi munkával foglalkozók részére e mennyiség naponta 300 gr.-ra, ős­termeléssel foglalkozók részére pedig 400 gr.-ra felemelhető. — Egyben intézke­dik a rendelet, hogy a lisztet és ebből elő­állított kenyeret csak a közigazgatási ha­tóság által kibocsátott liszt- és kenyérfo­gyasztási igazolványok ellenében szabad folyó évi január hó 10-től forgalomba hoz­ni. — Mivel a rendelet szerint a belügymi­niszter urnák az ország területének egyes részeire nézve joga van az életbeléptetés tekintetében másként rendelkezni, a vár­megyére vonatkozólag oly módon rendel­kezett, hogy Nyíregyháza r. t. városban a liszt és kenyérfogyasztási igazolványi rendszer folyó hó 10-én életbe lép, mig a törvényhatóság területére az előmunkála­tokat, vagyis az egyesek birtokában levő felesleges termény- és lisztkészletek meg­állapítását rendelte el, mely munkálatok foganatosítása iránt táviratilag intézked­tem és az eredmény bejelentésére 10 napi határidőt állapítottam meg . Arra nézve a belügyminiszter ur, hogy az igazolványi rendszer az összes közsé­gekben életbeléptetendő lesz-e, nem ren­delkezett eddig, azonban az errevonatkozó írásbeli rendelkezésének megküldését ki­látásba helyezte. — Azon előterjesztésem­nek, hogy a hatósági rendelkezések meg-

Next

/
Thumbnails
Contents