Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-02-24 / 15. szám
Nyíregyháza, 1916. február 24. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 2855Í. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdeté* 1 K. Hivatalos hirJe-iaek sora 50 f. A nyilttér soronként £0 f Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag befüvsl szedett kétszeresen számit Aranyat—pénzért! Abban a nagy küzdelemben, amelyben a központi hatalmak közzül Magyarország is múltjához méltó királyhüséggel hazaszeretettel és hervadhatatlan vitézséggel veszi ki a maga részét az érdekek közössége és kölcsönössége nemcsak vér és életet követel tőlünk, hanem a békés időkben szokatlan mértékű önfeláldozást is. Régi igazság, hogy kettős hadjáratot folytatunk és pedig az egyiket karddal kezünkben, a csatatéren, a másikat pedig minden erőnknek latbavetésével idehaza a harcvonal mögött gazdasági téren. Hős katonáink példátlan vitézsége és önfeláldozása kétségtelenül biztosították már számunkra mindazt, amit fegyverrel kezükben csak elérhettek. Ha a háború végső sikerét kizárólág a harctér eseményei döntenék el, ugy már ma megállapíthatnék azt, hogy a világháború a központi hatalmak fölényes győzelmével végződött. Amint emiitettük azonban ezt a titáni küzdelmet nemcsak a harctereken kell megvívni, hanem idehaza gazdasági téren is. E küzdelem semmivel sem kevésbé fontos és komoly, sőt felelősség teljes, mint az, amely, a harctereken folyik. Ez a küzdelem épen ugy megkívánja a felkészültséget, és a lankadatlan kitartást, mint az önfeláldozást. Kötelsségünk nemcsak az, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt és módot felhasználjunk arra, hogy a küzdő had sereg szükséget ne szenvedjen, hanem az is, hogy meglévő készleteinket minél jobban fokozzuk, erőkészleteinket szaporítsuk, hogy a reánk kényszeritett világháborúnak ne legyen egyetlen oly részlete sem, amely bennünket felkészületlenül találhatna. A világsajtó közgazdasági rovata időközönként mind gyakrabban foglalkozik az egyes háborús nemzetek valutájának kérdésével. Összehasonlítást tesz a világsajtó a hadviselő államok valuta értéke között mutatkozó külömbségekkel s a valuta értékekben mutatkozó hullámzásból a hadviselő államok gazdasági erejének növekedésére vagy apadására következtet. Köztudomásu, hogy a világháború különösen gazdasági téren fogja hosszú időn át legérzékenyebben éreztetni a maga hatását. Sőt e következmények már ma is mutatkoznak. Hiszen egyedül a német valuta érték az, amely ma többet ér mint két évvel ezelőtt, míg a font sterling, a frank, a Jira, a dinár, a korona a nemzetközi viszonvlatban értékében kétségtelenül csökkent Legelsősorban önmagunk iránti kötelességünk tehát az, hogy a háború kitörése óta hanyatló irányzatot követő valutaértékünk megjavítására, megszilárdítására törekedjünk. E törekvésünk egyik alkalmas eszköze bizonyára az, ha valutánk ércfedezetét tőlünk telhetőleg szaporítjuk. Kötelességünk tehát önmagunk érdekében is, hogy nélkülözhető aranykészletünket valutánk megjavítására fordítsuk. Mindenkinek van nélkülözhető, sőt teljesen használaton kívül heverő aranynemüje: gyűrűje, lánca, stb., sokaknak aranypénze is, érme, régi pénze, melyeknek helye most az Osztrák-Magyar-Bank ban volna, hogy az ércfedezet alapján valutánk javuljon és hozzáemelkedjék a márkához, ami beláthatatlan közgazdasági előnyök és erők meghozója. Mit ér az országban szerteszét levő kincshalmaz az egyeseknek? Néhány koronát csak! És összehalmozva, megbecsülhetetlen értéket, kincset jelent birodalmunknak és egyeseknek is, mely nem csak most, hanem az eljövendő későbbi időkben is érezteti majd áldásos hatását. «Arany at-pénzért!» Induljon meg hát az arany értékek beváltása városunkban és vármegyénkben is. Az Osztrák-Magyar Bank nyíregyházi fiókintézetében halmozódjék fel az aranykészlet, melyet hős kurucok és vitéz vörös sipkás honvédek unokái hordanak össze. * Felhívásunk nem maradt pusztába kiálltott szó! A mai napig a következő beváltások történtek az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókintézeténél: Nyírvidéki Takarékpénztár 9 drb 10 koronás arany. Osváth Béla 2 drb 10 K-ás arany. J. E. 3 drb 10 K-ás, 1 drb 20 K-ás arany. N. N. 1 drb 5 rubeles arany. K. A. 1 drb 2 és fél dolláros arany. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-felé reggel 5Ü, este 922. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622Nyíradony-feié este 712. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E. Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felöl reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Hyíradony-felől reggel 6 5 1.*) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. íz alispán felhívása. Mikecz Dezső alispán Szabolcsvármegye gazdaközönségéhez a következő felhívást bocsátotta ki: A 3925—1915. M. E. sz. rendelet értelmében mindenki két hónapig terjedhető elzárás és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetésen kivül elkobzás terhe alatt köteles volt buza, rozs, kétszeres, árpa, zab és lisztkészletének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó feleslegét a község elöljáróságánál bejelenteni. Hasonlóképen be kellett jelenteni a 89900—1915. F. M. miniszteri rendelet értelmében a tengerikészleteket is. A' bejelentett mennyiségből megállapítható, hogy a bejelentést sokan elmulasztották, vagy. nem a valóságnak megfelelőleg tették meg. Éppen ezért a meglevő készletek meny nyisége a 4379—1915. M. E. sz. rendelet értelmében a pénzügyőrség közegei utján hivatalosan fog kinyomoztatni és megállapittatni. Ennek megkezdése iránt az 1109 —1916. sz. P. M. rendelet már intézkedik! és az a vármegye egész területén kivétel nélkül mindenkinél rövid idő alatt meg fog ejtetni. Nehogy a nyomozás eredményéhez képest, mulasztás folytán olyanok is" büntető eljárás alá kerüljenek készletük elkobzásával és a hazafiatlanság vádjával sulytassanak, akik a bejelentést tájékozatlanságból vagy más menthető okból elmulasztották a 376—1916. M. E. sz. kormányrendelet megengedi, hogy. mindazok, akik a bejelentést az emiitett rendeletek ellenére a megszabott határidő alatt egyáltalán nem, vagy nem az emiitett rendeletnek megfelelően tették meg, mulasztásukat mindaddig, mig be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, lisztet, tengerit a pénzügyőrség ki nem nyomozta, vagy azokat más még fel nem jelentette, utólag oly módon pótolhassák, hogy a be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, lisztet és tengerit az elöljárósághoz bejelentsék. Ennek alapján felhívom az összes lakosságot, hogy saját érdekében mindenki sürgősen mérje fel a termény.- és lisztkészletét és a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó feleslegét — legyen bármily kevés is — a község elöljáróságánál azonnal jelentse be. A bejelentett felesleges készletek azonnal át fognak vétetni és értök a kormányrendeletekben megállapított legmagasabb áraknál 4 koronával alacsonyabb térítés azonnal ki fog fizettetni. Hogy pedig egyesek mentségül — ami különben sem vétetik majd figyelembe — avval se állhassanak elő, hogy nem tudták, hogy mit számithatnak házi- és mezőgazdasági szükségletre; tehát irányadóul szolgáljon, hogy a) mezőgazdasággal vagy őstermeléssel foglalkozó fogyasztóknál havonként és fejenként annyiszor 12 kilogramm liszt, vagy az őrlési hulladék és a vámdij betudásával ennek megfelelő 17 kilogramm buza, rozs, árpa, vagy kétszeres vehető házi fogyasztásként számításba, ahány lélek
