Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-24 / 15. szám

Nyíregyháza, 1916. február 24. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 2855Í. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdeté* 1 K. Hivatalos hirJe-iaek sora 50 f. A nyilttér soronként £0 f Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag befüvsl szedett kétszeresen számit Aranyat—pénzért! Abban a nagy küzdelemben, amelyben a központi hatalmak közzül Magyarország is múltjához méltó királyhüséggel haza­szeretettel és hervadhatatlan vitézséggel veszi ki a maga részét az érdekek közössé­ge és kölcsönössége nemcsak vér és életet követel tőlünk, hanem a békés időkben szokatlan mértékű önfeláldozást is. Régi igazság, hogy kettős hadjáratot folytatunk és pedig az egyiket karddal kezünkben, a csatatéren, a másikat pedig minden erőnk­nek latbavetésével idehaza a harcvonal mögött gazdasági téren. Hős katonáink példátlan vitézsége és önfeláldozása kétségtelenül biztosították már számunkra mindazt, amit fegyverrel kezükben csak elérhettek. Ha a háború végső sikerét kizárólág a harctér esemé­nyei döntenék el, ugy már ma megállapít­hatnék azt, hogy a világháború a központi hatalmak fölényes győzelmével végződött. Amint emiitettük azonban ezt a titáni küzdelmet nemcsak a harctereken kell megvívni, hanem idehaza gazdasági téren is. E küzdelem semmivel sem ke­vésbé fontos és komoly, sőt felelősség tel­jes, mint az, amely, a harctereken folyik. Ez a küzdelem épen ugy megkívánja a fel­készültséget, és a lankadatlan kitartást, mint az önfeláldozást. Kötelsségünk nemcsak az, hogy min­den rendelkezésünkre álló eszközt és mó­dot felhasználjunk arra, hogy a küzdő had sereg szükséget ne szenvedjen, hanem az is, hogy meglévő készleteinket minél job­ban fokozzuk, erőkészleteinket szaporít­suk, hogy a reánk kényszeritett világhábo­rúnak ne legyen egyetlen oly részlete sem, amely bennünket felkészületlenül talál­hatna. A világsajtó közgazdasági rovata idő­közönként mind gyakrabban foglalkozik az egyes háborús nemzetek valutájának kérdésével. Összehasonlítást tesz a világ­sajtó a hadviselő államok valuta értéke között mutatkozó külömbségekkel s a va­luta értékekben mutatkozó hullámzásból a hadviselő államok gazdasági erejének növekedésére vagy apadására következtet. Köztudomásu, hogy a világháború külö­nösen gazdasági téren fogja hosszú időn át legérzékenyebben éreztetni a maga ha­tását. Sőt e következmények már ma is mutatkoznak. Hiszen egyedül a német va­luta érték az, amely ma többet ér mint két évvel ezelőtt, míg a font sterling, a frank, a Jira, a dinár, a korona a nemzetközi vi­szonvlatban értékében kétségtelenül csök­kent Legelsősorban önmagunk iránti köte­lességünk tehát az, hogy a háború kitö­rése óta hanyatló irányzatot követő va­lutaértékünk megjavítására, megszilárdítá­sára törekedjünk. E törekvésünk egyik al­kalmas eszköze bizonyára az, ha valutánk ércfedezetét tőlünk telhetőleg szaporítjuk. Kötelességünk tehát önmagunk érde­kében is, hogy nélkülözhető aranykész­letünket valutánk megjavítására fordít­suk. Mindenkinek van nélkülözhető, sőt teljesen használaton kívül heverő arany­nemüje: gyűrűje, lánca, stb., sokaknak aranypénze is, érme, régi pénze, melyek­nek helye most az Osztrák-Magyar-Bank ban volna, hogy az ércfedezet alapján va­lutánk javuljon és hozzáemelkedjék a márkához, ami beláthatatlan közgazdasá­gi előnyök és erők meghozója. Mit ér az országban szerteszét levő kincshalmaz az egyeseknek? Néhány ko­ronát csak! És összehalmozva, megbecsül­hetetlen értéket, kincset jelent birodal­munknak és egyeseknek is, mely nem csak most, hanem az eljövendő későbbi idők­ben is érezteti majd áldásos hatását. «Arany at-pénzért!» Induljon meg hát az arany értékek beváltása városunkban és vármegyénkben is. Az Osztrák-Magyar Bank nyíregyházi fiókintézetében halmozódjék fel az arany­készlet, melyet hős kurucok és vitéz vö­rös sipkás honvédek unokái hordanak össze. * Felhívásunk nem maradt pusztába ki­álltott szó! A mai napig a következő beváltások történtek az Osztrák-Magyar Bank hely­beli fiókintézeténél: Nyírvidéki Takarékpénztár 9 drb 10 koronás arany. Osváth Béla 2 drb 10 K-ás arany. J. E. 3 drb 10 K-ás, 1 drb 20 K-ás arany. N. N. 1 drb 5 rubeles arany. K. A. 1 drb 2 és fél dolláros arany. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-felé reggel 5Ü, este 922. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622­Nyíradony-feié este 712. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E. Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felöl reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Hyíradony-felől reggel 6 5 1.­*) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. íz alispán felhívása. Mikecz Dezső alispán Szabolcsvárme­gye gazdaközönségéhez a következő fel­hívást bocsátotta ki: A 3925—1915. M. E. sz. rendelet értel­mében mindenki két hónapig terjedhető elzárás és 600 koronáig terjedhető pénz­büntetésen kivül elkobzás terhe alatt kö­teles volt buza, rozs, kétszeres, árpa, zab és lisztkészletének a saját házi és gazda­sági szükségletét meghaladó feleslegét a község elöljáróságánál bejelenteni. Hason­lóképen be kellett jelenteni a 89900—1915. F. M. miniszteri rendelet értelmében a tengerikészleteket is. A' bejelentett mennyiségből megálla­pítható, hogy a bejelentést sokan elmu­lasztották, vagy. nem a valóságnak megfe­lelőleg tették meg. Éppen ezért a meglevő készletek meny nyisége a 4379—1915. M. E. sz. rendelet értelmében a pénzügyőrség közegei utján hivatalosan fog kinyomoztatni és megálla­pittatni. Ennek megkezdése iránt az 1109 —1916. sz. P. M. rendelet már intézkedik! és az a vármegye egész területén kivétel nélkül mindenkinél rövid idő alatt meg fog ejtetni. Nehogy a nyomozás eredményéhez képest, mulasztás folytán olyanok is" bün­tető eljárás alá kerüljenek készletük el­kobzásával és a hazafiatlanság vádjával sulytassanak, akik a bejelentést tájékozat­lanságból vagy más menthető okból el­mulasztották a 376—1916. M. E. sz. kor­mányrendelet megengedi, hogy. mindazok, akik a bejelentést az emiitett rendeletek ellenére a megszabott határidő alatt egy­általán nem, vagy nem az emiitett ren­deletnek megfelelően tették meg, mulasz­tásukat mindaddig, mig be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, lisz­tet, tengerit a pénzügyőrség ki nem nyo­mozta, vagy azokat más még fel nem je­lentette, utólag oly módon pótolhassák, hogy a be nem jelentett búzát, rozsot, két­szerest, árpát, zabot, lisztet és tengerit az elöljárósághoz bejelentsék. Ennek alapján felhívom az összes la­kosságot, hogy saját érdekében mindenki sürgősen mérje fel a termény.- és lisztkész­letét és a saját házi és gazdasági szükség­letét meghaladó feleslegét — legyen bár­mily kevés is — a község elöljáróságánál azonnal jelentse be. A bejelentett felesleges készletek azon­nal át fognak vétetni és értök a kormány­rendeletekben megállapított legmagasabb áraknál 4 koronával alacsonyabb térítés azonnal ki fog fizettetni. Hogy pedig egye­sek mentségül — ami különben sem véte­tik majd figyelembe — avval se állhassa­nak elő, hogy nem tudták, hogy mit szá­mithatnak házi- és mezőgazdasági szük­ségletre; tehát irányadóul szolgáljon, hogy a) mezőgazdasággal vagy őstermelés­sel foglalkozó fogyasztóknál havonként és fejenként annyiszor 12 kilogramm liszt, vagy az őrlési hulladék és a vámdij betu­dásával ennek megfelelő 17 kilogramm buza, rozs, árpa, vagy kétszeres vehető há­zi fogyasztásként számításba, ahány lélek

Next

/
Thumbnails
Contents