Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-18 / 14. szám
Nyíregyháza, 1915. február 18. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 14. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 {. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. A hősök emlékezete. A haza védelmében a harctéren elvérzett, a harctéren szenvedett sebesülések, vagy az ott szerzett betegség következtében elhúnyt hőseink valóban méltóak arra, hogy emlékezetük a hatósági hivatalos eljárásban is megkülönböztetett megjelöléssel örökittessenekmeg. Ennek a célnak kiván szolgálni a kormány akkor, mikor a belügyminiszter külön rendeletekben utasította az állami anyakönyvvezetőket, hogy a hazáért hősi halált halt egyének elhunytának a halotti anyakönyvekbe való bejegyzésénél a megkülönböztető megjelöléseket tüntessék fel és utasította az árvaszékeket, hogy a hősök emlékének megtisztelése céljábdi a gyámügyi iratokban is mindig gondot fordítsanak a megkülönböztetett megjelölésekre. A harctéren elesett, vagy a harctéren kapott sebesülés, avagy ott szerzett betegség következtében elhunytak, halálesetét kizárólag azoknak az adatoknak az alapján lehet a halotti anyakönyvekbe bevezetni, amiket a belügyminiszter közöl az anyakönyvvezetőkkel. A belügyminisztérium ezekben a hivatalos értesítésekben az elhalálozás tényét a következő megjelölésekkel tünteti fel: „A harctéren a hazáért hősi halált halt a y „A harctéren szenvedett sebesülés következtében a hazáért hősi halált halt", „A harctéren szerzett betegség következtében a hazáért hősi halált halt". Ezeket a megkülönböztető megjelöléseket a halotti anyakönyvekbe szó szerint be kell vezetni. Ugyanezen megkülönböztető megjelölésekkel kell élni a gyámhatóság hivatalos irataiban. ' Igy kívánja a kormány a hősök emlékezetét az utókor számára is megörökíteni. Igy kívánja külsőleg is kifejezésre juttatni a tiszteletet és hálát azok iránt, akik hazájuk becsületéért, nagyságáért, fennmaradásáért életüket áldozták fel. Egy pillanatig sem lehetünk kétségben a felől, hogy ugy az állami anyakönyvek vezetői, mint a gyámhatóságok mindenkor hiven követni fogják a kapott utasításokat. Gondoskodni fognak a megkülönböztető megjelölésekről nem csak azért, mert azt a kormány rondelte igy, hanem saját szivük sugallatából is. A hősök önfeláldozásáért mindnyájan adósaik vagyunk. Hiszen érettünk: mindnyájunkért, édes hazánkért áldozták fel életüket. Emlékezetüknek hálás keSzerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. gyelettel való megőrzése legelemibb kötelességünk. Ezt a kötelességet immár a hivatalos tényezők teljesíteni fogják. Ez azonban még távolról sem elegendő. Nekünk, akik itthon vagyunk, kiknek a háború veszedelméből csak a bennünket szeretteink elvesztése által sújtó csapások, avagy a megnehezült gazdasági viszonyok terhei jutnak ki, még mindig megmarad az a kötelességünk, hogy a hősök emlékezetét másként is megörökítsük. Ma még talán korai volna a módozatokról beszélni. Ma még talán a méretekről sem lehetnek kellő fogalmaink, az érettünk hozott és hozandó áldozatok nagyságáról és mennyiségéről. Ma még nem is tudjuk teljes egészében méltányolni az érettünk hozott áldozatok jelentőségét. Ma még idegeinket és gondolatainkat a harcokkal kapcsolatos események kötik le. Azonban mihelyt elkövetkezik a béke : akkor első és legszentebb kötelességünk legyen és lesz is bizonyára, hogy a. hazájukért életüket áldozott hőseink emlékezetét hozzájuk, áldozatukhoz és hozzánk méltó módon külsőleg is megörökitsük. — Népfelkelők bemutató szemléje. A munkácsi honvédkiegészitő kerületbe tartozó 1896., 1895. és 1891. évi születésü népfölkelésre kötelezettek bemutató szemléje a következő sorrendben lesz megtartva: a tiszai járásra nézve Mándokon március hó 12, 13, és 14-én; a kisvárdai járásra néve Kisvárdán március hó 16. és 17-én; a dadai alsó járásra nézve Tiszalökön március hó 13, 15, 16. és 17-én; a dadai felső Járásra nézve Gáván március hó 19, 20. és 22-én; a nyírbogdányi járásra nézve Nyíregyházán március hó 18, 19. és 20-án; a nyíregyházi sorozó járásra nézve Nyíregyházán március hó 21, 22, 23. és 24-én. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7, ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. Munkára fel! Még néhány nap és megindul az egész évi kenyeret biztosító tavaszi munka. Igen, de önként ajkainkra jön ama kérdés, ki fog dolgozni, amikor oly sok munkáskéz a harctéren van elfoglalva ? Kik fognak dolgozni ? Egyszerű és világos eme sokszor felvett kérdésre a felelet. Azok fognak dolgozni, akik itthon maradtak. Nem lehet tagadni, hogy megérezzük azoD százezrek hiányzását, akik nem szántanak tavaszi alá. Éppen ezért azoknak kell legkitartóbb szorgalmat kifejteni, akiknek elengedhetlen kötelességük azokért is, azoknak munkára képtelen családtagjaiért is dolgozni, akik hazánkért, érettük a harctéren küzdenek. Tudom én, hogy sokaknak nem tetszik eme kijelentésem. Ne feledjék az ilyenek, hogy rendkívüli körülmények között élünk. Ne feledjék, hogy hazánk területén, melynek megtartásáért milliók küzdenek, egy talpalatnyi földnek sem szabad műveletlenül maradni. Bármilyen dicsérendő tevékenységet fejt is ki a kormány arra nézve, hogy földünk megmüveltessék, nem lesz meg a várt, a kellő eredmény, ha azok,, akik itthon maradtak, nem tanúsítanak olyan szorgalmat, mely a kenyeret, tehát a megélhetést biztosítsa. Fel a munkára! Dobjuk el az urhatnámságot és kényelmet. Ha fiaink érettünk fáradoznak, vérüket ontják, életüket áldozzák, a legnagyobb hálátlanság, megbocsáthatlan bün volna részünkről a dologtalanság. Ma a koronás főktől, le a legkisebbnek látszú munkás emberig, mindenkinek dolgozni, sokkal többet dolgozni kötelessége, mint máskor, amikor békébé'n éltünk. Ha nem akarjuk kockára tenni a remegve várt, a mindnyájunk által forrón óhajtott győzelmet, akkor a nemzet minden fiának, minden leányának ki kell vennie az ellenség ellen való küzdelemből a maga részét. A katona fegyverrel, az itthon lévők pedig megfeszített munkával, takarékossággal küzdenek a közös ellenség ellen. Az érettünk harcoló katonaságnak jó élelmezésre, kifogástalan felszerelésre van szüksége. Az ellenséget 4csak akkor tudjuk legyőzni, ha katonáink nem * nélkülöznek. Nekünk, itthoniaknak kell tehát arról gondoskodni, hogy a föld megmunkáltassék, a jól elvégzett munka után, bőven teremjen, mert csak igy lesz képes nemzetünk az érettünk hősiesen harcoló fiainkat minden szükségessel ellátni. Mivel az általam elmondott, minden helyesen gondolkodó ember által osztott igazságot megdönteni álokoskodások alkalmazásával nem lehet, nem tudjuk eléggé elitélni az olyan henye embert, aki a munkára rendelt, szép tavaszi napokat, bűnös tétlenséggel engedi eltelni. Mivel pedig a dologtalan ember rendszerint költekező is, a lelkiismeretnek kell feltámadni, a társadalomnak kell megbélyegezni, elitélni az olyan embert, aki összedugott kézzel nézi azt a rettenetes küzdelmet, melyet hős katonáink a túlerőben levő ellenség ellen kifejtenek. Igen a társadalomnak kell megbélyegezni az olyan embert, aki költekezik, aki inyenckedik akkor, amikor minden megtakarítható fillért, fáradtságot nem ismerő, csodákat mivelő katonáink, sokaknak árvaságra jutó gyermekei érdemlik meg.
