Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-05 / 18. szám

4 18 ik szára. JftíBStSíÉSL S 9 1 6. március 5, társaival is közölve őket szintén megjelenésre birni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1916. március hó 1. Teljes tisztelettel A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület neveben: Szikszay Sándor, Megyery Géza, e. titkár. e. elnök. Simentháli tenyészbikák eladása. Fölhívjuk tenyésztő közönségünk figyelmét a mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtokon részint Svájcból importált, másrészt a ménesbirtok saját tenyészetéből származó összesen 155 drb simentháli tenyészbikának folyó évi március hó 21-én megtartandó árverésére. Az árverésre kerülő állatok leszármazását, szinét, korát tartalmazó kimutatás egyesületünk titkári hivatalában a hivatalos órák alatt az érdeklődők rendelkezésére áll. Ugyancsak a m. kir. állami bábolnai ménesbirtokon e hó 11-én ugyanott 23 drb tenyészbika kerül eladásra. Leszármazásuk jegyzéke ugyancsak egyesületünk titkári hivatalában megtekinthető. A kassai tenyészbika vásár ez évben március hó 21-én lesz megtartva. További tudnivalók egyesületünk titkári hivatalában. irányát—pénzért! A «Nyirvidék» fenti cimü felhívása alapján Nyíregyháza város és a vármegye hazafias és önzetlenül gondolkodó közönsége ebből az akcióból is kiveszi részét. Tudomást szereztek arról, hogy szükséges és fontos az arany pénzek beszolgáltatása. Gondoljuk csak el, hogy. az ország hány polgáránál jvan tl—2 ilyen, vagy olyan arany pénz félretéve. Ha ez mind eljut rendeltetési helyére, az Osztrák-Magyar bank érc kamarájába, milyen tekintélyes összegű arany fedezet gyűlhet össze! Nem szabad tehát az egyeseknek ugy gondolkodni, hogy «mit segítek én, ha ezt az egy aranyat beszolgáltatom, amit háborús emléknek tartogatok?!* Egy arany bizony nem sokat nyom a latba. De ha milliók válnak meg — hisz talán még áldozatnak sem mondható — a birtokukban levő egy-két arany pénztől — ísok kicsi sokra megy! Mindenki ugy. segítsen ma nehéz napokat élő hazánkon, a hogy tud! Ujabban a következő beváltásokról számolhatunk be: Ruzsonyi Kató 2 darab 10 koronás arany. Oláh Klárika 2 drb 10 K-ás arany. Scholtz Oszkár Vencsellő, 1 darab 100 koronás arany. Ev. Egyházkerület 2 db. 10 K^ás Igrany. Móritz 'Aladárné 1 darab 10 K-ás arany Hirschíer Mór 1 drb 10 K-ás arany. Özv. Somogyi Mihályné 1 darab 10 K-ás arany. Füzesséry Márta 1 darab 10 K-ás arany. Oberlander Zsigmond 1 drb 20 K-ás lés 1 drb régi körmöci arany. Dr. Hoffmann Emilné 2 db 20 K-ás les 4 drb 10 K-ás arany. Rimaszombathy Gézáné 10 db 10 K-ás arany. I. G. 1 db 10 K-ás arany. F. S. 2 db 10 K-ás arany, www

wwww^wvwnww 'i r

> i wi

ti

VM i wwomnn'% in un, n — A házbéradó leíráásnak helye van az 1915. évi XIV. tc. értelmében, ha a tulajdonos bélyegmentesen bejelenti, hogy a házbért elengedte, egészben vagy részben, vagy. az épületet díjmentesen engedte át a köznek, egyesületnek, vagy háborús intézménynek. ÚJDONSÁGOK. — A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139. Közgyűlési naptár. A Nyirmadai Takarékpénztár Részvénytársaság március 26-án, délelőtt 11 órakor tartja meg XVIII-ik évi rendes közgyűlését. Mély sebek . . . (Ha az ember látja és hallja ezeket a dolgokat, azt kérdi magától: Vájjon miért folyik az a sok drága magyar vér, hiszen a gyűlölet ma ellenünk nagyobb, mint volt?!» Ezen emlékezetes szavak hagyták el a képviselőház egyik legutóbbi ülésén Urmánczy Nándor ajakát. Vájjon miért folyik?! Bizony, mi sem tudjuk és föltétlenül lesznek az országban sokan, akik szintén nem tudják. Hiszen, ha végignézzük a képviselőház üléseiről szóló jelentéseket, szomorúan, de mégis tudomásul kell vennünk, hogy ott az utóbbi időben egy. panaszos hang kezd mindinkább a zenitje felé jutni; egy panaszos hang, melyben milliók fájdalma szól s amelyet milliók óhaja kényszeritett a napvilágra. Vájjon miért folyt el a sok drága magyar vér?!... A magyar elment küzdeni, harcolni életre-halálra, nem törődve tűzzel, vésszel és halálveszélylyel; a magyar elment és kiállt a gránicra, hogy minden oldalról megvédje ősz királyának jogait, melyek drágák neki, mivel a saját jogai is... A magyar elment az orgyilkosok ellen, hogy végre — ennyi tűrés után — megmutassa, hogy. nem szenvedi meg oroszlántalpán a szemtelen egeret; és elment a százados, északi rém ellen, mely néhány évtized óta a retteget ellenség eszméjét oltotta be a köztudatba, amelyik, ha elindul, elsöpör maga elől mindent, ami idegen. A magyar ez ellen is elment, hogy megváltsa a világot az örök félelemtől; hogy megdöntse az öntelt és annyira retteget moszkovitizmust.... És elment a bérencek és hitszegők ellen, kik látva az entente rohamos öszszeroppanását, sietve dobták magukat a kufárok kosarába s orvul támadtak a barátra, a szövetségesre, akinek tulajdonképen hálával tartoznának mostani hatalmuk megalapításáért. A magyar mindenütt ott volt, ahol szükség volt a véráldozatra, mindenütt ott volt, ahol védelemre szorultak a monarchia érdekei. Elment és harcolt, mint a sebzett oroszlán és kész volt feláldozni mindenét, amije csak volt s talán azt is amije nem volt, amije régen letűnt már mu

ló századok halvány, ködében... És a magyar megmutatta, hogy. ősi eré nyei a félszázados pihenés után sem vesztek el, hogy vörösördögei most is széjjel szórják a megverhetetlennek hitt orosz hadsereget. A magyar győzött. Küzdött a győzelemért, hogy végre a békés jövő szebb hajnala lebegjen felette és ezekután várta a belátást, az elismerést. Mert a magyarság bizott abban, hogy, ha mást nem is, legalább meg fogja kapni az oly régen óhajtott elismerést, az oly régen óhajtott tiszteletet. Ezt meg is kapta a töröktől, a bolgártól, a némettől, de leginkább megkapta ellenségeitől. Csak két helyről nem tudta megkapni: Höfértől és az osztrák közvéleménytől. Ezektől nem kapott mást, mint néhány hideg pillantást és — na mondjuk — néha egy-egy kikényszeritett kézszorítást. De másrészről szebb kitüntetésben is részesült a magyarság. Különösen az osztrák tisztek révén. Némely helyen egyenesen üldözték véreinket. Némely helyen a magyar a megvetés és guny tárgyává sülyedit s mi bizonyára hálával fogunk megemlékezni Hollán Antal trénezredes ur ról, aki a magyar színekben csak a «Kossuth-fetzent» látja, aki csak megvetéssel tud szólni arról, ami nekünk drága, ami nekünk szent. S ha végül konstatáljuk, hogy kedves szomszédunk most is csak megmaradt a régi, javíthatatlan szomszédnak, sajnálattal kell bevallanunk, hogy ezek a sebek jobban fájnak nekünk és jobban fájnak harcoló véreinknek azoknál a sebeknél, amelyeket az ellenség féktelen gyűlölete ejtett rajtunk. — n. b. — — Március 15. Március idusát az idén is megünnepli Nyíregyháza város hazafias közönsége. Az ünnepség tekintet nélkül az időre, a Korona szálló dísztermében lesz megtartva délután 3 órai kezdettel. A megnyitó beszédet Balla Jenő polgármester tartja; ünnepi szónok Szabó Pál ref. ig. tanitó lesz. Szavalni dr. Garay Kálmán városi I. aljegyző fog. Az ünnepség kezdetén és végén a városi dalegyesület fog hazafias énekszámokat előadni. Az idén március 15-én nem lesz a szokásos társas vacsora megtartva. — Tisztek lesznek a ianitók. A honvédelmi miniszter leiratban értesítette a tanítóságot, a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége által, hogy minő jogokat biztosított a legújabban bevonuló tanítók részére. Az egyévi önkéntesi karpaszomány viselésére jogosult 42 —50 éves népfölkelési tényleges szolgálatra kötelezett tanítók közül mindazok, akik egyéniségüknél, kiképzési joguknál és magatartásuknál fogva reményt nyújtanak arra, hogy népfölkelő tisztek lehessenek, a szükség szerint tartalékos tiszti kiképzés alá vonhatók és a tartalékos tiszti vizsga sikeres letétele után a harctéren népfölkelő hadapródokká, zászlósokká és hadnagyokká kinevezhetők. A honvédelmi miniszter kijelenti továbbá leiratban, hogy megragadja az alkalmat, hogy a tanítóságnak a háború alatt nemcsak a harctéren, hanem itthon is, az ifjúság hazafias és a nagy idők szellemének megfelelő nevelése körül kifejtett tevékenységét és önfeláldozását teljes mértékben elismerje, a tanítóságnak köszönetet mondjon. A 42—50 éves korosztályok tanítói közül mindenütt igen nagy százalék vált be és ezek a felmentési kedvezményt is alig vették igénybe. — Teadélután. A Leányegylet legközelebbi zsúr ját e hó 12-én vasárnap délután 5 órakor tartja meg a Korona szálló nagytermében. Ezúttal az eddigi sikereket is felül akarják múlni az ügyesen, kedvesen összeállított magyar műsorral, amelyet legközelebbi számunkban közölni fogunk. — A hadiadó. A 20,000 koronán felüli jövedelemmel rendelkezők bejelentéseiket március 15-ig kötelesek megtenni — a háborús jövedelmi adó kivetése céljából. A határidő elmulasztása 1 százalék bírságot von maga után. — A Ianitók államsegélye leérkezett a minisztériumtól. A segély, személyenként 300 K-t tesz ki. — Orosz aranyküldemények Angliába. A bukaresti bankok értesülése szerint az orosz állami bank nagyobb összeg aranyat küldött Londonba a rubel kurzus további hanyatlásának megakadályozása céljából. — A fásitás érdekében helyesléssel tapasztalta közönségünk, hogy. a villamos-