Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-28 / 17. szám

Nyíregyháza, 1915. február 28. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 17. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A háború és sz erkölcsi világrend. A mai gyilkos világmérkó'zésben kettős, illetve hármas szövetségesünk ellen (magyar-osztrák-német-török) küzd az orosz-angol-francia-belga-szerb stb. „kultur liga", melynek vezető 3 államát „hármas ántánt" néven ismerjük. Nehéz megérteni — de mivel igy van, hát beletörődünk — hogy a müveit angol és francia nemzetek hogyan nyújthattak segédkezet a kulturátlanságnak és barbárságnak: az orosznak és szerbnek. A tulajdonképeni hármas ántátban az orosz van legtöbb részvénnyel érdekelve: ő a legtöbbet áldoz és vészit. Bár ha a háború (főleg, mint felszabadító háború) a tengerre és a gyarmatokra is átterjed, Angliát érheti az a legvégzetesebben. Azonban a hármas ántánt részéről e háború legnagyobbrészt oroszháboru. Orosz birkózik a némettel, küzd a magyar-osztrák csapatokkal, harcol a törökökkel és Oroszország küld segítséget a szerbeknek is, szóval ő áldoz a legtöbbet és ő van érdekelve a harcterek nagy részén, miért méltán tekinthetjük e háborút részünkről az orosz, tehát a barbárság és zsarnokság ellen vívott háborúnak. Már pedig a világtörténelem igazságszolgáltatása és az erkölcsi világrend nem engedheti, hogy a legujabbkor mindenirányu műveltségű államát: Németországot és minket a fejlődő kultura fiait megsemmisítse az abszolutizmus és a tudatlanság hatalma, csak azért, mert számra nézve többen vannak. Régi bölcs gondolat, hogy „az igazságnak győzedelmeskednie kell a gonoszság "felett." Ez okból is győznünk kell nekünk ! De győznie kell annak az erkölcsi tőkének, amely nálunk és szövetségeseinknél felhalmozva van. Győznünk kell a rendelkezésünkre álló erők és tényezők közrehatása miatt is, de győznünk kell, mert ezt követeli, parancsolja az erkölcsi világrend, melynek elve szerint a műveltséget a tudatlanságnak leigázni, megsemmisíteni nem szabad, nem lehet! gn. A kenyér. Kenyerünk nincs. A jövő évi kenyerünk nincs. A földben van. A kövér, termő, erős magyar főidben. A föld nem adja ingyen. Nem kínálja. Drága értéke, nagy vagyona néki a kenyér, a mi kenyerünk. Nekünk kérnünk kell a kenyeret a földtől. Megvenni. Kiváltani, érőt érő árral. A föld erejét még kell fizetnünk a mi erőnkkel. * Különösen a mi erőnkkel. Az asszonyok erejével. A férfiak hadban vannak. A földek itthon maradtak a mi kezünk alatt. Fantasztikus ötlet, önajánlat ezer volt már a háború óta. Harctérre mentek, ápolóknak mentek. Egyébként foglalkoztak a háborúval asszonyok. Foglalkoztak egészséges és beteg ötletek alapján. Szükségesen és fölöslegesen. Eredményesen és kudarccal, A kenyerünk fölötte van az ötleteknek. A kenyérért való munka — a legelemibb, a tárgyi részt értem itten — a kenyerünk biztosítása nem maradhat ötlet, sem önkénytes ajánlkozások, szivességmunkák kényére hajintva. * A kenyérért dolgozni kell. Komoly kötelességből való, törvény szerint való, kényszerrel, szigorral elvégzett munkával. Mindannyiunkat kötelező munkával. Kihasználatlan munkaerőnk sok van. Aszszonymunkaerő, — ami még az ős, sokat hánytorgatott asszonykötelességre sincsen kihasználva. * Kérem a Feministák egyesületét, tegyen javaslatot a földmivelésügyi miniszternek, illetőleg a most ezzel is teljesen rendelkező hadügyminiszternek, terjesszék ki az állam, — az összeségünk — érdekeit védő szolgálat kötelező voltát a nőkre is, a kenyerünk megszerzése érdekében. Ugyanolyan formák között és szigorral, mint a férfiak fegyverviselése, — legyen kötelező a 15—50 év közötti leányok és gyermektelen asszonyokra a háború idejére mindennéven nevezendő mezei munka elvégzése. A szervezésre kész minta br. babarci Schwarzer Ottónak, a nők háborús egészségügyi szolgálatáról szóló, gyönyörűen kidolgozott, megindokolt, messzirelátó törvényjavaslata. (Napirendre nem került soha. Fontosabb dolguk volt akkor a honatyáknak.) Egyébként ugyanolyan elbánás alá essék minden tekintetben a szolgálatot teljesítő nő, mint a hadbavonult férfiak. A mezei munka városi hölgyekre semmivel sem nehezebb, mint a lövészárok a filozofia tanárjára. Én ismerem a kapát, — ismerem a fejszét is. Parancsszóra ismertem meg, az anyám parancsára. Nem nehéz. Csak a tempóját kell megtartani, a komoly, egyforma, parasztos tempóját. * És a kötelességünket. Sz. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta meg február havi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfontosab tárgya a város lakosságának élelmiszerekkel való ellátása volt. Ez a fontos tárgy vonzotta bizonyára a képviselőtestületi tagokat annyira, hogy a kedvezőtlen időjárás dacára, elég szép számmal gyűltek egybe. Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester már a közgyűlés elején jelentést tett arról, hogy Kertész Bertalan rendőrfőkapitánynyal két izben is járt a minisztériumokban ebben a kérdésben. Végre is sikerült elérniök, hogy hétfőn megérkezett a belügyminiszter felhatalmazása a vármegye főispánjához az élelmiszerek kivitelének eltiltására. Ez az eltiltás nyomban el is rendeltetett s azóta Nyíregyházáról élelmiszereket kivinni tilos. A város a Vörös Félholdért. A tárgysorozat rendjén, minekutána a képviselőtestület elhatározta, hogy a közgyám > mellé, akire a hadbavonultak itthonmaradt" gyermekeinek és a harctéren elesettek árváinak gondozása következtében fokozott tennivalók várnak, segitő munkaerőt engedélyez — a Vörös Félhold javára, melynek céljaira gyűjtés utján közel 200 korona folyt be már a város pénztárába, 200 korona adományt szavaztak meg. A város élelmezése. A liszthiány kérdésével foglalkozott ezután a képviselőtestület. A szakosztályok és a tanács javaslatára a következőket határozták el: A város lakossága számára szükséges lisztmagvakat a város szerzi meg. Ugyancsak a város gondoskodik azoknak megőretéséről. Az ekként előállított lisztet a város a kicsinyben való árusithatás végett a kereskedők rendelkezésére fogja bocsátani, azonban annak a kikötésével, hogy aki akár magasabb áron árulná a lisztet, akár keverés utján azt kevésbbé értékessé tenné, akár pedig vidékre adná el, az többet a várostól kapni nem fog. Ezenkívül maga a város is állit fel egy lisztes boltot, hol a lisztet a megállapítandó áron kicsinyben árusítani fogják. Cementárúipar Szabolcsvármegye legrégibb Cementáru és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönyeim: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérje*? ajánlat©' 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. XI % EEEBSB BBKHBBáS.B S,KSí6Jfi>S5EB BBlűa aSlBB S3KSE52K2K SjESSEEBK ^Ü'i'BBBB mtfm A