Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-16 / 30. szám

4 30-ik szám. j^YfmriDÉ^ 1916. április 16. Anya- és csecsemovédelemről. Irta és a nyíregyházi Feministák Egyesületében április 6-án felolvasta Dr. Spányi Géza kórházi főorvos. III. A nagy gyermekhalandóságnak azonban még más okai is vannak; a házasságon kivüli anyák ferde, sőt lehetetlen társadalmi helyzetét már érintettem; e szerencsétleneket gyermekeikkel együtt sehol sem fogadják szolgálatba, igy azután kiadják dajkaságba, telepekre és mikor alig van még jártányi erejök — maguk is elszegődnek dajkának, vagy cselédnek, — hogy gyermekükért fizethessenek. A mi gyermektelepeink ma még korántsem képesek a gyermekeket mind felvenni; az idegen 2—b gyermeket szoptató dajkák neveltjei a statisztika szerint nagyobb — számban pusztulnak el, mint az országos átlag tehát itt valami nem jól van. Ez a valami pedig az, hogy, a — gyermektelepek nincsenek összekötve gyer mekkórházzal. Ha már az idegen — vagy, pláne mesterségesen táplált gyermekek ily nagy része elpusztul — képzeljük el, most már a szerencsétlen bujakóros csecsemők sorsát ! Ezeket idegen egészséges anyák nem szoptathatják, mert az ily, gyermek dajkáját nemcsak megfertőzheti, de tényleg meg is fertőzi, ugy, hogy ilyen gyermek mellett más, egészséges csecsemőt táplálni egyazon dajkának nem lehet. A bujakóros gyermeket csakis saját anyja táplálhatja veszély nélkül. Németország már erről is gondoskodott és Berlin mellett Friedrichshagenben megalakitotta már hét év előtt intézetét: «Pflegeheim für erblich kranke Kinder.» Svédország, Dánia már lb év előtt állították fel az első ilycélu intézeteket. Szóval az idegenbe kiadott gyermekek sorsa nem mondható rózsásnak, aminek ismertetésére még csak annyit hozok fel, hogy csupán a mi megyénkben, csupán egy év folyamán 112 esetben indítottak kihágási eljárást, a gyermekek gondozói ellen. A hiányos lakosság szaporodás közt nem kis szerepet játszik az egyke, mely, sajnos folyton terjed, de nem a vagyonban szegények között, hanem inkább az ethikai szegények között. Van aztán még egy faktor, melyre kénytelen vagyok kitérni, amely, idestova korlátlan úrrá lett a mi uri asszonyaink "felett, az a "felfogás, hogy urinőnek nem illik saját magának táplálni gyermekét, még akkor sem, a mikor képes rá. Nem is új ez a baj, és csak keveset javitott rajta az «anyák iskolája*, mely, őszintén megtanitja a fiatal anyákat arra, hogy ha maguk szoptatják gyermekeiket, az nem csak ezeknek semmi más által nem pótolható nyereség — kivált életük legelső hónapjaiban, hanem az anyák egészségének is legfőbb faktora. Semmi, de semmiféle táplálék, még a dajka teje sem pótolhatja az anyáét, — semmiféle finom és hangosan hirdetett: gyermek-tápliszt,. vagy Soxhlett készülék nem pótolhatja az anyai szeretetett; Bunge tanár bölcs — pedig oly. természetes mondását, hogy a tehéntej a borjúnak való és nem a gyermeknek, nem lehet eléggé megszívlelnünk. A dajka tején, de kivált a mesterséges táplálékon nevelt gyermekek halandósága óriási módon nagyobb, mint az anyatejen nevelteké. Érdekes adat, hogy. az 1870—71-iki háborúban, Páris ostrománál, az anyák, tehéntej hián, kényszerből maguk szoptatták gyermekeiket — és a következmény, a különben nagyon rossz viszonyok dacára az volt, hogy, a csecsemőhalálozás 33 százalékról 1? százalékra esett le. Az 18(50. évi angol gyapotkrizis alatt, mikor a sok gyár zárva maradt, és éhinség ütött ki, — ugyanekkor a csecsemőhalandóság felényire csökkent. Ne feledjük, hogy az ujszölött ember a világ leggyámoltalanabb teremtése; az egynapos csibe már áll, fut. csipeget és iszik önállóan — megkeresi a maga kenyerét — az ujszölött ember egyebet, mint sirni — nem tud, de ezt azután nagyon jól tudja. Ez a sirás azonban annyi bizalmat előlegez az emberiségnek, de kivált az anyáknak, hogy evvel visszaélni nem szabad. En csak egyet kérdeznék a gyermeküket szoptatni tudó, de egyszerűen nem akaró anyáktól: mit szólnának ők, ha nagyon éhesen és nagyon bizalommal telve kérnének enni és a kivánt és szükséges étel helyett lefognák és jó szorosan lepólyálnák a kezeiket és lábaikat és minden hangos protestálás dacára beléjük diktálnának egy két kiló Nestlé-féle liszt keveréket, váltig biztatva, hogy nincs ok a sírásra, mert ez nagyon finom; és valahányszor sírnának — és megvagyok győződve, hogy igen gyakran — és szépen tennék — mindig és mindig ugyanazt kapnák, esetleg egy kis mákos, vagy ópiumos, vagy snapszos cuclit, mint a mi népünk gyermekei oly, gyakran!? Szorosan összefügg evvel az a még ujabb keletű járvány — nem tudom máskép nevezni — a modern nő silhoutte-je, nem mulaszthatom el a kedvező alkalmat, hogy erről is ne csevegjünk egy keveset. Ez a legeslegutolsó és határozottan hygienikusabb divatot leszámítva — éveken át — avval kezdődött, hogy. a modern nőnek télen, nyáron félcipőcskében, pókháló harisnyákban kell megjelennie, az utcán is természetesen — akkor is, ha 15 tokos hideg van — mert ez a kifogástalan silhouttehez tartozik. Egy tisztességes, meleg télikabát, a legnagyobb ritkaság a női nemnél, mert megint a silhouette szenvea általa és ennek a következménye a rengeteg sok influenza, melyet családja körébe hurcol, a járványos mandulalob és sok egyéb. A silhouette azonban meg van ment ve; de, hogy minő silhouetteje van egy ágyban fekvő, náthás, köhögős influenzás asszonynak, arról — őszintén megvallva, — itt — nem merek beszélni, de talán jobb is. Itt vannak ugyancsak a lenge körvonalak megmentésére kieszelt és igazán jobb ügyhöz méltó kitartással keresztül vitt, erőszakos soványító kúrák, amelyek ha nem is hozzák meg az annyira óhajtott karcsúságot, de annál biztosabban a gyomorbajokat és neurastheniát. A divat félszegségei ősidőktől fogva, esküdt ellenségei voltak a nők egészségének; gondoljunk csak a fűzőre és a megnyomorított lábakra! — Addig, amig az a nagyon is divatnak és változásnak alávetett aesthetikai impressió, amelyet mi férfiak a nők részéről várunk és a melynek magva egészséges, mert természeti törvényen alapul, nem fedi a nő hygienejének követelményét, addig túlsúlyban lesznek a szép silhouettek, de túlsúlyban lesznek a satnya anyák és gyermekek is. Tisztelt. Hölgyeim és Uraim! Abban a szövevényes ok- és okozathálóban, amelyben az anya és csecsemőhygiene vergődik, szomorúan és megszégyenitően szoros három hurok az alkoholismus, a prostitúció és leánykereskedés. Előadásom keretét messze túlhaladná, ha ezekre is bővebben kiakarnék terjeszkedni — de az ügy fontosságát megvilágítandó, elég talán arra ráutalnom, hogy az alkoholista szülők gyermekei minden más gyermeknél jobban pusztulnak, és ha meg is maradnak, súlyos idegbajok szánandó áldozataivá válnak, az a nagyszámú, szerencsétlen leányteremtés pedig, leánygenerációnk testileg kiváló részéből kerülvén ki, két irányban fejti ki romboló hatását, az egyik, hogy a családalapításban, fajfentartásban nem vesz részt, — a másik pedig, hogy ragályok terjesztőjévé válik. Itt van nagy és áldásos tere az ifjúság nevelésének tapintatos felvilágosításának és az abstinentiára való oktatásának, mely. egyetlen orvosszere e társadalmi mételynek. Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Szíves türelmükkel nem akarok sokáig visszaélni. Az elmondottak nem nyújtanak teljes képet mindazokról a súlyos !és égetően sürgős megoldást igénylő társadalmi problémákról, amelyek mind egytől-egyig az anya- és csecsemővédelmet, evvel hazánk népesedési képességét érintik — az emiitett viszonyok hazánk egészségügyébe csupán bevilágítanak és pedig béke idején. De ha azt mondaná valaki, hogy talán túloztam, vagy jó intencióból ugyan, de tulsötéten festettem meg a nyújtott képet, mert különben lehetetlen, hogy mi egy oly hadsereget tudtunk volna a háborúba küldeni, mley ma az egész világ osztatlan bámulatát és elismerését vivta ki, — annak azt kell mondanom, hogy hála Istennek, degenerált nép nem vagyunk, de ha a magyar katona az a mi, — az nem azért van, mintha a mi közegészségügyünk példás lenne, hanem dacára annak, hogy annyi évtizedes mulasztás történt e legfontosabb téren. Hogy Magyarország minő helyzetet foglal el Európa többi államai között, arra nézve néhány élesen jellemző adatot hozok fel. A városi képviselőtestületi a f. hó 14én tartotta meg rendes közgyűlését. — A képviselőtestületi tagok ezúttal nem nagy, számban jelentek meg, noha a tárgysorozaton néhány fontos tárgy szerepelt. Az elnöklő polgármester tárgysorozaton kivül bejelentette, hogy Bánszky János városi adótiszt megbízható magánértesülése szerint az északi harctéren hősi halált halt. A közgyűlés elrendelte, hogy a hősi halált halt tisztviselő emléke jegyzőkönyvben örökittessék meg. Két felsőbb hatósági jóváhagyás bejelentése után a városi házipénztár állapotának megvizsgálására kiküldött bizottság jelenlését es a tanácsnak erre vonatkozó javaslatát vette tárgyalás alá a közgyűlés. A város háztartása már hosszabb idő óta nehézségekkel küzd, amely nehézségek gyö keres orvoslást igényelnek. Megtudtuk a kiküldött pénztárvizsgáló bizottság jelentéséből, hogy a házipénztár passiv állaponagyrészben az elmúlt 1914—1915. évi zár számadások eredményeiben kifejezésre jutott kedvezőtlen gazdasági viszonyok következménye. Súlyos teherként nehezedik azonkívül a házipénztárra a kövezetvámalap állandó deficitje, melyet megfelelő alap hiányában szintén fedezni kénytelen. Ezekre az okokra vezethető vissza a fedezetlen kiadások folytonos szaporodása. A fedezetlen tulkiadás 170.000 koronára tehető s a bizottság, valamint a szakosztályok véleménye alapján a tanács azt javasolta r,hogy. ez az összeg részben a kövezetvám-alap, részben a házipénztár terhére felveendő függő kölcsönnel fedeztessék. 'továbbiakban a javaslat ajpénzkezelés és számvitel szigorítását célzó rendelkezéseket tartalmaz. — A közgyűlés Meskó Eászló és Prok Pál képviselőtestületi tagok hozzászólása után magáévá tette a tanács javaslatát. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a hadi kórház céljaira annak! idején igénybe vett Sóstó fürdő és a városi szegényház a város használatába — visszabocsájtatván, eredeti rendeltetésöknek már a közel jövőben át fognak adatni. A szükséges intézkedések megtételével a tanácsot bizta meg a közgyűlés. A lovassági gyakorlótér bérlete a folyó évben lejár. A közgyűlés kijelentette, hogy hajlandó a bérletet meghosszabbítani, de nem a jelenlegi, hanem csakis annál magasabb bérösszeg ellenében. A tárgysorozat többi pontja kisebb fon tossággal birt.