Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-04-02 / 26. szám
Nyíregyháza, 1916. március 26. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 21. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsin ©gyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Megjelenik szardán és szombaton ests. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. SE*rdí»iéssk fc-wafefei srcertnl BZüoiitaJsaS. Legalastób hlrd»té* I X. Hhwtascb ,i<4«MMt «or» fö i. A uylittér sorosfcést ti) P Apró h'rtetásíl JO se (Mi 1 X, minden további sió 5 fillér. Viri-i bstayel aiartstt Mtszeresen számit. Napkőzi otthonok. Mennél tovább tart a háború, annál többet gondolunk arra, mi következik majd utána; mennél több veszteséget szenvedünk emberanyagban, annál nagyobb kötelességünk gondoskodni a jövő nemzedék megmentéséről. A családalapítás célja, minden reményünk tárgya, jövőnk legnagyobb biztosítéka a gyermek, akit joggai nevez istenáldásnak a magyar nép lelke. Józan okosság, sőt életbevágó politika tehát a gyermek megbecsülése, s késő bánat a vége a gyermekben rejlő érték föl nem ismerésének vagy elhanyagolásának. Nem akarom fejtegetni, hogy a gyermekvédelemnek már a születés előtt kell megkezdődnie az anya védelmével együtt, s hogy végig kell kisérnie őt mindaddig, mig teljes önállóságra képessé nem válik. Annyi itt a megfontolni és cselekedni való, hogy a részletkérdéseknek puszta felsorolása is alig férne el egy rövidd cikk keretében. A sok közül csupán egyet veszek most elő: a napközi otthonok ügyét, aminek megoldása semmikép nincs aranyban a kérdés fontosságával. A kisdedóvásnak egyik igen jelentékeny tényezője a gyermekkert-intézmény, amely egyszersmind az iskolának is hasznos előkészítője. Hány vidék marad azonban még a törvénynek legpontosabb végrehajtása mel lett is gyermekkert nélkül csupán azért, mert úgyszólván teljes lehetetlenség minden tanyán, sőt községben is kisdedóvót létesíteni! S viszont nem éppen ott van-e a legnagyobb szükség az apró gyermekek gondos felügyeletére, ahol ezt a feladatot hiába utalják a család körébe, mert hiszen nemcsak a szülőknek, hanem a nagyobb gyermekeknek is az egész napon át ipartelepeken vagy a mezőn kell foglalkozniok! A kicsinyeket akár magával viszi, akár magukra hagyja az anyjuk, mindenkép veszedelemnek teszi ki őket, mert például a mezőgazdaságban az időjárás viszontagságai, odahaza pedig a véletlen eshetőségek veszedelmei leselkednek rájok. Hányszor olvasunk, sőt hallunk is végtelenül elszomorító balesetekről, amelyeknek oka a szükséges gondozás hiánya volt! fUs a legtöbb esetben,bizony nem a szegény szülők okolhatók a vétkes könnyelműség vádjával, hiszen nincs módjukban, hogy dajkát fogadjanak a gyermekhez; nem is a hatóság, amely inkább alkalmaz megtorló, mint megelőző intézkedéseket, — hanem egyenesen a társadalom, amely egy kis jóakarattal és erőegyesítéssel magára vállalhatta volna a gondviselés terhét. S hozzá még mennyivel súlyosabb éppen a földmivelő munkás nép helyzete most, amikor a hadbavonult férfiak dolgát is az asszonynépnek kell végeznie, s igy teljességgel képtelen csak egy kevés időt is szakítani arra, hogy felügyeletre, gondozásra, talán ápolásra is rászoruló kis gyermekével vagy gyermekeivel foglalkozzék. Meg kell tehát mozdulnia a társadalomnak különösen most, a tavaszi munka idején, hogy segítsen a bajon s megmentse az évenként ilyen okokból pusztulásra itélt gyermekek ezreit és ezreit. Mindenütt meg kell szervezni a napközi otthonokat, hogy az anya, ha már kénytelen vele, gond nélkül állhasson mun kába, a gyermek veszély nélkül tölthesse a napot, az életenergia teljes épségben adassék át jövendő hivatásának. Még ennél is többet érünk el a jól bevált intézmény tétesitésével: azt, hogy az ekként egybegyűjtött gyermekeket okszerű kezeléssel rendre, hasznos foglalkoztatással munkára szoktatjuk. Nálunk is hasznosnak bizonyult a városi napközi otthon; bár fordítanánk több gondot és áldozatot fenntartására és fejlesztésére! De megvallom, elsősorban a falvakra és tanyákra gondolok, mikor a legnagyobb várakozással elevenítem föl az eszme hódításának szükségességét. Egy vagy két egyébként munkaképtelen nő mindenütt akad, aki csekély ellenszolgáltatásért szívesen fogadja el a felügyelet tisztét ; ahol pedig nincs ilyen, az anyák közül felváltva lehetne egyre bizni valamennyi gyer meket. Egyik a másikért s mind a közérdekért bizonyára szívesen meghozna enynyi áldozatot. Sikerülni azonban csak ugy fog a dolog, ha nem parancsszóra történik, ami rendszerint ellenszegülésre csábit, hanem melegszívű, okos és buzgó egyének intézik, akik végre is tudják hajtani azt, amit egyszer a kezükbe vettek. Pont. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este Debrecen-felé reggel 5Ü, este 922. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-felé este 8 3 0. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé este 712. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 637. Nyiradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. *" Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. *** Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozása ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Anya- és csecsemővédelem. A «Nyirvidék»-ben Anyavédelem cim alatt megjelent cikk az iskolától is vár — és pedig méltán és joggal — segítséget a tanács és felvilágosítás által az anyaság terheinek könnyítése dolgában. E sorok céljukat tévesztenék, ha tanács vagy felvilágosításul akarnának szolgálni, csupán az iskolának az embervédelemmel és e gyűjtőnév alá sorolhatókkal szemben elkövetett kötelesség mulasztásaira akarják a figyelmet felhívni. Ha a hazavédelem a népiskolában a testgyakorlás és a hazaszeretetre való nevelés által, ha az állat- és növényvédelem a legalsó fokon a rombolási ösztön fékezésével kezdődik, akkor a logika törvénye szerint az embervédelemnek — melynek egy ága az anya és csecsemő védelem — szintén a legalsó fokon kell kezdődnie. Az iskola áll a családhoz a legközelebb, a családot alanyba ez oltja a szép, 'jó és igaz érzelmeit, kell tehát, hogy, érdeklődéssel kisérje a családi élet minden mozzanatát s mindazon társadalmi intézkedéseket, melyek közvetve vagy közvetlen a gyermek testi, szellemi, erkölcsi jólétét elő mozdítják s igy biztosítják az iskola nemesítő munkájának sikerét. Az érdeklődés azonban inem merülhet ki puszta Szemlélődésben s passiv álláspontban, kell, hogy az iskola éltető lelke, a tanitó is aktív tevékenységet fejtsen ki mindazon mozgalmakban, melyek végcélja a gyermekvédelem. * Az iskola legnagyobb hibája, hogy leghatalmasabb fegyverét a felvilágosítást, az igazság rovására még mindig megalkuvással használja. Hibája továbbá az is, hogy azon ismereteket, melyek ember-, világ-, önismeretre vezetnek, kellőképen nem méltányolja, avagy az előítélet és elfogultság tövisei közé veti a magot s nem szolgálja az embervédelmet. A népiskola az életre van hivatva nevelni, mert milliók kerülnek innen az életbe. A népiskola van hivatva tehát az élet utasait el látni mindazon embertani, egészségtani, neveléstani ismeretekkel, melyre a jövendő családapának, illetve anyának' szüksége lesz. Es mégis azt tapasztaljuk, hogy ebbeli hivatásának a legtöbb iskola nem felel meg, vagy csak igen kevés, és akkor is igen fog3^atékosan. Az anyakönyvi hivatal azonban nem kérdezi a házasulandóktól a neveléstani ismereteket, hanem egyszerűen összeadja mint a számmennyiséget s ezzel megadta a nevelői oklevelet, jogosítványt, a családi nevelésre. E fonák helyzet miatt mondott a családi nevelés csődöt. Az anya államsegélye és munkamentesitése mellett, a gyermekhalandóság meggátlása végett nagy szükség van a leendő anyáknak az iskolában a gyermeknevelésre való kioktatására annyival is inkább, mert a legtöbb helyen tulajdonképpen az iskolás gyermek gondja a csecsemők és a gyermekek (ápolása. A szegény nép szegény, gyermeke -egymást dajkálja, az elválasztott csecsemőt a nagyobbik leányka eteti,
